toplista – Diplomátszerzek

Ezek most a legfelkapottabb skillek a munkaerőpiacon

Egy adott munkakör ellátásához szükséges skillek (azaz készség, speciális szaktudás, mely egy sokat használt szó a modern hazai HR-ben is – a szerk.) száma évről évre 10 százalékkal növekszik. A neves Gartner technológiai kutató cég több millió álláshirdetésen alapuló elemzéséből pedig az is kiderül, hogy

[kiemelt]a három évvel ezelőtti szükséges skillek több mint 30 százaléka hamarosan irreleváns lesz.[/kiemelt]

A cégek számára online képzési szolgáltatásokat nyújtó amerikai Udemy Business friss elemzéséből pedig az derül ki, hogy világszerte mely készségek, szaktudás iránt növekszik a kereslet a legnagyobb mértékben a cégek, munkavállalók körében. Az Udemy a saját képzéseire vonatkozó kereslet alapján így felvázolta, hogy napjainkban milyen trendek érvényesülnek a képzések piacán. A cégnek több mint 13 400 vállalati ügyfele van szerte a világban, így elég alapos kitekintése van arra, hogy milyen trendek alakítják manapság a képzési szektort.

A technikai jellegű skillek dominálnak

Az Udemy Business ezek alapján összeállította azon skillek top 100-as listáját, amelyek terén az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben növekedett a képzésen résztvevők száma. A listát a Databricks felhőalapú adatfeldolgozó platform kezelését tanító képzések vezetik. A 10 legfelkapottabb készség közül valójában hét technikai jellegű, főként a digitalizációval kapcsolatos szaktudás.

[kiemelt]Így szerepel a top 10-ben az 5G-vel, a Microsoft Power Platformmal, vagy a kriptográfiával kapcsolatos kurzus.[/kiemelt]

A legfelkapottabb skillek közül számos a digitális gazdasághoz tartozik (Fotó: 123rf)

De lehet találni álláskeresést tanító tanfolyamot(!) vagy a mindfulness technikát, vagyis a tudatos jelenlétet oktató kurzust is a legfelkapottab 10 képzés között. Utóbbi technika a hatékonyabb koncentrálást segítheti elő a munkahelyeken, hogy ne vesszünk el a különböző feladatainkban.

A 10 legfelkapottabb készség, azaz skill az Udemy Business szerint:

  1. Databricks (felhőalapú adatfeldolgozó platform),
  2. Rendszertervezési interjú,
  3. Mindfulness,
  4. Viselkedés-vezérelt fejlesztés (Behavior-Driven Development, BDD, egy szoftverfejlesztési folyamat),
  5. 5G mobilhálózatok,
  6. Álláskeresés,
  7. Ügyfélélmény-menedzsment,
  8. Microsoft Power Platfrom,
  9. Kriptográfia,
  10. Operátor (Helm, Kubernetes).

A skillek évévé tennék 2023-at

Hogy mennyire fontossá váltak a különböző készségek a gyorsan változó munkaerőpiacon, az is jelzi, hogy az Európai Bizottság a skillek, vagyis a szaktudás évévé tenné 2023-at. A brüsszeli javaslat nemcsak egyfajta kommunikációs kampányról szól, hanem annak értelmében több uniós pénzügyi forrást kapna a szakképzés az EU-ban – számolt be a szakmatszerzek.hu.

A soft és a hard skillek közötti különbséget egy külön cikkben mutattuk be. A saját skilljeid megismerése és erősítése örökzöld téma. Saját erősségeid megtalálásához ad tanácsokat egy másik cikkünk.

Ezeken az egyetemeken végez a legtöbb Nobel-díjas – mutatjuk!

Október 3. és 10. között, az úgynevezett Nobel-héten ismertté vált, hogy kik kapják az idei Nobel-díjakat. A 10 millió svéd koronával (375 millió forintnyi összeggel) járó díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják majd át.

Forrás: MTI

Az idei Nobel-díjasok:

Orvosi Nobel-díj:

Svante Pääbo (svéd): Uppsalai Egyetem (PhD)

Kémiai Nobel-díj

Barry Sharpless (amerikai): Dartmouth College (BA), Stanford Egyetem (MS, PhD)

Morten Meldal (dán): Dán Műszaki Egyetem (BS, MS, PhD)

Carolyn R. Bertozzi (amerikai): Harvard Egyetem (BS), Kaliforniai Egyetem, Berkeley (MS, PhD)

Fizikai Nobel-díj:

Alain Aspect (francia): Orsay (későbbi Paris-Sud) Egyetem (MS, PhD)

John F. Clauser (amerikai): California Institute of Technology (BS), Columbia Egyetem (MA, PhD)

Anton Zeilinger (osztrák): Bécsi Egyetem (UG, PhD)

Közgazdasági Nobel-díj:

Ben S. Bernanke (amerikai): Harvard Egyetem (AB, AM), Massachusetts Institute of Technology (MIT) (PhD)

Douglas W. Diamond (amerikai): Brown Egyetem (BA), Yale Egyetem (MA, MPhil, PhD)

Philip H. Dybvig (amerikai): Indiana Egyetem (BA), Pennsylvania Egyetem, Yale Egyetem (MA, MPhil, PhD)

Irodalmi Nobel-díj:

Annie Ernaux (francia): Rouen-i Egyetem, Bordeaux-i Egyetem (irodalomtanár)

Nobel-békedíj:

Alesz Bjaljacki (fehérorosz) (az emberi jogokat védő Memorial orosz szervezet és az ukrán Polgári Szabadságjogok Központja mellett): Homeli Egyetem (orosz és belarusz nyelv- és irodalomtanár)

Abdulrazak Gurnah, a 2021-es irodalmi Nobel-díjas emlékérméje (Fotó: © Nobel Prize Outreach/Hugh Fox)

Nobel-díjasokat képző egyetemek top 10-es listája

Még az idei Nobel-díjazottak megnevezése előtt a CEOWORLD magazin összeállította annak a 10 egyetemnek a toplistáját, ahonnan a legtöbb Nobel-díjas került ki (egykori diákként vagy oktatóként). A top 10-be hét amerikai, két angol és egy francia egyetem fért fel.

  1.   Harvard Egyetem (USA)

A Harvardról eddig mintegy 150 Nobel-díjas került ki. Az idei kémiai Nobel-díjasok egyike, Carolyn R. Bertozzi is itt szerezte alapdiplomáját, valamint az idei közgazdasági Nobel-díjasok közül Ben S. Bernanke, az amerikai központi bank szerepét ellátó Fed volt elnöke is a Harvardon végzett. Érdekesség, hogy a Nobel-békedíjasok közül például Theodore Roosevelt, Henry Kissinger, Al Gore és Barack Obama is Harvard-diák volt.

  1.   Columbia Egyetem (USA)

A Columbia Egyetem eddig mintegy száz Nobel-díjast adott a világnak. Az idei fizikai Nobel-díjasok egyike, John F. Clauser is itt szerezte mesterdiplomáját és doktori fokozatát.

  1.   Cambridge-i Egyetem (Egyesült Királyság)

A Cambridge-i Egyetem falai közül mintegy 90 Nobel-díjas került ki. Köztük a fizikus Lord Ernest Rutherford, Niels Bohr, valamint az irodalmi díjat kapó Bertrand Russell és Patrick White.

  1.   Chicagói Egyetem (USA)

A közel 90 Nobel-díjast adó Chicagói Egyetemen tanult például a közgazdasági díjas Milton Friedman

  1.   Massachusetts Institute of Technology (MIT) (USA)

Az MIT-n végzett többek között a közgazdasági Nobel-díjas Paul Krugman, valamint a Nobel-békedíjas Kofi Annan, volt ENSZ-főtitkár. Az idei közgazdasági díjazottak közül Ben S. Bernanke a Harvard elvégzése után itt szerezte doktori fokozatát.

  1.   Kaliforniai Egyetem (Berkeley) (USA)

Csaknem 60 Nobel-díjast adott eddig a Berkeley. Az idei kémiai díjazottak közül Carolyn R. Bertozzi itt szerezte mesterdiplomáját és doktori fokozatát.

  1.   Oxfordi Egyetem (Egyesült Királyság)

Oxfordon végzett többek között az irodalmi Nobel-díjat kapó T.S. Eliot és William Golding.

  1.   Stanford Egyetem (USA)

A Stanfordról eddig közel 60 Nobel-díjas került ki. Az idei kémiai Nobel-díjasok közül K. Barry Sharpless itt szerezte mester-, illetve doktori diplomáját.

  1.   Yale Egyetem (USA)

Több mint 50 Nobel-díjast adott a Yale Egyetem. Az idei közgazdasági díjazottak közül ketten is (Douglas W. Diamond, Philip H. Dybvig) itt szerezték doktori fokozatukat.

  1. Párizsi Egyetem (Franciaország)

A Párizsi Egyetem mintegy 50 Nobel-díjassal büszkélkedhet, köztük például Jean-Paul Sartre (irodalom) és Marie Curie (fizika és kémia) is megtalálható.

Globális egyetemi rangsorok

A Nobel-díjasok száma alapján összeállított top 10-es listán szereplő egyetemek természetesen a hagyományos felsőoktatási rangsorok élmezőnyében is helyet kapnak. 

Pár napja írtunk arról, hogy a Times Higher Education (THE) rangsorában idén ismét – vagyis a hetedik egymást követő évben is – az Oxfordi Egyetem lett a legjobb egyetem. A második helyen tavalyhoz hasonlóan a Harvard áll, a harmadikon pedig a Cambridge és a Stanford szerepel holtversenyben. A Nobel-díjasok alapján összeállított top 10-es listából még a Massachusetts Institute of Technology (MIT), a Berkeley és a Yale fért fel a THE rangsorának idei első tíz helyére.

Egy másik egyetemi rangsort, a QS-listát pedig idén is a Massachusetts Institute of Technology (MIT) vezeti, amivel már több mint tíz éve tart az MIT egyeduralma. Ezen a listán a második helyre a Cambridge, a harmadikra a Stanford fért fel. A Nobel-díjasok alapján összeállított top 10-es listából még az Oxford, a Harvard és a Chicagói Egyetem fért fel a QS rangsorának idei első tíz helyére.