Trenkwalder – Diplomátszerzek

Még jobban megéri a diákmunka – nőttek a bérek!

Jól fizet a diákmunka: átlagosan 18 százalékkal magasabb órabérre számíthatnak a diákmunkások az idei nyári szezonban.

Május utolsó hetére az érintett cégek többsége már meghirdette, mely pozíciókra keres diákmunkásokat az idei nyári szezonban. Az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint a munkáltatók jelzései alapján a következő órabérekre lehet idén számítani:

  • mezőgazdasági idénymunkák esetében átlagosan 1400 forint, 
  • gyártási, logisztikai, vendéglátási és kereskedelmi feladatok ellátása során 1600-1750 forint közötti összegre,
  • legalább 2000 forintra az üzleti kiszolgáló központokban, call centerekben vagy IT-területen.

Tavalyhoz képest érezhetően visszaesett év közben a kiskereskedelemben foglalkoztatott diákok létszáma, ami összefüggésben van a szektor idei forgalmának visszaesésével. Nyáron azonban a jelek szerint ebben a szektorban is fellendülés várható a diákmunka terén, hiszen a szabadságolások miatti helyettesítések megoldásának továbbra is ez a legkézenfekvőbb módja.

Szintén a szabadságok tömeges kiadása miatt nő meg tervezhetően a gyártás és a logisztika területén is a diákok iránti igény, a vendéglátásban és a mezőgazdaságban ugyanakkor a csúcsszezon generál jelentős plusz keresletet.

 

Diákmunka: 1770 forint az átlagos órabér

Aki a tanulmányi szünetben szeretne munkát vállalni, egyelőre még rengeteg lehetőség között válogathat (123rf)

2023 első négy hónapjában 1770 forint volt az általunk közvetített diákok átlagos órabére, ami 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 1505 forintot szintet – emelte ki Páli Nóra, a Trenkwalder diákszolgáltatási vezetője.

[kiemelt]A nyári időszakra kínált alapórabéreket is számos területen teszik vonzóbbá a munkáltatók olyan kiegészítő juttatásokkal. Ilyen a műszakpótlék, a heti minimum 2-3 műszak esetén járó jelenléti bónuszok, vagy éppen céges busszal történő szállítás a lakóhely és a munkahely között.[/kiemelt]

A diákmunka vonzerejét az is növeli, hogy az elérhető jövedelem tavaly óta SZJA-mentes a 25 év alatti munkavállalók jövedelme. Ez azt jelenti, hogy például egy diákszövetkezetben foglalkoztatott tanuló teljes egészében megkaphatja a bruttó órabéré. Ez a jelenlegi átlagot jelentő 1800 forint esetében 270 forinttal nagyobb jövedelmet jelent óránként.

Bár már javában zajlik a jelentkezés a felajánlott pozíciókra, aki a tanulmányi szünetben szeretne munkát vállalni, egyelőre még rengeteg lehetőség között válogathat.

[kiemelt]A jelentkezés során komoly előnyt jelent, ha valaki – a jellemzően heti 20-25 órára vállalt – munkaidejének beosztásával rugalmasan tud alkalmazkodni a foglalkoztató cég igényeihez.[/kiemelt]

– Érdekesség, hogy a ChatGPT használatát immár a diákmunkákra való jelentkezés során is érzékeljük. Az előszűrő feladatok értékelése során egyértelműen tetten érhető, hogy egy-egy komolyabb szakmai pozíció megpályázása során a diákok gyakran a mesterséges intelligenciát is segítségül hívják. A tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy hosszabb távon nem éri meg ezzel próbálkozni. Egyrészt az így született válaszok egyelőre viszonylag könnyen kiszűrhetők. Másrészt sikeres kiválasztás esetében is hamar kiderül, hogy a felvételin trükközés történt – mutat rá Páli Nóra.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Tanulni kevesen, dolgozni többen mennének külföldre

A több mint 1100 hazai középiskolás válaszain alapuló felmérés szerint a megkérdezettek 79 százaléka úgy tervezi, hogy itthon jár egyetemre

A külföldi tanulást tervezők közül csaknem minden harmadik diák szeretne közben legalább néhány hónapra külföldre menni ösztöndíjjal (pl. Erasmus programmal).

Csak 5 százalék menne külföldre továbbtanulni

Azok aránya, akik eleve külföldön tanulnának tovább, csak 5 százalékot tesz ki. 16 százalékuk pedig egyelőre nem döntött a kérdésben.

Bár a felmérés szerint csupán a középiskolások töredéke tervezi a külföldi továbbtanulást, a kint tanuló magyar diákok száma az utóbbi években folyamatosan nő. Az előző, 2021/2022-es tanévben 16 225 magyar diák tanult teljes képzésben külföldi egyetemen. Ez 21 százalékkal haladja meg az öt évvel korábbi 13 461-es értéket.

A hazai középiskolások 37 százaléka tervez külföldi munkavállalást (Fotó: 123rf)

Egy korábbi cikkünkben összegyűjtöttük, mire érdemes figyelned, ha külföldi egyetemre mennél.

Külföldi munkavállalást többen terveznek

Abban a kérdésben, hogy a jövőben hol szeretnének majd munkát vállalni, a középiskolások jóval nagyobb mobilitási hajlandóságot mutattak:

  • 37 százalék külföldi munkát tervez,
  • 35 százalékuk maradna mindenképpen itthon,
  • 28 százalék még nem tudja, merre orientálódna.

A külföldi munkavállalást tervezők 56 százalékban a jobb megélhetést, további 24 százalékban pedig a több munkalehetőséget említették fő előnyként.

A középiskolások mobilitási hajlandósága jóval magasabb, mint a felnőtt munkavállalóké. Utóbbiak körében 18 százalékra tehető azok aránya, akik gondolkodnak a külföldre költözés lehetőségén. Ez a fele a középiskolai diákok körében mért aránynak – emelte ki Páli Nóra, a Trenkwalder student services leadere a felmérés kapcsán.

Egy korábbi cikkünkben bemutattuk, mire számíthattok, ha külföldön dolgoztok, és például au pair munkát vállaltok.

Sokkal szívesebben költözünk, ha jobb a munkalehetőség más lakóhely közelében

A hazai munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés terén 25 év jelenlévő szakértő vállalat, a Trenkwalder idei Mobilitási Indexe szerint a munkavállalók 53 százaléka hajlandó jelenlegi lakóhelyének elhagyására. Lényeges, hogy kétharmaduk belföldi, egyharmaduk külföldi célpontban gondolkodik.

Az alkalmazottak eközben a jelenlegi helyzetükkel csak mérsékelten elégedettek: a munka- és megélhetési körülményeiket bemutató Elégedettségi Index értéke országos átlagban 5,9 volt az 1-10 közötti skálán, ami a tavalyi 6,4-hez képest 0,5 pontos csökkenést mutat.

A kutatás részletes adatai

A lényegi megállapítások után jöjjenek a részletek. A Trenkwalder munkaerő-mobilitás témában a tavalyi bevezetést követően idén is elvégezte a hazai piacon hiánypótlónak számító kutatását, amelynek során több mint 3000 munkavállaló válaszait értékelték. A válaszokból kiderült, hogy az elmúlt egy év során jelentősen nőtt a munkaerő mobilitási készsége: megfelelő feltételek mellett tehát 53 százalék kész elhagyni jelenlegi lakhelyét. Ez az adat jelentősen magasabb a tavaly mért 35 százaléknál!

Mely megyénket hagyják el gyakrabban?

A legnagyobb arányban az észak-keleti és a dél-nyugati megyékben élők költöznének, Baranya megye (65 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megy (64 százalék) van az élen. Valamint – talán kissé meglepő módon – Vas megye (69 százalék) mutat kiugró értékeket. Logikusan belegondolva azonban nyilván Vas megyében jóval magasabb azok aránya, akik külföldre (41 százalék) vagy éppen a megyén belüli másik településre (37 százalék) költöznének.

Trenkwalder

Forrás: Trenkwalder

Miért költöznének máshová a munkavállalók?

A költözés mellett elsősorban a jobb megélhetés miatt döntenének (69 százalék), de fontos szempont a stabilabb jövő (33 százalék) és a több munkalehetőség (32 százalék) is. A válaszadók 34 százaléka erre elsősorban külföldön, míg 66 százalékuk belföldön lát lehetőséget.

Olvasnál a témában még? Nézd meg ezt a cikkünket, amely arról szól, hogy hogyan viselkedj az első munkahelyeden? 

Országon belül mi a cél?

Azok a válaszadók, akik országon belül lakóhely váltásán gondolkodnak, legmagasabb arányban Pest megyét, Győr-Moson-Sopron megyét, illetve Budapestet jelölték meg kívánt célpontként.

Hogyan kezelik a helyzetet a vállalatok?

„A munkaerő elvándorlása jelentős kockázatokat és nehézségeket teremt a munkáltatók számára, ezért nekik a belföldi munkaerő mobilitási készségeinek ismerete igen jelentős versenyelőnyt jelenhet” – mondta G.Nagy Balázs, a Trenkwalder munkaerőpiaci tanácsadó és közvetítő vállalkozás ügyvezető igazgatója a felmérés eredményeit ismertető sajtóbeszélgetésen.

Ezzel a felméréssel ugyanakkor nem csupán a munkavállalók migrációjának részletes megismerése volt a cél, hanem az is, hogy a döntéshozók számára feltárják: milyen jellegű intézkedésekkel lehetne egy-egy régióban maradásra bírni a munkaerő minél nagyobb részét.

Mennyire élhetőek a helyi viszonyok?

A kutatott mobilitási hajlandóság egyik lényeges összetevője, hogy a munkavállalók egy-egy területen mennyire tartják élhetőnek a helyi viszonyokat.

Forrás: Trenkwalder

A Trenkwalder a kutatás során többek között felmérte a jelenlegi munkahellyel, a környék adta lehetőségekkel, valamint az adott megye kereseti és megélhetési viszonyaival kapcsolatos elégedettséget, melynek az értéke (10-es értékelési skálán) országos átlagban 5,9 pont lett. Ez fél ponttal elmarad a tavaly mért szinttől, amit egyértelműen az azóta romló gazdasági környezet, és ezen belül is munkavállalók helyzetének kedvezőtlenebbé válása magyaráz.

Hol elégedettek leginkább a dolgozók?

Nyilván a tehetős országrészek az elégedettség tekintetében jobbak: az Észak-Dunántúli régió, illetve Közép-Magyarország megyéi teljesítenek e téren a legjobban. A legnagyobb elégedettséget Győr-Moson-Sopron megyében mérték (7,1 pont), a legkisebb elégedettségi indexe pedig Békés megyének volt (4,6 pont).

A szűkebb környezetet a megkérdezettek általában kedvezőbben értékelték, mint a tágabb, megyén belüli lehetőségeiket. A lakóhely környékét 7,8 pontra értékelték, jelenlegi munkahellyel való elégedettség országos átlagban 7,1 pontot, a környék adta lehetőségek 6,3 pontot kaptak. Miközben az adott megye megélhetési viszonyait 5,7 pontra, az adott megye kereseti lehetőségeit pedig átlagosan 5,5 pontra értékelték.

Ma könnyebben váltunk, mint a járvány előtt

„Fontos fejlemény, hogy annak ellenére, hogy az év során sok területen szűkültek az elhelyezkedés lehetőségei, a munkavállalók többsége (53 százalék) kevésbé érzi kockázatosnak a munkahelyváltást, mint a koronavírus előtti időszakban” – emelte ki Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

A koronavírus amúgy a válaszadók munkájának 37 százalékára volt valamilyen hatással: 16 százalék a munkahelyét veszítette el miatta, további 13 százaléknak a jövedelme csökkent a járvány következményeképpen.

Költözés

Forrás: Trenkwalder