tradíció – Diplomátszerzek

Tradíció és innováció a bölcsészképzésben – összefoglalónk

A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Nyár kiadványában jelent meg.

A bölcsészképzésekkel szembeni sokszor negatív megítélésen a legtöbb intézmény aktív képzésfejlesztéssel, gyakorlati lehetőségekkel  igyekezett az elmúlt időszakokban túllépni. Leginkább erőssége a képzéseknek, hogy gondolkodni, kritikusan gondolkodni tanítanak és  lehetővé teszik, hogy sok munkahelyen megállják a helyüket a bölcsészképzésben részt vett frissdiplomások. Az alábbiakban összegyűjtöttük,  hogy az elmúlt évben készített interjúinkból mit tudtunk meg a bölcsészkarokról.

TRADÍCIÓ ÉS SOKSZÍNŰSÉG AZ ELTE BTK-N MUNKAERŐPIACI FÓKUSSZAL

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara közel 400 éves múltú, ezzel Magyarország legrégebbi egyetemi kara. Bartus  Dávid dékán szerint az intézmény nem csupán történelmi múltjával, hanem képzési kínálatának gazdagságával is kiemelkedik. A kar közel  nyolcvan nyelvet oktat, ezzel világviszonylatban is előkelő helyet foglal el. Kiemelt cél, hogy a kar tudományos műhelyei nemzetközileg is elismert kutatóhelyekként működjenek. A kar az ország egyik legfontosabb tanárképző központja.

Bartus Dávid szerint a bölcsészettudomány napjainkban egyfajta paradigmaváltáson megy keresztül. Céljuk, hogy továbbra is biztosítsák a  hagyományos tanár- és bölcsészképzést, ugyanakkor nyitni kívánnak azok felé is, akik a munkaerőpiacon szeretnének elhelyezkedni, nem  feltétlenül tudományos vagy pedagógusi pályán. Ennek jegyében 2025 szeptemberétől egy új, a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben  kidolgozott mesterképzést terveznek elindítani. Ez a képzés felerészben piacképes, gyakorlatorientált tudást – például gazdasági,  informatikai, kommunikációs vagy mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteket – kínál, míg a másik fele a bölcsészek hagyományos erősségeire, az idegen nyelvű és kulturális kompetenciákra épül. A cél olyan szakemberek képzése, akik egyszerre tudnak kérdéseket feltenni és rendszerszinten gondolkodni, miközben a mai munkaerőpiacon is megállják a helyüket.

SZEGED: PEZSGŐ EGYETEMI ÉLET, NEMZETKÖZI NYITÁS ÉS TUDOMÁNYOS KIVÁLÓSÁG

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara szintén az élmezőnyben van. Gyenge Zoltán dékán az UNIside-nak adott korábbi interjújában kiemelte, hogy az SZTE nemcsak a hazai, de nemzetközi rangsorokban is előkelő helyet foglal el. A kar a város aktív kulturális életébe szervesen beágyazódik.

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarán a fejlesztések leginkább a képzési struktúra frissítésében jelennek meg. Gyenge Zoltán dékán hangsúlyozta, hogy folyamatosan új, a jelenkori kihívásokhoz igazodó szakokat indítanak – ilyen például az angol nyelvű pszichológia, a művészettörténet, valamint a design- és művészetmenedzsment MA. Emellett a Szegeden létesülő, országos léptékű BYD beruházás is új irányokat jelöl ki: ehhez kapcsolódva indították el a kínai és japán nyelvi képzéseket, amelyek jól illeszkednek a már meglévő gazdag nyelvoktatási kínálathoz.

Gyenge Zoltán, az SZTE BTK dékánja úgy látja, a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia térnyerése újra rávilágít a  bölcsészettudományok fontosságára. Szerinte azok a kérdések, amelyek a művészetekhez és a filozófiához kapcsolódnak – az identitás, az élet  értelme, az emberi létezés –, egyre inkább előtérbe kerülnek. A bölcsészettudomány nem gépi válaszokat ad ezekre a kérdésekre, hanem segít  abban, hogy az ember saját válaszait megalkossa, reflektálva más korszakok és kultúrák tapasztalataira. A Szegedi Tudományegyetem  bölcsészkarán nem minden szak kifejezetten gyakorlatorientált, mégis erőteljes gyakorlati hatása van a képzéseknek – hangsúlyozza Gyenge Zoltán. Az itt végzettek kiemelkedő kommunikációs képessége, komplex problémalátása, erkölcsi érzéke és kritikai gondolkodása olyan kompetenciák, amelyek szinte minden területen keresettek. Ezért is látják azt, hogy a bölcsészhallgatók iránti kereslet globálisan is növekvő  tendenciát mutat.

GYAKORLATI TUDÁS ÉS KARRIERLEHETŐSÉGEK A PÁZMÁNYON

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészképzései a nemzetközi tanulmányok iránt érdeklődőknek különösen vonzóak lehetnek. Szigetvári Tamás, a Nemzetközi tanulmányok tanszék vezetője szerint mesterképzésük – például a kulturális diplomácia vagy a regionális tanulmányok – kiváló lehetőséget kínál nemcsak szakterületi elmélyülésre, hanem piacképes, gyakorlati tudás megszerzésére is. A képzés olyan készségeket ad, amelyekkel a hallgatók nemcsak a tudományos szférában, hanem a multinacionális cégeknél vagy a közigazgatásban is  megállják a helyüket.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán a kötelező hathetes gyakorlat fontos eleme a képzésnek. Szigetvári Tamás szerint a hallgatók jó tapasztalatokkal térnek vissza akár vállalatoktól, akár nemzetközi szervezetektől vagy az állami szférából is.  Rendszeresen előfordul, hogy a gyakorlati helyek hosszútávú munkalehetőséggé alakulnak. A mesterképzés során sokan dolgoznak a  tanulmányaik mellett, ezért az oktatók is igyekeznek rugalmasabb kereteket biztosítani az órarend és a követelmények terén.

A BÖLCSÉSZDIPLOMA ÉRTÉKE A MUNKAERŐPIACON

Mindhárom intézmény vezetője hangsúlyozza, hogy a bölcsészképzés komoly versenyelőnyt ad: az ELTE-n például külön kiemelik a kommunikációs és szövegalkotási készségek, valamint a kritikus gondolkodás fontosságát, amelyekre egyre nagyobb szükség van a munkaerőpiacon. Bartus Dávid szerint sok hallgató már az egyetemi évek alatt is megtalálja a helyét a munka világában, legyen szó állami vagy vállalati szektorról.

A bölcsészek jelentős része általában alapképzés után továbbtanul, és akik munkát keresnek, azok is gyorsan elhelyezkednek. A Pázmányon  tapasztalható egyfajta kettősség: sok hallgató eleve nemzetközi karrierben gondolkodik és akár már az alapképzés után külföldre megy, ugyanakkor itthon is sok a lehetőség. Szigetvári Tamás szerint a nemzetközi háttérrel rendelkező intézmények és cégek éppúgy keresik a PPKE-n végzett bölcsészeket, mint a minisztériumok vagy állami szervek.

A bölcsészkarrier ritmusa nem feltétlenül kínál azonnal látványos karriert. A fokozatos építkezés, az élet különböző területein elért egyensúly hosszú távon értékesebb lehet, mint a gyors siker.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2025 Nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

A csillogó díszeken túl – az adventi időszak katolikus hagyományai

Bár ma már az emberek többsége inkább családi ünnepként fogja fel, eredendően a karácsony keresztény egyházi ünnep, ráadásul az egyik legfontosabb esemény húsvét és pünkösd mellett. Az évszázadok alatt sokféle hagyomány alakult ki, melyek mind a várakozáshoz köthetők, és igencsak különböznek a mai ajándékért rohangálós, csillogó-villogó, zajos és sokszor bizony elég stresszes hetektől, amelyek a karácsonyt megelőzik.

 

E cikkünkben ugyan kifejezetten a katolikus tradíciókra fókuszálunk, ám valójában az ezek mögött húzódó lelki gondolatokra szeretnénk felhívni a figyelmet. Valószínűleg egy nem hívő ember is sokat profitálhat abból, ha idén egy kicsit más szemszögből tekint a világ egyik legszebb ünnepére.

 

Mi is az advent?

Sokan tudják, hogy az advent szó a latin adventus Domini kifejezésből ered. Azzal azonban kevesebben vannak tisztában, hogy a szó nem várakozást jelent, hanem szó szerint az Úr eljövetelét, azaz születését. Bár manapság legtöbbünknek mi sem egyértelműbb, mint hogy az adventi koszorún négy gyertya ékeskedik – azaz négy héten át tart –, a Magyar Katolikus Lexikon szerint egy időben az adventi időszak 6 hetesre is megnyúlt (sőt az ortodox és a görögkatolikus egyházban a mai napig is így tartják).

 

A hívő ember ilyenkor igyekszik lélekben felkészülni a karácsony csodájára, Jézus születésének örömére bűnbánatot tart. Ennek megfelelően korábban az adventi időszakban nem volt szokás lakodalmakat vagy bálokat rendezni, mulatozni. Sok helyen a húsvétot megelőző hetekhez hasonlóan ilyenkor is böjtöt tartottak, mely karácsony első napján ért véget. Ennek lenyomata máig, hogy hagyományosan rántott halat, halászlevet fogyasztunk szenteste.

 

Ebben az időszakban még a sokszor fényűző katolikus templomok is kevésbé díszesek: az oltárt és egyéb belső épületrészeket nem ékesítik virággal, és az orgona szerepe is sokkal visszafogottabbá válik. A mise leggrandiózusabb állandó részét, a Gloriát (magyarul Dicsőség) sem éneklik egészen karácsonyig, ezzel is jelezve, hogy az advent még nem az ünneplés, csak a készület ideje.

 

Az igazság az adventi koszorúról

Az adventi koszorú ma már minden háztartás elengedhetetlen karácsonyi kiegészítője. Számtalan különböző formájú, anyagú, színű és stílusú koszorú közül válogathatunk a virágüzletekben november közepétől. Ám bármennyire is hozzátartozik a karácsony mai atmoszférájához, valójában egy bő két évszázados hagyományról beszélhetünk. Az adventi koszorú prototípusát egy hamburgi evangélikus lelkész alkotta meg 1839-ben. Ezen még advent minden egyes napjára jutott egy-egy kisebb gyertya, míg a vasárnapokat nagyobb gyertyák jelölték.

 

Az sem véletlen, hogy gyakorta látni lila és rózsaszín színekben pompázó adventi gyertyákat. A katolikus templomokban ugyanis ezek a színek dominálnak az adventi időszakban. Ezekben a csomagokban három lila és egy rózsaszín gyertya található. Talán meglepő módon az egyedüli rózsaszín gyertyát nem az utolsó, hanem a harmadik, úgynevezett Gaudete-vasárnapon, az öröm vasárnapján szokás meggyújtani. Ez a szín ugyanis a Krisztus eljövetele felett érzett örömöt szimbolizálja a hagyományok szerint.

advent hajnali mise

A hajnali misék során szinte teljes sötétségbe burkolózik a templom. (Forrás: Flickr)

Hajnali misék

A katolikus adventi hagyományok igazi ékkövét jelentik a hajnali misék, melyek kifejezetten az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területére jellemzőek a mai napig. Ezek a misék jellemzően reggel hat órakor kezdődnek, teljes sötétségben. Ady Endre A Sion-hegy alatt című verséből bizonyára ismerősen cseng a következő részlet:

„Egy nagy harang volt a kabátja,
Piros betükkel foltozott,
Bús és kopott volt az öreg Úr,
Paskolta, verte a ködöt,
Rórátéra harangozott.”

Ez bizony a hajnali misére utal, mely a „Rorate caeli desuper…” kezdetű énekkel indul, és így a népnyelvben az eseményt ez alapján kezdték el emlegetni. E latin nyelvű gregorián szövegét természetesen magyarra is lefordították, így különböző dallamváltozatokban maradt fenn az évszázadok folyamán. A hajnali miséken Szűz Máriának is nagyobb figyelmet szentelünk, mint a miséken általában. A hajnali liturgia szerves részét képezik a személyéhez kapcsolható imák és népénekek. Sok helyen a rorátét agapé, azaz szeretetvendégség követi. A hívek közösen költenek el egy szerény reggelit, melyhez sokszor az alapanyagokat is ők hozzák.