történelem – Diplomátszerzek

Így látják Magyarországot a külföldi filmesek – kinti mozik hazánkról

Saroküzlet (The Shop Around the Corner, 1940)

Bár James Stewart nevére ma már bizonyára kevesen kapják fel a fejüket, a maga korában akkora sztárnak számított, mint mondjuk manapság Brad Pitt. Hitchcock egyik kedvence volt, emiatt Stewartnak négy filmjében is főszerepet adott. Ezért nem kis szó, hogy ebben a Budapesten játszódó romantikus vígjátékban is ő volt a húzónév. A film rögtön az indulásnál még azt is a tudtunkra hozza, hogy a történet fő helyszíne a város szívében az Andrássy úton van. Egy nívós bőröndüzletről van szó, amelyben két dolgozó Alfred és Klara állandóan rivalizálnak egymással és még csak nem is sejtik, hogy névtelen szerelmesleveleiket valójában egymásnak küldik. Önmagában is roppant bájos film, amit csak még érdekesebbé tesz a magyar szál. A készítők pedig kitettek magukért: nemcsak a kiírások, de még a szereplők kezében megforduló újságok is magyarul vannak.

Az aranyfej (The Golden Head, 1964)

Mindössze pár évvel az ’56-os forradalom után már amerikai filmesek is jöhettek az országba. Az egyik hollywoodi stáb pedig magával hozta a kor csúcstechnológiáját: egy Super Technirama 70-es kamerát. Általában az ilyen felvevőket a nagyszabású látvánnyal operáló alkotásoknál használták. Itt viszont azért vetették be, mert Az aranyfej egyszerre volt családi és turisztikai film. A sztori roppant egyszerű: Győrben elrabolják Szent László aranyhermáját, de mindenki nagy szerencséjére épp a közelben jár egy brit bűnügyi szakértő, meg a leleményes gyerekei, akik fel is göngyölítik az ügyet. A körmünket aligha fogjuk lerágni a fordulatoktól, viszont cserébe gyönyörű képeket kapunk a 60-as évek Magyarországáról, köztük Szentendréről és az épülő Erzsébet-hídról is, ahol a végső akció játszódik.

Az épülő Erzsébet-híd „Az aranyfej” című filmben.

Vörös veréb (Red Sparrow, 2018)

Az utóbbi időben viszonylag megszokottá vált, hogy Budapest az amerikai filmekben más városokat „alakít”. A Mentőexpedícióban például a Bálna üvegépülete a NASA központjaként, a Művészetek Palotája pedig a kínai űrügynökség pekingi bázisaként jelent meg a vásznon. A Vörös verébben viszont a magyar főváros felváltja játssza Moszkvát és önmagát. A történet szerint ugyanis az orosz balerinából lett hírszerző ügynököt (Jennifer Lawrence) Budapestre küldik az első komoly bevetésére. Önmagában a Vörös veréb egy profi thriller, ami bővelkedik a pesti helyszínekben: többek közt a Magyar Állami Operaházat, a Deák teret és a Semmelweis Egyetem több épületét is fel lehet ismerni.

Sissi-trilógia (1955-1957)

Az osztrák mozi hármasban gyönyörű képekben elevenedik meg Erzsébet királynő élete. A témája miatt pedig a trilógia a magyar történelem néhány sorsfordító pillanatát is érinti. A sztori erősen idealizált képet fest elénk: a Habsburg múltat derűs, elegáns, „ideális világként” mutatják be. A magyar szál végső soron azt üzeni: a birodalom problémái megoldhatók, ha a hatalom emberi arcot kap. Ezt az arcot pedig Sissi adja. Viszont, aki túl tudja tenni magát azon, hogy a trilógia nem épp történelemhű, egy egészen pazar filmtrilógiát kap.

A budapesti rém (The Beast of Budapest, 1958)

Bár a rendező Harmon Jones vágóként egyszer még egy Oscar-jelölést is bezsebelt, ez a filmje sajnos nem különösebben sikerült erősre. Viszont ettől még hazai szemmel kétségkívül érdekes látni, hogy az ’56-os forradalom történetét miként próbálja megfogni egy amerikai stáb, ráadásul mindössze két évvel a szabadságharc után. A készítők egy afféle Rómeó és Júlia történetet is beleerőltettek a sztoriba. A demokratikus értékek iránt rajongó professzor és a kommunista főszereplő nő közé, ezúttal nem családi viszály, hanem a politika áll. A címben megjelölt rém egyébként egy Ottó nevű ezredest jelöl, aki a titkosrendőrségnek dolgozik. Hogy hitelesebbnek tűnjön a filmbe valódi ’56-os híradófelvételeket is bevágtak.

Neked hogy ment (volna) a történelem érettségi?

A középszintű vizsga első részében többek között az ókori görög–római építészetről, a középkori egyház működéséről és a honfoglalás témájáról kaptak kérdéseket a diákok. A felépítés idén is a megszokott volt: az első rész rövid, egyszerű választ igénylő feladatokból állt, míg a második részben esszéket kellett írni. A vizsgázók egy egyetemes történelmi témájú rövid esszét, valamint egy magyar történelemhez kapcsolódó hosszabb kifejtést választottak. A rövid esszék között szerepelt például Németország 1938-as terjeszkedése vagy a céhek működése, míg a hosszabb témák esetében I. Károly uralkodása és a Rákosi-diktatúra közül lehetett dönteni.

Nézzük, milyen feladatok voltak pontosan az idei középszintű történelem érettségin, és mit mond a hivatalos megoldókulcs.

Történelem érettségi 2026 – a tanár válaszol

A történelem érettségivel kapcsolatban Kákonyi Sára, a budapesti Everest Alapítványi Gimnázium tanára válaszolt a kérdéseinkre.

Milyen témákra számíthatnak az érettségin a diákok az Ön tárgyából?

Ezt sajnos lehetetlen megjósolni, hiszen nem én állítom össze a feladatsort. Persze a diákjaim is kérdezik: „Tanárnő, milyen esszétémákat javasol átnézésre?” Ettől tartanak a leginkább. Ilyenkor megnézem a közelmúlt érettségi időszakainak feladatait, és megemlítek párat, ami már régen fordult elő. Természetesen az is megtörténhet (és volt is ilyen, pl. a Rákosi-korszak gazdaságpolitikája 2024 és 2025 őszén is), hogy egymás után megjelenik hasonló téma a kifejtős feladatrészben is.

Amik régen voltak már:

rövid esszé – 1849 előtt: rövid esszé – 1849 után: hosszú esszé – 1849 előtt: hosszú esszé – 1849 után:
athéni demokrácia hidegháború államalapítás Kádár-korszak
kereszténység születése II. ipari forradalom törökellenes harcok Alaptörvény, demokrácia működése a mai Magyarországon
középkori uradalom EU felvilágosult abszolutizmus 1918-20, trianoni béke
USA alkotmánya Szovjetunió felbomlása, rendszerváltások Aranybulla kiegyezés, dualizmus időszaka
reformáció holokauszt Mohács, három részre szakadt ország oktatás és kultúrpolitika

Mit tapasztal, melyik témakörtől tartanak leginkább a diákok?

Ugyan nem témakör, de tapasztalatom szerint leginkább az esszéírástól magától tartanak a legtöbben. Szinte minden tantárgyból ki kell fejteniük egy-egy témát hosszabban is, de egyáltalán nem szeretnek maguktól hosszabb, egybefüggő szövegeket írni. A törinél ezt még megspékeli az is, hogy nem biztosak abban, hogy egy adott feladathoz pontosan mennyi információt, adatot vár el a feladat (illetve a megoldókulcs), és hogy ezt hogy fogják a megadott helyre besűríteni. Nyilván egy bizonyos ponton szelektálniuk kell, hogy mennyit írnak le egy adott témáról, de vajon pont azt hagyják-e ki, ami releváns lenne…?

Témakörök szintjén a keresztény egyházzal kapcsolatos témákat már sokan nem annyira érzik közelinek magukhoz, így azoktól tartanak. Sokszor ráadásul keverik az ezzel kapcsolatos fogalmakat (keresztény, katolikus, protestáns, stb.). Nehezebben mennek azok a témakörök is, ahol kevés idő alatt sok változás történt, ahol sűrűek az események. Ilyen pl. a mohácsi vész utáni időszak, vagy az I. világháború végével bekövetkező események Magyarországon.

Nagyon általánosítani viszont nem tudok (és nem is akarok), hiszen van, akinek jobban mennek a gazdasággal kapcsolatos témakörök, és van, aki jobban kedveli pl. a politikatörténeti témákat.

Mi az a tipikus hiba, amit a diákok gyakran elkövetnek a vizsgán, és hogyan lehet ezt elkerülni?

Rövid válaszos feladatoknál
Mindig mondom a diákoknak, hogy üresen nem hagyunk semmit. Írjon be valamit az atlasz segítségével, még azt is, amiben bizonytalan, mert hátha jó. Mínusz pont nem jár. Arra nagyon figyeljenek, hogy mit kér a feladat: például ha karikázni kell, akkor ne X-eljenek. A feladat leírásában sokszor ugyan dőlt betűvel van szedve, de akkor is olvassák el, mert fontos: lehet, hogy nem kell minden betűjelet felhasználni, vagy az egyik betűjel többször is szerepelhet.

Esszéknél
Ha nincs az esszében egyetlen évszám se, az legyen gyanús. Sokszor nagyon szépen, akár érzelmesen meg van fogalmazva egy adott téma, de nincs benne semmi konkrétum – pedig én ezekre tudok pontot adni. Használjuk az adott témához tartozó neveket, konkrét fogalmakat, évszámokat. Például a céheknél nem tudunk konkrét évszámot írni, de fogalmazzuk bele, hogy a 11. századtól létrejövő középkori városokban fokozatosan kialakult a céhes ipar is. Jelenjen meg a mester, az inas, vagy a céhszabályzat és a verseny korlátozása, mint fogalmak, és a többi.

Összességében
Az atlasz sokat segít! Már egy-egy térkép címében is rengeteg adat van (nem is beszélve magáról a térképábráról), de a jelmagyarázatokban is megjelenik sok név, fogalom stb. Persze tudni kell, hogy nagyjából mit hol keressünk, mert azért három óra sok idő az írásbelin, de az egész atlasszal nem tudunk ott megismerkedni…

Hogyan érdemes még készülni az utolsó hetekben: inkább ismétlés, gyakorlás, vagy új anyag tanulása?

Hát én nagyon remélem, hogy ezen a ponton már egyik anyag sem teljesen új. Ha mégis, az már mindegy, mert új tudás nem tud addig úgy elmélyülni és beépülni, hogy stresszhelyzetben is jól tudja használni a vizsgázó. Főleg, hogy a töri már a harmadik napon van…

Mindenképpen fontos az ismétlés, de nem csak a füzet, könyv olvasása, mert attól úgy tűnik, hogy igen, ezt már tudom, igen, ezt ismerem. Próbálják meg magunktól is felmondani/leírni egy adott papírra az adott anyagrészt, mert önálló (füzetes segítség nélküli) munkára lesz mindenki kényszerítve az érettségi közben.

Az írásbeli érettségi előtt érdemes gyakorolni is a típusfeladatokat. Vásárolni is lehet feladatgyűjteményeket, de az előző évek feladatsorai fent vannak az oktatas.hu-n teljesen ingyenesen, megoldókulccsal együtt. Esszét nehéz magunknak ellenőrizni, úgyhogy érdemes megkérni a szaktanárt, hogy adjon visszajelzést az önállóan megírt fogalmazásra.

Szóbeli tételeknél kicsit jobb dolgunk van: bárkit megkérhetünk, hogy felmondjuk neki az adott témát (ha van kidolgozott tétel, ami alapján tudja ellenőrizni). Itt is nagyon fontos, hogy ne csak passzívan olvassuk a tételeket, hanem magunktól mondjuk fel minél többször, mert így gyakoroljuk a helyzetet is, és az is kiderül, hogy mi a valódi tudásunk segédlet nélkül.

Mit tanácsol a vizsga napjaira: hogyan ossza be a diák az idejét, és mire figyeljen különösen írás közben?

A töri érettségin előny lehet, hogy egy feladatlap van, így bármilyen sorrendben lehet haladni. Akinek az esszéírás lassabban megy, inkább kezdjen azzal: válassza ki azt a párosítást, aminek a hosszú esszéje (mivel több pontot ér) jobban megy, és írja meg a vázlatokat. Így a nehezén már túl van az elején, és utána a rövidebb választ igénylő feladatoknál „bele lehet húzni”.

Mivel ez már a harmadik nap, természetes, hogy elfárad a diák az előző napi magyar és matek érettségik után. Érdemes a vizsgák után kicsit pihenni, és utána maximum pár anyagrészt átnézni. Inkább időben feküdjön le mindenki, mert kipihenten csodákra képes az agy.

Mivel szokta bátorítani/megnyugtatni a diákjait az érettségi előtti „pánikhangulatban”?

Szerintem azt nagyon fontos éreztetni a gyerekekkel, hogy nem várjuk el, hogy bárkinek maxpontos legyen az érettségije. Nem baj, ha gyakorlás közben nem jól válaszoltak valamire vagy hibáztak, és az érettségin sem lesz baj. Arra próbálunk törekedni, hogy minél kevesebb legyen a pontveszteség, de bármilyen módon büntetni nem fogunk senkit.

Ha első átfutásra ijesztőnek is tűnik a feladatlap, feladni nem szabad. Van rá három óra, ott van nagyon sok segítséggel az atlasz, és a forrásokból is rengeteg támpontot, mankót olvashatnak ki/le. A rövid válaszos szekció túlnyomó része igazából szövegértés. Keressenek szinonimákat, neveket és fogalmakat a forrásban, amiket témákhoz tudnak kötni!

Igazából, bár nagyon fontos mérföldkő, nem élet-halál kérdése az érettségi. Rengeteg lehetőség van és lesz az életben, amikor újat tanulhatnak, ahol elhelyezkedhetnek, és amiben megtalálhatják az erősségeiket.

Hajrá!

——

A kiemelt kép a Gemini segítségével készült.

A 7 leggyakoribb érettségi hiba, ami pontokba kerül

A jó hír, hogy ezek nagy része tudatosan megelőzhető. Nem plusz tanulást igényelnek, hanem egy kis odafigyelést és stratégiát. Ha tisztában vagy velük, máris sok pontot megmenthetsz magadnak.

A feladat félreértése

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy nem pontosan azt válaszolod meg, amit kérdeznek. Ez sokszor nem látványos tévedés, inkább apró elcsúszás: mást hangsúlyozol, más szempontból közelítesz, vagy nem minden részre reagálsz.

Ennek elkerüléséhez érdemes tudatosan lassítani az elején. Olvasd el kétszer a kérdést, és húzd alá magadban a kulcsszavakat. Ha több részből áll, ellenőrizd, hogy mindegyikre válaszoltál-e. Ez pár másodperc plusz, mégis rengeteg pontot jelenthet.

A figyelmetlenségből adódó hibák

Elírások, kihagyott lépések, rosszul másolt számok – ezek mind tipikus „pedig tudtam volna” hibák. Gyakran a sietség vagy a stressz következtében jelennek meg, nem a tudás hiánya miatt.

A megoldás itt nem a lassítás, hanem a tudatos ellenőrzés. Hagyj időt a végén arra, hogy átnézd a válaszaidat. Különösen azoknál a feladatoknál, ahol számolni kell, vagy pontos adatokat leírni, egy gyors ellenőrzés is sokat számít. Így könnyedén elkerülhetők az egyenletek első sorában elhagyott negatív előjelek is a matekérettségin.

Időbeosztási problémák

Sokan ott veszítenek pontot, hogy túl sok időt töltenek egy feladattal, és a végére már nem marad energiájuk vagy idejük a többire. Ez különösen veszélyes hosszabb feladatsoroknál.

Segíthet, ha már az elején felméred a feladatokat, és nagyjából elosztod az idődet. Ha egy kérdés túl sokáig tart, érdemes továbblépni, és később visszatérni rá. Nem kell mindenáron egynél leragadni, mert lehet, hogy később számodra könnyebb feladatok jönnek, amelyekkel biztosabban szerzel pontokat.

Olvashatatlan vagy nehezen értelmezhető válaszok

A javító tanár nem gondolatolvasó. Ha nem egyértelmű, mit írtál, könnyen pontokat veszíthetsz, még akkor is, ha egyébként tudtad a választ.

Ez különösen igaz esszéknél és rövid kifejtős feladatoknál. Nem kell gyöngybetűkkel írni, de törekedj az átláthatóságra. Tagold a gondolataidat, hagyj helyet a sorok között, és fogalmazz egyértelműen. Ez nem stílus vagy esztétikum kérdése: pontok múlnak rajta.

Túl rövid vagy túl általános válaszok

Sok diák spórol a szavakkal, és csak a lényeget próbálja leírni. Ez viszont könnyen oda vezet, hogy kimaradnak fontos részletek, kulcsszavak, amelyekért egyébként pont járna.

Érdemes kicsit a biztonságra játszani. Ha egy válasz kifejtést igényel, adj hozzá egy rövid magyarázatot is. Nem kell túlírni, de legyen benne annyi, hogy egyértelmű legyen: érted az összefüggéseket.

Instrukciók figyelmen kívül hagyása

Gyakori hiba, hogy valaki nem veszi észre a feladat apró utasításait. Például hány példát kell írni, milyen formában kell válaszolni, vagy milyen hosszúság az elvárt.

Ezek a részletek sokszor ott vannak a leírásban, mégis könnyű átsiklani felettük. Pedig konkrét pontokat érnek. Vizsga közben érdemes tudatosan figyelni ezekre, és akár vissza is ellenőrizni, hogy betartottad-e őket.

Pánik és túlzott önellenőrzés

A stressz nemcsak hibákat okozhat, hanem túlzott kontrollt is. Van, aki annyira bizonytalan lesz, hogy folyamatosan átírja a válaszait, és végül rosszabb megoldásnál köt ki.

Fontos megtalálni az egyensúlyt. Ellenőrizni szükséges, de nem kell mindent újragondolni többször. Ha egy válasz logikus és átgondolt, nagy eséllyel jó is. A túl sok javítás inkább növeli a hibák esélyét.

Ami igazán számít vizsga közben

Ezek a hibák elsőre apróságnak tűnnek, mégis komoly pontkülönbséget okozhatnak. A közös bennük az, hogy nem a tudásról szólnak, hanem a helyzetkezelésről. Ez jó hír, mert azt jelenti, hogy tudatosan lehet rajtuk javítani.

Az érettségi nem tökéletes teljesítményt vár, hanem elég jót. Ha figyelsz a kérdésekre, beosztod az idődet, és adsz egy kis teret az ellenőrzésnek, már sokat tettél azért, hogy a valós tudásod jelenjen meg a pontokban.

A cél nem az, hogy hibátlan legyél, hanem az, hogy a lehető legkevesebb pontot veszítsd el feleslegesen. És ez sokkal inkább múlik apró döntéseken, mint elsőre gondolnád.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Mutatjuk milyen filmeket érdemes megnézni a ’48-as hősökről

A kőszívű ember fiai (1965)

Várkonyi Zoltán életművében csak úgy sorjánzanak a történelmi filmek. Hisz ő rendezte az Egri csillagokat, a Kárpáthy Zoltánt vagy épp a Fekete gyémántokat is. A kőszívű ember fiai volt az első Jókai adaptációja, a bemutató idején pedig az elvárások nagyobbak aligha lehetettek volna. Hisz a költségvetés a korabeli beszámolók alapján magasabb volt, mint bármelyik korábbi magyar filmnél. Volt olyan csatajelenet, amelynél 1500 statisztát mozgattak meg. Maga a rendező nevezte a produkciót a „magyar Kleopátrának”, utalva a korabeli történelmi eposzok, így például a Ben-Hur vagy a Kleopátra monumentális stílusára. A végeredmény pedig mai szemmel is lenyűgöző: Várkonyi filmjében a ’48-as forradalom és Jókai Mór története a Baradlay-testvérekről bámulatos képekben jelenik meg. Ez azon kevés magyar filmek egyike a 60-as évekből, amelynél kiváló minőségű amerikai Kodak nyersanyagot használtak a forgatásnál.

80 huszár (1978)

Sokáig a ’48-as szabadságharcról szinte csak a heroikus történelmi tablók készültek, amire jó példa az 1953-as Föltámadott a tenger is. A bemutatása idején a 80 huszár azért is volt egyedülálló, mert egy teljesen realisztikus, földhözragadt történetben elevenítette meg a forradalmat. A történet a Lenkey-századról szól, amely a harcok kipattanása után hazaszökött Galíciából, hogy kiállhasson a magyar ügy mellett. Ám ebben a filmben nincsenek nagyszabású csaták. A katonaszázad gyötrelmes vonulását követjük végig. A film realizmusára jellemző, hogy amikor a történet szerint piócát kellett tenni az egyik szereplőre, valódi orvosi piócákat használtak a forgatáshoz. A 80 huszár vége különösen megrázó: aki egyszer látta, aligha felejti.

Guerilla (2019)

Kárpáti György Mór első nagyjátékfilmje is a realizmus felöl közelít a szabadságharchoz. Bár nem olyan eredményesen, mint a 80 huszár, de a Guerilla még így is figyelemreméltó. A cselekmény a forradalom végén indít: Világosnál a fegyvert már letették Görgey-ék, de az országban még nem mindenki tudta, hogy a harcok véget értek. A főhős a vereség után csatlakozik egy csapat ellenállóhoz. Sajnos középtájon a film kicsit leül, de a Guerilla föleg a nyitásnál és a zárójeleneteknél így is jeleskedik.

Erkel (1952)

Keleti Márton rendezése nem csupán a zeneszerzőről szól, hanem egyfajta tablót rajzol a forradalom felé vezető útról és a szabadságharcot követő „nemzeti gyászról”. A címszerepet alakító Pécsi Sándor annyira komolyan vette a felkészülést, hogy a forgatás előtt Erkel egykori lakóhelyeit látogatta, és zenetörténészekkel konzultált, hogy a legapróbb gesztusokat is eltanulja. A film cselekményében számos nagy történelmi alak jelenik meg Liszt Ferenctől, Kölcsey Ferencen át Petőfi Sándorig.  A történet csúcspontja a Hunyadi László opera megszületése, amely a filmben nemcsak művészeti alkotás, hanem egyfajta érzelmi gyújtózsinórja a közelgő szabadságharcnak.

Most vagy soha! (2024)

Lóth Balázs rendezése inkább eltávolodik a klasszikus historikus regények világától, és helyette a hollywoodi akciófilmek eszköztárához nyúl. Itt Petőfi Sándor alakja egyfajta romantikus akcióhősként jelenik meg. Azt pedig, hogy inkább kalandfilmmel van dolgunk, semmint klasszikus értelemben vett történelmi filmmel, azt a cselekménybe beemelt fiktív ellenlábas, a császári titkosügynök jelenléte teszi igazán egyértelművé. A produkció roppant ambíciózus: Fóton például 1,5 hektáron építették fel a korabeli Pest-Buda díszletvárosát, a Pilvax kávéháztól a sáros utcákon át a Landerer-nyomdáig.

Kvíz: Mennyire ismered az 1956-os forradalom eseményeit?

Kvízünk segítségével most tesztelheted tudásodat az 1956-os eseményekről, és megtudhatod, milyen mélyen ismered ezt a sorsfordító időszakot. Vágj bele, és fedezd fel, mennyit tudsz a magyar történelem egyik legfontosabb forradalmáról!

A kérdéseket a START gombbal indíthatod.

Ha végeztél, kattints a BEFEJEZÉS gombra!


Köszönjük, hogy kitöltötted kvízünket! 😊

Az eredményhez kattints a KÉSZ gombra!



Kvíz: Tudod, mit jelent ez a 10 idegen szó?

Megjelent a 2025-ös történelemérettségi feladatsora és a hivatalos megoldókulcs!

A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tartott. A vizsgázóknak egy központi feladatsort kellett megoldaniuk, amelynek első része egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból, második része szöveges (kifejtendő) feladatokból állt.

Lapozz a történelemérettségi feladatlapjáért és a megoldásokért!

Az idei középszintű történelemérettségi írásbeli feladatsora:

Történelem, dráma és akció – Szombaton érkezik a Hunyadi sorozat!

A magyar történelem nagyszabású képernyős adaptációja

A történelem és az epikus csaták kedvelői számára kihagyhatatlan élmény érkezik! A Bán Mór regényciklusára épülő tízepizódos sorozat Hunyadi János életét és küzdelmeit meséli el, betekintést nyújtva az akkori Európa politikai és hatalmi játszmáiba. A külföldi nézők számára Rise of the Raven címen futó sorozat az eddigi legnagyobb szabású magyar történelmi produkció, amely méltó helyet követel magának a nemzetközi színtéren is.

Hollywoodi szintű produkció Magyarországon

A Hunyadi sorozat mögött olyan nevek állnak, mint az Oscar-jelölt és Emmy-díjas Robert Dornhelm, valamint Szász Attila, Nagypál Orsi és Lengyel Balázs. A produkciót több mint 600 színész és kaszkadőr részvételével forgatták, a realizmus érdekében pedig a szereplők saját anyanyelvükön szólalnak meg. Az autentikus élményt tovább fokozza a részletgazdag látványvilág és a korhű díszletek.

Az élményt még teljesebbé teszi a precízen kidolgozott látványvilág és a díszletek (Fotó: Facebook/Hunyadi – a sorozat)

A főszerepben Kádár L. Gellért látható, aki Hunyadi János bőrébe bújik. Karaktere a dühös, bosszúvágyó fiatalból indulva válik egy bölcs, stratégiai gondolkodású hadvezérré, akinek nemcsak a harctéren, hanem a magánéletben is meg kell küzdenie saját csatáit. Mellette olyan kiváló magyar és nemzetközi színészek tűnnek fel, mint Rujder Vivien (Szilágyi Erzsébet), Törőcsik Franciska (Brankovics Mara), Fekete Ernő, Gálffi László, valamint Laurence Rupp és Karel Roden.

Egy magyar sorozat, ami meghódítja a világot

Bár Hunyadi János története Magyarországról ered, a sorozat nem csak a hazai közönségnek készült. A külföldi partnerek és sztárok bevonásával olyan széria született, amely Ausztriától kezdve Németországon át egészen Olaszországig és Törökországig nagy érdeklődésre tarthat számot. A Hunyadi sorozat világpremierje hatalmas sikert aratott a cannes-i MIPCOM szakmai fórumon, ahol a legnagyobb televíziós produkciók között kapott helyet. Ez az első hazai projekt, amely egy világszinten elismert filmes vállalattal, a Beta Film GmbH-val közösen készült.

Miért kihagyhatatlan?

Ha szereted a történelmi eposzokat, a látványos csatajeleneteket és a sorsfordító emberi drámákat, akkor a Hunyadi kötelező darab! A produkció a Borgiák és a Vaják színvonalát idézi, de közben egy hiteles, magyar történelemből merítő történetet tár elénk. Ne hagyd ki a dupla premier epizódot szombat este 20 órától a TV2-n, és légy részese ennek a grandiózus kalandnak!
Te is ott leszel Hunyadi első csatájánál?

Kirándulástipp: ismerd meg a „Vérgrófnő” történetét, látogass el a borzongás várába!

Mielőtt tisztázzuk a pontos helyszínt és az ottani lehetőségeket, kicsit ugorjunk vissza az időben… egészen 16. századig és ismerkedjünk meg a borzongató legendákkal az arisztokrata hölgy sötét múltjáról, akinek története a horror és a valóság határán egyensúlyozik.

Báthory Erzsébet, a „vérgrófnő”

Báthory Erzsébet, vagyis a „vérgrófnő” (1560–1614), a történelem egyik leghírhedtebb alakja, akit gyakran emlegetnek kegyetlensége és az állítólagos vérfürdői miatt.

Ő volt az egyik legnagyobb birtokokkal rendelkező magyar főnemesi család tagja, aki a 16-17. század fordulóján élt. A róla szóló történetek szerint Erzsébet grófnő kínzott és ölt meg fiatal lányokat, állítólag azért, hogy vérükben fürödve fiatalon tartsa a bőrét.

Báthory Erzsébet vérrel teli dézsája

Báthory Erzsébet „vérrel” teli dézsája (Fotó:kirandulastippek.hu)

A legenda kialakulása és a vérfürdők mítosza

A vérgrófnő legendája a 18. században kezdett elterjedni, és azóta is újabb és újabb rémtörténetek fűződtek hozzá. Befolyásos család lévén végül bíróság elé nem került az ügy, de Erzsébetet 1610-ben saját kastélyában börtönbe zárták.

A vérgrófnő története számos művészt és írót megihletett, és azóta a horror irodalom és filmek egyik ikonikus alakjává vált. Drakula női megfelelőjének tartják, és számos vámpír-történetben őt tekintik az ihletforrásnak.

Báthory Erzsébet portré

Báthory Erzsébet korabeli portréja (Fotó:kirandulastippek.hu)

Hol található Léka és a borzongás vára?

Léka vára, amely a mai Burgenlandban, Ausztriában található, Magyarország egyik legjelentősebb középkori vára volt (Burg Lockenhaus). Eredetileg a Kőszegi család építtette a 13. században, és hosszú évszázadokon át fontos szerepet játszott Nyugat-Magyarország védelmében. A vár a Rába folyó völgyének nyugati szélén helyezkedik el, és mivel stratégiai ponton állt, így számos ütközet és támadás célpontja volt.

Báthory vár lovagszobor

Lovagszobor a vár egyik belső terméből (Fotó: kirandulastippek.hu)

Egyéb fontos információk

Nyitvatartás:

2025. április 1-től minden nap 9:00-17:00 óra között (utolsó belépés 16:00)

Árak:

  • Felnőtt – € 12,-
  • Nyugdíjas, diák & egyetemi hallgató 16 éves kortól – € 10,-
  • Gyermek/diák (6-15 éves korig) – € 6,-
  • Családi (2 felnőtt & 2 gyerek) – € 29,-

(Lehetőség van továbbá vezetett túrákra is, ezekhez egyéni egyeztetés szükséges itt: https://www.ritterburg.at/hu/a-var.)

Ha érdekel egy régi vár kicsit pikáns tulajdonossal, ne habozz, irány Ausztria!

Léka vára madártávlatból

Léka vára madártávlatból (Fotó: kirandulastippek.hu)

Egyéb hivatkozás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bathori_Erzsebet.

Íme a 2024-es történelemérettségi feladatsora és hivatalos megoldókulcsa!

Lapozz a feladatokért és a megoldásokért!

Az idei középszintű töriérettségi írásbeli feladatsora:

Történelemérettségi 2024: Hunyadi Mátyás és a gazdasági rendszerváltozás a feladatok között

A 2024-es témák

A 2024-es középszintű töriérettségi első részében többek között a kereszténység elterjedésével, az ipari forradalommal, Hunyadi Mátyással, a Horthy-korszakkal, az I. világháborúval vagy épp a barokk stílussal kapcsolatos feladatokat kell megoldania a diákoknak.

A második részben esszéket kell írniuk az érettségizőknek. A rövid esszét az angol alkotmányos monarchiáról vagy a II. világháború kirobbanásáról írhatják, a hosszú esszénél az Erdélyi Fejedelemség és a gazdasági rendszerváltoztatás témakörök közül választhatnak.

Mi vár a diákokra?

A történelemérettségi a magyarhoz képest keveset változott, az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a korábbi évekhez hasonlóan mind közép-, mind pedig emelt szinten két részből épül fel.

Középszinten az I. vizsgarészben egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása vár a vizsgázókra, míg a II. vizsgarészben egy 100-130 szavas, rövid szöveg és egy 210-260 szavas hosszú szöveg megalkotása a feladat. A teljes vizsgára 180 perc áll a diákok rendelkezésére.

A feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849-ig tartó, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849-ig tartó, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) tartalmaz.

A vizsgázónak a négy feladatból kettőt kell választania: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül, és egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül. Arra azonban figyelni kell, hogy a két választott feladat a két különböző korszakhoz tartozó témáról szóljon.

Emelt szinten a teljes vizsgára 240 perc áll rendelkezésre. Az I. feladatrészben a középszinthez hasonlóan rövid, egyszerű feladatokat kell megoldani 100 perc alatt. A II. feladatrészben hat esszéfeladat közül hármat kell választaniuk az emelt szinten vizsgázóknak: egy 110-130 szavas rövid esszét, ami az egyetemes történelemmel foglalkozik, egy 240-290 szavas hosszú esszét, ami a magyar történelemmel foglalkozik, valamint egy 290-340 szavas komplex esszét. Ez utóbbi esetében az ókortól napjainkig bármelyik időszakkal foglalkozhatnak a megadott témákból válogatva.

A középszinten vizsgázók az egész írásbeli vizsgához, míg az emelt szinten vizsgázók a II. feladatrészhez használhatnak kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlaszt. Ezt az iskola nem biztosítja, a vizsgázónak kell magával vinnie.

Bár a vizsga felépítése a régi maradt, a témakörökben itt is voltak változások. A középszintű érettségiben előfordulhat többek között az amerikai függetlenségi háború vagy az Aranybulla, amelyek korábban az emelt szintű témakörök közé tartoztak. Emellett a munkajoggal és pénzügyi ismeretekkel foglalkozó tétel átkerült az állampolgári ismeretek érettségihez. Az emeltszinten érettségizőknek tudniuk kell az előre megadott plusz adatbázisban szereplő személyeket, fogalmakat, időpontokat és eseményeket is.

Az időbeosztás kulcsfontosságú az érettségin – Mutatjuk, mennyi időd lesz a feladatokra!

Magyar nyelv és irodalom

A magyarérettségi időpontja: 2024. május 5. 9:00.

A vizsgafeladatok kitöltésére összesen 240 percet kapnak a diákok középszinten és emelt szinten egyaránt.

Középszinten az I. feladatlap kitöltésére 90 perc áll rendelkezésre, a vizsgalap egy szövegértési-nyelvi feladatsorból, és egy irodalmi feladatlapból áll. A II. vizsgarész egy szövegalkotás, melynek megoldására a vizsgázók 150 percet kapnak.

Emelt szinten a teljes vizsgafeladat megoldására 240 perc áll a diákok rendelkezésére, amit szabadon oszthatnak be.

Tippek, hogy ötösöd legyen az emelt szintű magyar érettségin

Matematika

A matematikaérettségire május 6-án, kedden 9 órai kezdettel kerül sor emelt- és középszinten egyaránt.

A feladatlapok kitöltésére középszinten összesen 180 perc áll a diákok rendelkezésre, ami két részre oszlik. Az I. feladatlap kitöltésére 45 percet kapnak a vizsgázók, ezután a feladatlapokat a felügyelő tanár összegyűjti. A II. feladatlap megoldására 135 percet fordíthatnak a diákok.

Az emelt szinten vizsgázók a rendelkezésére álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között. Erre összesen 240 percet kapnak.

Történelem

Május 7-én 9 órától a történelem tantárgy írásbelijével néznek szembe az érettségizők.

A történelemérettségi feladatainak megoldására 180 percet kapnak a középszinten vizsgázó diákok, amit tetszés szerint oszthatnak meg a feladatok a között.

Emelt szinten összesen 240 perc áll a diákok rendelkezésére a feladatok kitöltéséhez. Az I. feladatlap kitöltésére 100 percük van, a vizsgadolgozatokat ezután a felügyelő tanár összegyűjti. A II. feladatlap felett 140 percig ülhetnek a végzősök.

Élő idegen nyelv

Negyedik érettségi tárgyként a diákoknak egy élő idegen nyelvből is vizsgázniuk kell. Angol nyelvből május 8-án, németből pedig május 9-én tartják az írásbeli érettségit. A francia május 21-én, 8 órakor kezdődik, ezt követi a spanyol május 22-én, majd az olasz május 23-án – ezzel zárul a 2025-ös tavaszi érettségi vizsgaidőszak írásbeli szakasza.

Közép- és emelt szinten a vizsga felépítése megegyezik, csak a feladatlapokra fordítható időtartam változik.

Középszinten összesen 180 percet, míg emelt szinten összesen 240 percet fordíthatnak a nyelvi érettségi írásbeli részére a diákok.

Íme a 2023/24-es tanév őszi történelem érettségi feladatsora és hivatalos megoldókulcsa

Lapozz a feladatokért és a megoldásokért!

 

Az idei tanév őszi középszintű történelem érettségi írásbeli feladatsora:

(Forrás: Oktatási Hivatal)

(Forrás: Oktatási Hivatal)

(Forrás: Oktatási Hivatal)

(Forrás: Oktatási Hivatal)

(Forrás: Oktatási Hivatal)