A Bay Zoltán Kutatóközpont idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját.
E jeles alkalomból a tudásközpont több mint 100 közép- és nagyvállalati, tudományos és egyetemi vezető részvételével nemzetközi üzleti partnertalálkozót szervezett, illetve BAY EXPO néven bemutatta legújabb innovatív ipari fejlesztéseit is, méltó emléket állítva névadójának. A rangos eseményt Csák János kulturális és innovációs miniszter nyitotta meg Budapesten, a Magyar Zene Házában.
Bay Zoltán magyar kutatóként megteremtette a modern asztrofizika egyik új tudományágát, a rádiócsillagászatot, hiszen a világon elsőként neki sikerült radarhullámokkal megérinteni a Holdat. Tudományos eredményeire tekintettel kortársai közül többen Nobel-díj várományosként is emlegették. Az ő nevét viseli az idén jubiláló tudásközpont, amely kutatóintézetként az ipari fejlesztések legjelentősebb hazai képviselőjévé vált.
A Bay Zoltán Kutatóközpont múltja, jelene és jövőképe
E különleges alkalomból partnertalálkozót, valamint saját legfrissebb innovatív ipari fejlesztéseik kiállítását szervezte meg a Magyar Zene Házában BAY EXPO elnevezés alatt a kutatóközpont, méltóképpen megörökítve alapítójuk emlékét. A jeles budapesti eseményt Csák János kulturális és innovációs miniszter nyitotta meg.
A miniszter igen inspiráló előadásban mutatta meg, hogy mintegy harminc évvel ezelőtt Pungor Ernő vegyészmérnök, egyetemi tanár, illetve később a kutatásért felelős tárca nélküli miniszter, az OMFB vezetője, és társai milyen lendülettel és agilitással dolgoztak e hazai kutatóintézet megalapításáért, és hogy ma is hasonló erőre, kitartásra van szükség.
Érdekel a sikeres magyar kutatóintézetek világa?
Íme a szintén világhírű szegedi ELI-ALPS központunkról szóló írásunk:
Dr. Schmidt Balázs, a 30 esztendős Bay Kutatóközpont ügyvezetője hangsúlyozta:
„Meggyőződésem, hogy Magyarországon kutatóintézetként a Bay piacvezető az ipari fejlesztések területén. A jubileum kiváló apropó volt arra, hogy üzleti és tudományos partnereinknek bemutassuk eddig elért eredményeinket, egyúttal felvázoljuk jelenünket és távlati jövőnket is. Mindemellett alkalmat is teremtettünk arra, hogy mozgásban tartva az ökoszisztémát, szélesítsük horizontális kapcsolatainkat is, ami elengedhetetlen újabb jövőbeni sikerek eléréséhez.”
A partnertalálkozó sikere
A partnertalálkozón több mint 100 üzletember és a hazai tudományos világ meghatározó szereplői vettek részt, akik a szakmai előadásokat követően olyan fejlesztéseket ismerhettek meg a BAY EXPO kiállítás keretében, mint például ipar 4.0 szimulációs modellek, újgenerációs drón és szonár eszközök, virtuális valóságra, illetve mesterséges intelligenciára optimalizált okosszemüvegek és monitorok, roncsolásmentes vizsgálati eszközök, illetve egészségipari robotok, 3D szkennerek.
Dr. Schmidt Balázs, a Bay Kutatóintézet ügyvezetője és Csák János miniszter a helyszínre érkezik fotó: Bay Zoltán Kutatóközpont
Mit érdemes tudnod Bay Zoltánról – részletes életrajzi infók
Eredeti nevén Barczi Bay Zoltán Lajos, nevének ejtése: Bai, vagy Baj Zoltán, született Gyulaváriban 1900. július 24-én, meghalt Washingtonban 1992. október 4-én. Bay a világhírű magyar fizikusok sorát gyarapítja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Világ Igaza kitüntetés birtokosa.
Bay Zoltán a 20. század világviszonylatban is meghatározó természettudósai és feltalálói közé tartozik. Úttörő munkásságának nagy eredménye, hogy megalapozta azt, hogy a radarcsillagászat mint új tudományág létrejöhetett. Nevéhez fűződik a magyar Hold-radar-kísérlet, a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció.
Református lelkészcsaládba született. Gimnáziumi tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika–fizika szakon tanult tovább. Tanulmányai befejezése után oktatói kinevezést kapott az Elméleti Fizika Intézetbe, és 1926-ban a legmagasabb kitüntetéssel szerezte meg doktori fokozatát. Négy évig Berlinben volt ösztöndíjas, majd hazatérte után az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. laboratóriumában és a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta kutatásait.
Bay Zoltán vezette azt a csoportot, melynek Európában először sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról.
1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. 1946-ban tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották az MTA Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökévé. A hatóságok zaklatásai elől 1948-ban emigrációba kényszerült, és az Amerikai Egyesült Államokban a George Washington Egyetemen lett a kísérleti fizika professzora. Emigrálása miatt 1949-ben magyar állampolgárságától megfosztották, és akadémiai tagságát megszűntnek tekintették. A rendszerváltást követően 1989-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta, és akadémiai tagságának folytonosságát ismerte el.
fotók: Bay Zoltán Kutatóközpont
