ünnep – Diplomátszerzek

Több, mint virág és csoki – Mit ünneplünk valójában nőnapon?

A 21. században a nőnap a tisztelet és megbecsülés kifejezése mellett a nők elleni erőszak és a nemek közötti egyenlőtlenségek elleni tiltakozás napja is. De honnan ered, milyen hagyományok fűződnek hozzá világszerte, és milyen fontos üzenetet hordoz minden korosztály számára?

Mozgalomból világnap

A nemzetközi nőnap eredete a 20. század elejére nyúlik vissza, amikor Európában és az Egyesült Államokban egyre erőteljesebb nőjogi mozgalmak szerveződtek. A nők választójogáért, jobb munkakörülményekért és tisztességes bérezésért folytatott küzdelmek több országban tüntetésekhez vezettek. Az első nemzeti nőnapot az USA-ban 1909-ben tartották, majd 1910-ben a II. Internacionálé nyolcadik kongresszusán született meg az ötlet egy nemzetközi nőnap bevezetésére, Clara Zetkin német szocialista politikus és nőjogi harcos korábbi, 1889-es beszéde nyomán.

1911-ben már több európai országban – köztük Németországban, Ausztriában és Dániában – is megtartották a nőnapot, akkor még március 19-én. A március 8-i dátum az 1917-es oroszországi női munkástüntetésekhez kötődve vált szimbolikussá. Magyarországon 1948-tól a szovjet mintára vált ez a dátum hivatalos nőnappá, az ENSZ pedig 1975-ben, a Nemzetközi Nőév keretében ismerte el a dátumot hivatalosan nemzetközi nőnapként, ezzel globális szintre emelve az ünnepet.

Ünneplési formák a világ körül

A nőnap jelentése országonként eltérő hangsúlyt kap. Olaszországban hagyomány a mimóza ajándékozása, amely a női szolidaritás szimbóluma. Oroszországban és több kelet-európai országban családi ünnepként is él, ahol a férfiak és gyerekek köszöntik az édesanyákat, nagymamákat. Spanyolországban és Latin-Amerika számos országában inkább társadalmi kérdésekre irányítják a figyelmet, gyakran szerveznek felvonulásokat és figyelemfelhívó kampányokat.

Skandináviában az oktatás és a munkahelyi egyenlőség kerül a középpontba, míg az Egyesült Államokban a teljes márciust a nőknek szentelik, az úgynevezett Women’s History Month keretében, amikor a női történelmi alakok és tudósok munkásságát emelik ki. A különböző megközelítések közös pontja, hogy a nőnap túlmutat az ajándékozáson: társadalmi párbeszédet indít.

Miért aktuális ma is a nőnap?

A 21. században sok országban természetesnek tűnik, hogy a nők tanulhatnak, dolgozhatnak, szavazhatnak. Ugyanakkor globális szinten még mindig jelentős különbségek tapasztalhatók a bérezésben, a vezető pozíciók arányában vagy az oktatáshoz való hozzáférésben. Az ENSZ és a Világbank adatai szerint a nemek közti bérszakadék világszinten továbbra is mérhető, és a STEM-területeken – természettudomány, technológia, mérnöki tudományok – alacsonyabb a nők aránya.

A STEM-világ jövője: nőket is várnak a műszaki pályákon

A nőnap ezért ma sok helyen az esélyegyenlőség kérdéseire hívja fel a figyelmet. Az iskolákban és egyetemeken egyre több program foglalkozik a női példaképek bemutatásával, a pályaorientációval és azzal, hogyan lehet lebontani a sztereotípiákat. A téma a diákok számára azért is releváns, mert a pályaválasztás, az önbizalom és a lehetőségek kérdései már középiskolában eldőlhetnek.

Nők a tudományban, sportban, közéletben

A nőnap alkalom arra is, hogy reflektorfénybe kerüljenek azok a teljesítmények, amelyek sokszor kevesebb figyelmet kapnak. Marie Curie, Karikó Katalin vagy Rosalind Franklin neve ma már ismertebb, de még mindig sok női tudós munkája marad a háttérben. A sport világában az olimpiai mozgalom története is jól mutatja a változást: míg az első újkori olimpián, 1896-ban egyetlen nő sem indulhatott, ma a Nemzetközi Olimpiai Bizottság törekvése, hogy a részvétel aránya kiegyensúlyozott legyen.

A médiában és a közösségi platformokon egyre több fiatal nő osztja meg saját történetét, legyen szó vállalkozásról, kutatásról vagy művészetről. Ezek a történetek inspirációt adhatnak azoknak a diákoknak, akik még keresik az útjukat.

Mit jelenthet a nőnap a diákok számára?

A nőnap nem egyetlen üzenetről szól. Lehetőség arra, hogy felismerjük a mindennapi környezetünkben jelen lévő női teljesítményeket, és tudatosan beszéljünk az egyenlőségről. Egy beszélgetés az osztályban, egy projektmunka vagy akár egy közös filmnézés is alkalmat adhat arra, hogy jobban megértsük a történelmi és társadalmi hátteret.

A legfontosabb talán az, hogy a nőnap nem csupán egy dátum a naptárban. Nem annyit jelent, hogy aznap virágot és csokit vásárolnak a fiúk és férfiak. Ez a nap egy emlékeztető arra, hogy az esélyegyenlőség és a kölcsönös tisztelet kérdése a mindennapok része. Az ajándék kedves gesztus, de az alkalom igazi jelentősége abban rejlik, hogy figyelünk egymásra, és teret adunk a tehetségnek – nemtől függetlenül.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Szilveszteri kényszerbulik: miért hajszoljuk a „tökéletes” óévbúcsúztatót?

Ha lehet ilyet mondani, a szilveszter az egyik legfurcsább ünnep az évben. Bár a legtöbben saját bevallásuk szerint nem szeretik igazán, mégis ragaszkodunk hozzá és mintha elvárnánk, hogy ilyenkor történjen valami extra. Az óév búcsúztatása és az új évbe való átlépés persze nagy dolog, de azért nem akkora, mint amekkorának próbáljuk megélni.

Kellenek egyáltalán a hagyományok?

Ragaszkodunk hozzájuk, pedig sokszor azt sem tudjuk, honnan erednek. A szilveszter a Gergely-naptár szerinti naptári év utolsó napja, elnevezését onnan kapta, hogy a katolikus egyházban ezen a napon van Szent Szilveszter pápa ünnepe. Szilveszter 314 és 335 között volt a katolikus egyház feje, pápaságának egyik jelentős teendőjeként megszervezte az egyházi életet Rómában. Babonák szerint az óév esti zajkeltés és lárma elűzi a felhalmozódott gondokat, bajokat, gonosz szellemeket. Ennek modernkori megfelelője a tűzijáték, amely hagyománynak számít a világ legtöbb országában.

Darwin-díjasok nem csak a hírekben vannak

Itthon is szokás a hangoskodás, tűzijátékok durranása nélkül már el sem tudjuk képzelni a 31-ét. Szilveszterkor engedélyezett pirotechnikai eszközöket vásárolni, de nem mindegy, hogy honnan. Hangulatindítónak kiváló lehet, de sok baráti társaságban garantáltan lesz olyan szerencsétlen, aki az ügyeleten köt majd ki. A petárdázás például a tiltás ellenére (vagy éppen ezért) vonzza a szórakozni vágyókat. Ezen felbuzdulva az Országos Mentőszolgálat rendszeresen igyekszik felhívni a figyelmet a petárdás balesetekre. 

Akkor mégis minek?

Mert a karácsony az év legszebb ünnepe, és az utána jövő szilveszter között alig telik el egy hét. Egyszerűen nem akarjuk, hogy vége legyen: folytatjuk a féktelen zabálást, hisz ez úgysem a fogyókúra időszaka. Kirúgunk a hámból, berúgunk a piától, átlépjük a határainkat, csak mert így muszáj. Elfelejtjük, hogy az ünnep nem mindig akkor van, amikor a naptár diktálja. Lehet, hogy aznap „csak egy szokásos” szombat estéd lesz, nem kell (túl) nagy dolgokat elvárni. 

Majd januárban

Persze, ki ne maradjon, ha már semmi kapaszkodód nincs, jöhetnek az újévi fogadalmak! Indul a diéta, a sportolás, a tanulás, az igyekezet arra, hogy jobb emberré váljunk. Pedig kevesebb is elég hozzá, hogy mindez teljesüljön. Gondold át, mennyire fog működni! Az „ej, ráérünk arra még” mindig a legegyszerűbb megoldás: csak most ne kelljen, majd jövőre, majd hétfőtől.

Csak vigyázz, nehogy videóra vedd az ígéreteidet, mert egy év múlva fájó lesz visszanézni. Nem kötelező tűzijátékozni, sem parókába bújva trombitát fújni, sem sült malacot enni. Lehet, hogy idén egy diszkrétebb verzió jobban fog esni szilveszterkor, mintha agyon szervezted volna.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Az ünnep ott kezdődik, ahol kinyílik egy könyv – A Libri karácsonya a hagyományról szól

A karácsony minden évben ugyanazt a vágyat hozza magával: hogy végre lelassítsunk, megérkezzünk, és több időt töltsünk azokkal, akik fontosak nekünk. A Libri most azt mutatja meg, hogy a könyvek milyen finoman tudják kinyitni ezt a csendesebb, figyelmesebb világot. Hogy az olvasás nemcsak ajándék, hanem egy olyan közös élmény, amely otthon, családban vagy akár egy magunknak ajándékozott csendes órában is kikapcsolódást ad.

Az Olvasás Évének végén a világ könyves ünnepi hagyományai segíthetnek és inspirálhatnak minket ebben.

  • Az izlandi könyvkiadók november végén katalógust küldenek ki az embereknek, hogy kiválaszthassák az újdonságokat – emiatt az izlandiak a világon a legtöbbet olvasó nemzetek közé tartoznak.
  • Az angolszász országokban Dickens Karácsonyi éneke az olvasmányaik központi műve, amelyet ma is gyakran olvasnak fel családi körben, színházakban, templomokban.
  • Norvégiában a karácsony és az újév közötti romjul csendes időszaka hagyományosan az ajándékba kapott könyvek olvasásáról szól, különösen a krimikről és a karácsonyi képregényfüzetekről, a julehefte-kről.

Fotó: 123RF

Ezek a példák nem a távoli kultúrákról szólnak, hanem arról, hogy az olvasás mindenhol ugyanarra képes – összehozza az embereket és lelassítja az időt ott, ahol szükség van rá. A Libri ezekből merít inspirációt, és arra bátorítja a magyar olvasókat, hogy alakítsanak ki saját, személyes ünnepi rítusokat.

[kiemelt] Ehhez kapcsolódik a Libri egyik legszebb hagyománya is: a karácsonyi díszkötetek sora, amely immár egy évtizede minden évben új formában tér vissza. [/kiemelt]

Az idei két ünnepi kiadás, Márai Sándor Füves könyv és Szepes Mária Gyerekcsillag című művei nemcsak esztétikus tárgyak, hanem olyan kötetek, amelyek sok családban már a karácsony részei lettek.

A Libri egy apró gesztust is javasol: írjunk személyes üzenetet a könyvekbe karácsonyi könyveslapon. Egy dátum, egy pár szó vagy egy emlék sok év múlva is felidézi azt az ünnepet, amikor a könyv a kezünkbe került. A történet így nemcsak a lapok között él tovább, hanem a kapcsolatainkban is.

Az olvasás sosem volt magányos világ – a Libri pedig idén még inkább rámutat, hogy a könyvek közös pontok lehetnek a családban, a barátok között vagy akár idegenek között is. Könyvekkel szebb az ünnep, ami olyan élményt teremt, amit akár tovább is adhatunk.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Támogatott tartalom (x).

Bejgli, Reszkessetek betörők! és Last Christmas: a magyarok kedvencei a karácsonyi időszakban

Mi kerül az ünnepi asztalra?

Az Europion (korábban Opinio Institute) országos karácsonyi kutatása betekintést nyújt abba, hogyan éljük meg a karácsonyt Magyarországon. A felmérés a magyar társadalom karácsonyi és újévi szokásait, preferenciáit vizsgálta. A magyarok karácsonyi menüjében a töltött káposzta a vitathatatlan győztes, a válaszadók 24%-a szavazott erre az ételre. Halászlé (17%) és rántott hús (14%) szintén népszerű választások, bár generációs különbségek is megfigyelhetők. Az idősebb korosztály inkább halászlével (18-21%), míg a fiatalabbak (16-29 évesek) rántott hússal (23-24%) készülnek az ünnepekre.

Desszertek terén a bejgli magasan vezet (24%), de a zserbó (16%) és a mézes-krémes sütemények (11%) is kiemelkedően kedveltek. Úgy tűnik, az édességek terén a hagyomány még mindig erősen tartja magát.

Forrás: EUROPION

Filmek, amelyek nélkül nincs karácsony

A karácsonyi filmek szinte minden háztartásban szerepet kapnak – kivéve azt a 20%-ot, akik szerint az ünnepi alkotások teljesen elhanyagolhatók. A listavezető a klasszikus Reszkessetek betörők (18%), amit olyan ikonikus filmek követnek, mint a Grincs és az Igazából szerelem (11-11%).

A fiatalabb generációk körében a Polar Expressz is felkerült a kedvencek közé, a 16-29 évesek 15%-a szerint ez a tökéletes karácsonyi film.

Zenék, amelyek megteremtik a hangulatot

Nem kérdés, hogy a Wham! Last Christmas című slágere uralja az ünnepi playlistet, és ezt az Europion karácsonyi kutatása A tradicionális Csendes éj (15%) és Mariah Carey örökzöldje, az All I Want for Christmas is You (13%) is nagy kedvencek.

Érdekesség, hogy míg az idősebbek jobban kedvelik a magyar nyelvű karácsonyi dalokat, a fiatalok inkább a nemzetközi slágerekre szavaznak. A zenéket egyáltalán nem kedvelők aránya 15%, így van némi tér a zenei ízlés demokratizálására.

Hogyan töltjük az ünnepeket?

A magyarok számára a karácsony a családdal eltöltött időről szól, ezt a válaszadók 73%-a nevezte meg az ünnep esszenciájának. Barátokkal (4%), egyedül (6%), vagy kettesben romantikázva (17%) sokkal kevesebben ünnepelnének.

A családi összejövetelek kedvelt tevékenysége a beszélgetés és lazítás (35%), amely az életkor előrehaladtával egyre népszerűbb. A társasjátékok (17%) főleg a 40 év alattiak körében népszerűek, míg 18% azok aránya, akik egyszerűen pihenéssel töltik a karácsonyt.

Utazásra (3%), kültéri programokra (3%) vagy kulturális eseményekre (1%) kevesen szánnak időt ebben az időszakban.

Forrás: EUROPION

Ajándékozás: hasznosat vagy szépet?

Az ajándékok terén a praktikum győzött: a magyarok 46%-a szívesen ad hasznos ajándékot, és 36% ezt szeretné kapni is. Az élményajándékok (pl. közös programok) is kedveltek, ezeket 19% szívesen adná, 24% pedig kapná.

A pénz vagy vásárlási utalvány is népszerű választás (adni: 11%, kapni: 13%), míg a dísztárgyak (2%) és divattermékek (5%) iránt alacsony az érdeklődés.

Forrás: EUROPION

Tudtad? A kutatás szerint a szilvesztert is inkább szűk családi körben ünnepeljük (23%), bár a fiatalabb generációk körében a házibulik (15%) még mindig népszerűek. A nyilvános szórakozóhelyek azonban csak a magyarok 4%-át vonzzák.

Ez a karácsonyi kutatás betekintést nyújt abba, hogyan éljük meg az ünnepeket Magyarországon. Te melyik csoportba tartozol: hagyományőrző vagy inkább újító?

A  téli szünet idén hosszúra nyúlik: december 21-től január 5-ig zárva tartanak az iskolák, és a szülőknek új kihívásokkal kell szembenézniük. Hogyan tölthetjük el ezt az időszakot úgy, hogy a gyerekek ne csak a digitális eszközökkel foglalkozzanak, hanem közben fejlődjenek is, és valódi közös élményeket szerezzenek?

Tippek a téli szünethez: hogyan töltsük hasznosan és szórakoztatóan a szünidőt a családdal?

 

Kvíz: Nézzük, mennyit tudsz az adventről!🎄

Pár évvel ezelőtt már foglalkoztunk az adventi időszakkal. Teszteld le, mennyire figyeltél!

Válaszolj 8 kérdésre és rögtön kiderül számodra is, mennyire vagy otthon az adventi szokások terén és miért különleges ez az időszak az évben!

Áldott adventet kívánunk!

A kérdéseket a START gombbal indíthatod.

Ha végeztél, kattints a BEFEJEZÉS gombra!


Köszönjük, hogy kitöltötted kvízünket! 😊

Az eredményhez kattints a KÉSZ gombra!



adventi koszoru

Föld napja: 2050-re több lesz a műanyag, mint a hal a tengerekben?

Az első Föld napján 1970. április 22-én, Denis Hayes, egy amerikai egyetemista kezdeményezésére 20 millió amerikai emelte fel szavát a természet védelméért. Ez az esemény jelentős változásokat hozott az Egyesült Államokban és azon túl is: szigorú környezetvédelmi törvények születtek a levegő és a víz védelmére, új környezetvédelmi szervezetek jöttek létre, és milliók váltottak ökológiailag tudatosabb életstílusra.

Azóta a Föld napja nemcsak egy ünnep, hanem igazi mozgalommá vált. Ilyenkor rengetek szervezet, cég, vállalat, intézmény áll ki a környezetvédelem fontossága mellett. Magyarországon 1990-ben környezetvédők alapították a Föld Napja Alapítványt, amely azóta is szervezi a Föld napját az országban.

Forrás: Pexels

Örökre velünk maradnak a műanyagok?

Az idei Föld napja kiemelt témája a műanyagok elleni 60/40 kihívás – a műanyaggyártás 60 százalékos csökkentése 2040-re.

A műanyagok elterjedése és környezetszennyező hatása minden évben fókuszba kerül, hiszen egyre többet tudunk arról, hogy mennyire károsak lehetnek az élővilágra és az emberi egészségre nézve. A túlzott műanyaghasználat és a műanyag szennyezés veszélyezteti a Föld életterét és a biológiai sokféleséget, ami pedig létünk alapját képezi.

A többnyire örökre velünk maradó műanyagok, megbontva a földi élet kényes egyensúlyát, veszélyeztetik az ember, az élőlények és a környezet egészségét. Mikroműanyaggá töredezve bekerülnek a táplálékláncba, ételeinkbe, italainkba, szervezetünkbe. Csak az utóbbi 3 évben több mint 7 százalékkal nőtt a műanyaghulladék mennyisége világszerte, és e hulladéknak még mindig csak a 9%-át hasznosítjuk újra! – olvasható a Föld napja alapítvány közleményében.

A TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért akció hazánk legnagyobb önkéntes hulladékszedési mozgalma, amely az idei évben 12. alkalommal kerül megrendezésre az Energiaügyi Minisztérium támogatásával. Az akció szervezője és koordinátora az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) Az egész országra kiterjedő kampány célja, hogy önkéntes megmozdulás keretében közösen varázsolják tisztábbá környezetünket a jelentkezők. A programról itt olvashatsz bővebben. 

A reformkor és a mai magyar gazdaság március 15-e apropóján

1848. március 15-e méltán vonult be a történelemkönyvekbe, ráadásul ez az egyik első olyan dátum, ami már általános iskolában megragad a kisiskolások fejében. Ez önmagában pozitív. Hiszen egy közösségnek, sőt egy nemzetnek csak akkor lehet fényes jövője, ha olyan, a hazafias szemléletet elsajátító, patrióta gondolkodású fiatalokat nevel, akik átérzik nemzeti ünnepeink súlyát. Ezeken túlmenően ismerik a magyar történelem fontosabb eseményeit, valamint helyzetünket mind a Kárpát-medencében, mind a nagyvilágban. Az ismeret viszont nem elegendő, a valódi tudást az jelenti, ha a magyar történelmi ismeretek mellett a jövő generációja elsajátítja a komplex gondolkodásmódot. Ezáltal pedig kontextusában képesek értelmezni a múlt és a jelen eseményeit, tanulva az elődök hibáiból avagy jó döntéseiből.

 

Ez történt a jeles március 15. napján – a forradalom kirobbanása

Március 15-e apropóján a forradalom kirobbanására emlékezve nem mehetünk el szó nélkül az azt megelőző reformkor mellett. Hisz bár a reformkori törekvéseket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc teljesítette be, az 1825 és 1848 közötti időszak reformkor vívmányai mind a mai napig hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra.

Március 15-e nem csak a tavasz közeledtét, de az egyik legfontosabb nemzeti ünnepünket is jelzi (Fotó: 123rf)

Magyarország gazdasági fejlődésére a 19. században mindvégig rányomta bélyegét a Habsburgok birodalmi beavatkozásai. Hol előnyösen, hol hátrányosan. Igaz, a magyar nemzettudat – megjegyzem egyébként jogosan – elnyomóként aposztrofálja a Habsburgokat. Ám végeredményben a tőkés gazdaság kialakulása annak köszönhető, hogy Magyarország a Habsburg-birodalmon belül az osztrák örökös tartományok okán egy gazdaságilag fejlettebb régióval alkotott egységet.
A Habsburg birodalmi gazdaságpolitikával szemben az első átfogó, valamire való koncepciót viszont a magyar liberális nemesi ellenzék tette le az asztalra.

 

Miért 1825-től számítjuk a reformkort?

A rövid válasz: gróf Széchenyi István. A hosszabb válasz, hogy Széchenyi az 1825–27-es Országgyűlésen ajánlotta fel egyévi jövedelmét a Tudós Társaság számára, amelyet ma Magyar Tudományos Akadémia néven ismerünk.
Többek között Széchenyit tekinthetjük a reformkor egyfajta beindítójának – de ne feledkezzünk meg Kossuth Lajosról és Wesselényi Miklósról sem. Széchenyi, aki külföldi útjai során sokat látott Európából, felismerte, hogy Magyarország leszakadt Európától, amelyre a választ a polgárosodás és a gazdaságfejlesztés jelentheti.
Érdekes, hogy jelenleg hasonló kérdések körül forog a magyar társadalom és gazdaság.

Például Széchenyi a brit polgári fejlődést tekintette mintának Magyarország számára. 1830-ban megjelent Hitel című műve mind a mai napig benne van a magyar politikai köztudatban, megállapítási ma is érvényesek. Helyre kell állítani a tőkeszegény magyar gazdaságot, valamint foglalkozik a produktív-termelő beruházásokra fordítható hitellel.

Ha megnézzük Széchenyi életművét egészében, akkor egy logikusan felépített gazdaságfejlesztési programot kapunk, ami nagyban hasonlít a mai magyar gazdaságpolitika irányvonalára.

 

Március 15-e gazdaságilag ezért is volt jelentős

A nulladik lépés, hogy legyen esély a fejlődésre és a tudás átadására a jövő generációjának. Ennek gyakorlati példája volt 1825-ben, amikor Széchenyi felajánlotta egyévi jövedelmét a Tudós Társaságnak. Ez tehát, amely MTA néven mind a mai napig működik. Ezt követően Széchenyi felismerte, hogy modern és jól működő infrastruktúra nélkül a haza nem tud egyről a kettőre lépni. Ez ma is így van. Mit tett ezért Széchenyi? Említhetjük többek között a vasútfejlesztést, a hajózást és a közúti közlekedést.

A hajózás kapcsán kiemelendő a gőzhajózás beindítása: az első gőzhajó 1831-ben indult útnak, a Balatonon pedig 1846-ban. Ezzel lényegében Széchenyit tekinthetjük a balatoni hajózás megteremtőjének. A hajózáshoz kapcsolódik a folyamszabályozás is, aminek mind a mai napig érezhetjük eredményeit. Ugyanis ha Széchenyi nem oldja meg a Duna, majd a Tisza folyamszabályozását, ma aligha lennének hajózhatók.
Egyik legnagyobb vívmányként említhetjük a Lánchidat, ami összeköti Budát és Pestet. Széchenyi tervei alapján a Lánchidat 1842-ben adták át ünnepélyes keretek között. Érdekesség az is, hogy Széchenyi használta először a Budapest kifejezést.

Méltán lehetünk büszkék Széchenyire és kortársaira, hiszen vívmányaik mind a mai napig érezhetők a magyar gazdaságban. Igaz eltelt 175 év, de a reformkor vívmányai már az 1848–49-es forradalommal és szabadságharccal beteljesültek és a történelem viharai közepette mind a mai napig a saját bőrünkön érezhetjük ezeknek az államférfiaknak a hasznos ténykedését.

Az írás teljes terjedelmében a makronom.mandiner.hu oldalon olvasható el, az ünnepi írást Mihálovics Zoltán politológus jegyzi.

 

Miért vedd idén komolyan a nagyböjtöt, ha nem vagy vallásos?

A böjtölés a táplálkozásban egyfajta reneszánszát éli az utóbbi években. A módszer alkalmazói számtalan pozitív testi és lelki hatásról számolnak be a böjt során, melyeket egyértelműen a (szó szerint) szigorú keretek közé szorított étkezésnek tulajdonítanak.

 

A kereszténységben már a IV. század óta tartanak böjtöt húsvét előtt, amelyről ebben a cikkünkben tudhatsz meg többet. Azonban akkor is érdemes eljátszanod a böjtölés gondolatával, ha egyébként nem vagy hívő vagy vallásos.

 

Mire jó a böjt?

 

Az emberek mindig készültek, várakoztak valamire a tél vége felé. Többnyire a kellemes időjárás, a kinti munkák, a bőséges termés időszakát várták, de ez a fajta megújulás jelenik meg Krisztus halálból való feltámadásában is a keresztényeknél. A tavasz mindig is egy új kezdet volt, amire érdemes „rákészülni” – ebben segíthet a böjt valamilyen formája.

 

Miről mondhatsz le?

 

A böjt eredetileg (és például az időszakos böjt formájában ma is) szigorúan étkezéssel kapcsolatos megvonás volt. Nem lehetett húst, tejterméket, tojást enni, vagy csak keveset, esetleg egyáltalán semmilyen ételt sem fogyaszthattak a böjtölők. Néhány évtizede-évszázada még valóban ez tűnhetett az egyetlen lemondásnak, amelyet az emberek a lelkükre fókuszálva megtehettek. Lemondani a test egyik legfontosabb vágyáról, a finom ételről.

 

Ma egy általános jóllétre építő világban, fogyasztói társadalomban élünk. Ha elég szerencsések vagyunk, a mindennapjaink egyik központi eleme, hogy minden lehetséges dolgot elérünk, megadunk magunknak, amire vágyunk. Ennek megfelelően azoknak a dolgoknak a köre is jelentősen kiszélesedett, amelyekről lemondhatunk a lelki épülésünk, feltöltődésünk javára. A tél és a tavasz fordulóján idén lemondhatsz az édességekről, az alkoholról, a bulizásról, de akár a közösségimédia használatát is korlátozhatod. A testi-lelki egészséged érdekében megpróbálhatsz kialakítani egy új szokást is. Kelhetsz korábban, hogy tornázz egy kicsit. Esetleg figyelhetsz kifejezetten arra, hogy új, egészségesebb ételeket vezess be a mindennapjaidba.

A böjtnek nem kell az ételről szólnia, de jó lehetőség az egészségesebb választásokra (Fotó: Pexels)

Mit tanulhatsz az élmény által?

 

A böjtben talán az a legnehezebb, hogy ne önsanyargatásként, rossz dologként, komoly lemondásként éljük meg. Lemondás helyett érdemesebb „igent mondásként” kezelni egy új dologra, egy újfajta életvitelre. Mindig jóleső, megnyugtató élmény tudatosítani, hogy a (rossz) szokásaink megváltoztathatók, a vélt korlátaink lebonthatók.

 

A böjt lényege nem az, hogy rosszul érezd magad és szenvedj. Sokkal fontosabb, hogy befelé tudj figyelni egy kicsit, monitorozd a lelked jelenlegi állapotát. Továbbá igyekezz az elhagyott szokásaid által felszabadított időt a saját épülésedre fordítani. Hidd el, egyszerűbb is betartani a fogadalmaidat, ha mögéjük teszed a megfelelő belső munkát! Akár azon is elgondolkodhatsz, hogy bizonyos szokásaid miért ennyire fontosak az életedben, holott nem feltétlenül kellene annak lenniük. Egészen biztos, hogy érdekes tapasztalatokat szerezhetsz saját magadról is ezen időszak alatt.

 

Mi segíthet benne?

Fontos, hogy kijelölt időszaka legyen a böjtödnek. Ez lehet a kereszténységben szokásos 40 nap, de választhatsz másmilyen időkeretet is, a lényeg, hogy előre tudd, milyen hosszú időszakra készülj. Ezenfelül érdemes mindennap egy rövid, akár csak párszavas jegyzetet készítened arról, hogy érzed magad a lemondásoddal kapcsolatban. Mi volt nehéz aznap, milyen jó dolog történt veled. A böjt végeztével izgalmas lesz visszatekinteni és látni a változás ívét, remek önismereti tanulmány egy ilyen napló. Segíthet az is, ha támogató közösség van mögötted, akik ismerik a fogadalmadat, és melletted állnak, ha elbizonytalanodnál, esetleg veled együtt vesznek részt ebben az időszakban. Feszegesd a határaid, de ne kockáztasd az egészségedet – sok sikert ehhez a különleges belső tanulmányúthoz!

Indul a nagyböjt – de mit mond ez nekünk?

Sejtjük, hogy közeledik valami, megjelennek az első sárga csibés csomagok és a nyuszis díszítések mindenhol. Ömlik ránk a locsolókölni meg a kötelességérzet, pedig érdemes lenne megélni az „előidőszakot” is, épp úgy, mint advent idején. A nagyböjt is egy várakozással teli időszak, csak kicsit másképp.

 

A nagyböjt, feketén-fehéren

A nagyböjt a keresztényeknél a húsvét előtti bűnbánati időszak, amelynek lényege az előkészület és Jézus Krisztus kínszenvedésére való megemlékezés. Hamvazószerdával indul és nagyszombatig tart,

[kiemelt]ez az időszak az idei évben február 22-e és április 8-a közé esik.[/kiemelt]

A böjt maga soha nem egy öncélú cselekedetet jelöl, hanem mindig a bűnbánat, a gyász vagy az Istenhez forduló kérés. Célja a lélek megtisztulása és megújulása. Időtartama negyven nap, ennek különösen nagy jelentősége van, hiszen a Szentírásban többször is előfordul ez a szám:

  • negyven napig tartott a vízözön,
  • negyven évig vándorolt a zsidó nép a pusztában,
  • negyven napot böjtölt Mózes, mielőtt megkapta a Tízparancsolatot,
  • és a legfontosabb: Jézus negyven napot böjtölt a pusztában, ahol megkísértette őt a Sátán, de ő felülkerekedett.

Húsvétkor Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására emlékezünk. Mozgó ünnep, a pontos dátum a Hold aktuális helyzetétől függ. Minden évben a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap.

Egy kicsit olyan ez, mint valamiféle önmagunkra hangolódási időszak (Fotó: 123rf)

Mit jelent a böjt?

A Földön körülbelül 2,2 milliárd ember keresztény hitű, számukra fontos a böjti időszak. Az egyház hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt, amikor a 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek egy nap, és csak egyszer lakhatnak jól. Továbbá ezen a két napon húst sem ehetnek. Sokan vannak azonban, akik egész nagyböjtben elzárkóznak a húsfogyasztástól. 

 

Mi értelme a böjtnek, ha valaki nem keresztény?

A böjt lényege nem önmagában a húsról való lemondás, hanem maga a lemondás, és ez által egyfajta lelki megtisztulás. Egy kicsit olyan ez, mint valamiféle önmagunkra hangolódási időszak. Az év többi részében úgyis inkább a mának élünk, alkalomadtán jól eshet egy kis fegyelmezettség. Ha már ennyi ember böjtöl húsvét előtt, be lehet szállni, felfogható egyfajta challange-nek. Elég egyetlen dolgot kijelölni, ami örömet okoz az étkezésben. Csoki, chips, alkohol, hús, vagy bármi, ami egyébként fontos és jól esik. A böjt és az erre való odafigyelés döbbenetes eredményekre képes. Negyven nap nem sok. Belátható időtartam, betartható feltételekkel, egy testi-lelki újjászületésért cserébe.

Meg fogsz lepődni. 

 

Farsang: minden, amit tudnod kell erről a bolondos időszakról

A farsang farka és más alapfogalmak

Ha nem untuk volna még meg a folyamatos ünneplést, a karácsonyi, szilveszteri bulik és összejövetelek után újabbakra vágynánk, akkor semmi ok az aggodalomra! Ugyanis a vízkereszttel kezdődő és a húsvétot megelőző, 40. napig tartó farsang új alkalmat kínál mindezekre. A kezdő és befejező nap mellett az időszak másik két fontos napja a farsangvasárnap és a húshagyókedd. Előbbi a farsangi időszak befejező napjának, a farsang farkának első napja, utóbbi a farsang farkának utolsó napja. A farsang farkát a hamvazószerda követte, a negyven napos nagyböjt első napja, amikorra minden mulatságnak véget kellett érnie.

A hagyomány szerint az ünnepi időszak csúcspontja a karnevál. Ebben a műfajban a leghíresebbek a riói vagy a velencei karnevál, Magyarországon pedig a legnevezetesebb esemény a mohácsi busójárás. Az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségének listáján nyilvántartott busójárás egyben hungarikum is. A hagyomány téltemető, tavaszváró és termékenység-varázsló ünnep, mely során birkabőr ruhába öltözött busók maszkkal rejtik el kilétüket és hangkeltő eszközeikkel igyekeznek elűzni a telet. A vigasság időpontja hagyományosan a tavaszi napfordulót követő első holdtöltéhez igazodott és farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartott.

farsang

Forrás: Pexels

Esküvői szezon

Az időszakot jellemző bálok, mulatságok tökéletes megoldást kínálnak a karácsony utáni, tavaszig tartó unalomra, amit ma is gyakran szürke időszakként jellemzünk. Nem is csoda, hiszen egy-két farsangi bulit kivéve a népünnepélyek és más szokások már sajnos eltünedeztek kultúránkból. A farsang azonban nemcsak a céltalan szórakozás ideje volt! Ez volt az esküvői szezon is, hiszen napjaink népszerű esküvői időszakában, nyáron, annyi volt a munka a földeken, hogy senkinek sem jutott eszébe lagzit tartani. A báli szezon ideje volt a legalkalmasabb vagy az egyetlen lehetőség arra, hogy a fiatalok megesküdjenek, hiszen ezt követte a húsvéti böjt, amikor már tilos volt esküvőt tartani.

Bálozás és farsang

A bálok a 17. század folyamán először királyi udvarokban kezdtek el terjedni, majd a táncmulatságok iránti érdeklődést átvette előbb a nemesség, majd később a polgárság is. A 18. században már elterjedt volt a szórakozásnak ez a formája. Az 1770-es években már Pest-Budára is megérkezett az új trend. Az udvari bálok mellett az alacsonyabb rétegek számára rendezett nyilvános farsangi bálok nagy népszerűségnek örvendtek. Megjelent a jelmezkölcsönzés is. A Budai Várban, a Dísz téren például már 1790-ben kaphatóak voltak maskarák és más jelmez-kiegészítők. Kialakult az a szokás, hogy egyes bálok nyitottak voltak, amelyekre bárki beléphetett, ha megfizette a belépőt, míg más előkelőbb bálok zártkörű, meghívásos alapon működtek.

Annyira jelentőssé vált a szórakozásnak ezen új módja, hogy Mária Terézia rendeletben szabályozta az álarcosbálokat. Tilos volt az ijesztő és az ízléstelen jelmezek viselete, a bálozók utcára sem mehettek maskarában. A tűzveszély miatt a papírból készült jelmezek tiltólistán voltak. Egy ekkoriban Pest-Budán megforduló szász gróf emlékezésében kiemelte, hogy milyen különös, hogy mivel a sarkantyú a férfiak nemzeti viseletének része, azt tánchoz sem veszik le. Még az sem érdekli őket, hogy ezekkel illetlenül összetépik a nők ruháit és megsértik bokájukat.

Az 1840-es évekre már Pest számított a bálozás központjának, nem Buda. Élen a Redoute nevű bálterem járt, ahol nagyszabású koncerteket is tartottak. Később az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt itt tartotta üléseit az Országos Honvédelmi Bizottmány és az első népképviseleti országgyűlés is. Fontos szerepének az lett a jutalma, hogy 1849-ben a Budai Várat védő osztrák admirális ágyúval szétlövette sok más folyóparti palota mellett. Később pontosan a Redoute helyén épült fel a Pesti Vigadó, amely a báltermek királynője lett.

Farsangi eledelek

A farsangi mulatozáshoz elengedhetetlenek a megfelelő harapnivalók, amit a népszokások szerint régen még nem a sarki gyrososnál kettőkor elfogyasztott pita jelentett. Ilyenkor általában olyan kiadós ételek kerültek az asztalra, mint a gulyás és más húsos levesek. Népszerűek ebben az időszakban a boros ételek is, például borban készült szárnyasok, illetőleg marha és borjú. A kocsonya is jellegzetes finomság, innen ered a miskolci kocsonyába beledermedt béka története is. A legismertebb a farsangi fánk, melyet minden formában, méretben, töltelékkel vagy anélkül is szívesen fogyasztunk. Nem feledkezhetünk el a mulatság másnapjáról sem, amikor a gyógyulásra kerül a hangsúly: a savanyúkáposztás korhelylevestől azonnal megnyugszik a másnapos gyomor.

Így jósolták meg januárban, megbetegszenek-e az évben – Jeles napok és népszokások

Mikor is lehetne érdemesebb megjósolni, meghalunk vagy megbetegszünk-e az adott évben, mint rögtön a legelején? No, de ne szaladjunk ennyire előre! Manapság a januárt éppen azért tartják az év legszomorúbb hónapjának, mert „nem történik semmi”. Elmúltak az ünnepek, megültük az újévet, vízkeresztkor leszedtük a karácsonyfa díszeit, és ezután még két hónapot kell várnunk arra, hogy legalább a naptárban tavasz legyen. A farsangi időszak pedig egyre inkább kikopik a halloweeni beöltözések miatt.

 

Ükszüleink életében sem ez volt a legmozgalmasabb időszak ünnepek tekintetében, de azért – mint mindig – megtalálták a módját, hogy a különböző kiemelt napokat kicsit színesebbé tegyék. Cikkünkben az említett ünnepeken kívül eső jeles napokról számolunk be.

 

Január 17. – Antal napja

Remete Szent Antalt a háziállatok patrónusaként tartják számon, azonban mégsem a háztáji jószágok miatt volt fontos az ünnepe. A főleg az idősebbeket megtámadó, heves lázzal, hidegrázással, bőrpírral és viszketéssel járó orbáncot a nép Szent Antal tüzeként emlegette (és e névvel illettek minden hasonló tünettel járó problémát). Így ilyenkor e betegség gyógyulását próbálták elősegíteni. Ezt többnyire ráolvasásokkal, imával igyekeztek elérni, de olyan hely is akadt, ahol liszttel „gyógyították” az orbáncot, vagy éppen ellenkezőleg, az oránc elkerülése végett tilos volt aznap lisztbe nyúlni.

 

Január 18. – Piroska napja

Ha ezen a napon fagyott, abból a régiek arra következtettek, hogy még sokáig így marad, hosszú télre lehet számítani. Egyes helyeken a leányok a gyors házasodást remélték Piroska napján. Úgy tartották, hogy aki ilyenkor piros kendőt köt a nyakába, az még abban az évben férjhez megy.

 

Január 21. – Ágnes napja

Szent Ágnes a korai kereszténység egyik vértanúja, azonban a naphoz kötődő hiedelmek valójában nem igazán kötődnek az ő történetéhez. E napon a gyermeket váró asszonyok sós vízben mosakodtak, ugyanis a babona szerint ennek hatására egészséges gyereket hoztak a világra. Az Ágnes-napi időjárás is jósló erővel bírt:

 

„Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.”

 

Január 22. – Vince napja

Vince napja a bortermelők számára bírt különleges jelentőséggel. Ha ezen a napon szép volt az idő, az arra engedett következtetni, hogy sok és jó borra lehet számítani az őszi szüret idején. Szokás volt még ezen a napon úgynevezett vincevesszőt is metszeni, melyet aztán a szobán hajtattak ki, s ebből is a következő évi termés minőségét próbálták megjósolni. Érdekesség, hogy Szent Vincének és Páli Szent Vincének sincs köze a szőlőtermeléshez, kutatók szerint a nép téves etimológiája és a hasonló hangzás okán kötötték össze ezt a nevet a borral (latinul vinum).

jeles napok pál pogácsa

Sosem gondoltad volna, hogy a pogácsából jósolni is lehet… (Fotó: Pexels)

Január 26. – Pál napja

Pál napját sok helyen a tél fordulópontjaként, Pálfordulóként emlegették. Itt valószínűleg a nép tudatában a bibliai Pál története párhuzamba került a hideg időjárás hozzávetőleges közepével. E jeles naphoz kötődik a jóslások egyik legbizarabbika, a haláljóslás. Ezt az úgynevezett pálpogácsával végezték. A pálpogácsa egy teljesen szokványos pogácsa volt, melyből annyit készítettek, ahány családtag volt. A még nyers pogácsa közepébe libatollat tűztek (ki-ki a sajátjába), s csak ezután tették be sülni. Úgy tartották, hogy akinek a tolla megég, az az év során meghal, akié megperzselődik, az betegségre számíthat.

Ha a korábbi hónapok kapcsán felmerülő jeles napok is érdekelnek, akkor elolvashatod a novemberi és a decemberi népszokásokról szóló cikkünket is!

Mit ünneplünk vízkereszt napján?

A vízkereszt a görög eredetű epiphaneia (=megjelenés) szóból származik, a nyugati kereszténységben Epiphania Domini, vagyis az Úr megjelenésének napja. Ez a nap zárja le a karácsonyi ünnepkört, ezért sok helyen ekkor szedik le a karácsonyi díszeket a fenyőfáról. A karácsonyi időszak után kezdetét veszi a farsangi, ami a nagyböjt első napjáig, vagyis hamvazószerdáig tart (ez a húsvét előtti negyvenedik nap). Vízkereszt napján három eseményről emlékezünk meg:

 

1. Napkeleti bölcsek

Vízkeresztkor ünnepeljük a napkeleti bölcsek, vagyis a háromkirályok érkezését. Az evangélium csak bölcseknek nevezi őket, nevükről nem tesz említést. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis így nevezi őket: Caspar, Melchior, Balthasar – azaz

[kiemelt]Gáspár, Menyhért és Boldizsár.[/kiemelt]

A Szentírás szerint csillagjósok lehettek, akik a betlehemi csillag által vezérelve jöttek keletről Júdeába, hogy a zsidók újszülött királyának hódoljanak: aranyat tömjént és mirhát ajándékoztak a kis Jézusnak. (Erre emlékeztet a karácsonyi szentmisén a tömjénezés szertartása). Sokan úgy tartják, hogy a háromkirályok a világ korábban ismert három kontinensét, Európát, Ázsiát, Afrikát szimbolizálják utalva arra, hogy az egész Föld az isteni megváltónak hódol. Ezt támasztja alá az is, hogy a középkortól kezdve a harmadik királyt szerecsenként ábrázolták.

 

2. Jézus megkeresztelése

Nyilvános tevékenységének megkezdése előtt Jézus a Jordán folyóhoz ment, Keresztelő Jánoshoz, aki megmerítette őt a folyóban. Megkeresztelkedésekor az Atya szózata hallatszott az égből: „Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik” (Máté evangéliuma 3,17) és a Szentlélek galamb képében alászállt Krisztusra. Ebben a jelenetben a teljes Szentháromság kinyilatkoztatta önmagát az emberiség előtt: Isten egyszülött fiának ezzel indult el földi küldetése, hogy megmutassa Isten szerető jóságát minden ember iránt. Jézus keresztelkedése istenségének jele: vagyis igent mond az Atya akaratára.

[kiemelt]Innen ered tulajdonképpen vízkereszt ünnep elnevezése,[/kiemelt]

erre emlékezve végeznek vízszentelést a templomokban, és ilyenkor történik a házszentelés is, amely szokás a 15. században alakult ki. A házszentelés különleges jelentéssel bír, hiszen az ajtófélfára szentelt krétával felírt betűk mutatják meg Krisztus áldásának hitelesítését a lakásba betérő vendégek előtt, továbbá megvédik a ház lakóit minden bajtól. A pap a házszenteléskor az aktuális évszámot és a háromkirályok kezdőbetűjét írja fel az ajtóra. (G,M,B) Régebben a szenteltvíz hazavitele is szokás volt, mert gyógyító hatást tulajdonítottak neki

Zarándokok a Jordán folyóban ugyanott, ahol Jézus is megkeresztelkedett (Fotó: 123rf)

3. A kánai menyegző

Jézus első csodatételének eseményét János evangélista meséli el az Evangéliumban. A történet szerint a kánai menyegzőn ott volt Mária, Jézus és tanítványai is a vendégek között. A násznép jól mulatott, de Mária látta, hogy fogytán a bor, ezért Jézushoz fordult segítségért. Jézus a közelben lévő hat darab, nagy kőkorsóra mutatva utasította a szolgákat, hogy töltsék meg őket vízzel, majd vigyenek belőle a násznagynak. A szolgák így is tettek, a násznagy pedig meglepődött, hogy a legjobb bort a lakodalom végére tartogatták. A tanítványok és a szolgák tudták, hogy Jézus csodát tett, hiszen a vizet borrá változtatta. Ebben a csodában Isten megmutatta dicsőségét, hogy segíteni akar az embereknek és meg akarja őket váltani bűneiktől.

Ilyen volt az ünnepi hangulat az egyetemeken – Videó

A Semmelweis Egyetem ünnepi dallamai 

Egy kedves és népszerű karácsonyi dallammal kívánt a hallgatóinak kellemes ünnepeket az egyetem. A Carol of the Bells című karácsonyi dal vegyeskari átirata a Semmelweis Egyetem Kórus aranyvasárnapi koncertjén csendült fel a Szent István Bazilikában. Ha még nem voltál sosem az előadásukon, érdemes egyszer élőben is meghallgatnod őket!

A Budapesti Gazdasági Egyetem közös korizása

Még Mikulás napján rendezték meg első alkalommal a BGE Glide Night programot, amelynek keretein belül közös korcsolyázásra hívták egyetemük polgárait a Városligeti Műjégpályára. A hangulat alapján nem is ez lesz az utolsó alkalom, hogy a hallgatók megmutathatták tudásukat a jégen!

A Pécsi Tudományegyetem évadzáró karácsonyi koncertje

Könnyed ünnepi jazzkoncerttel zárult a Pécsi Tudományegyetem nemzetközi évada. Az eseménysorozat keretében az egyetem számos helyszínén és szerte a városban 90 programot rendeztek. Az évadzáró karácsonyváró koncerten forralt bor, és a Jazz&Snow Quartet téli és karácsonyi tematikájú szvinges darabjai segítettek az ünnepre hangolódásban. 

A Soproni Egyetem téli hangulata verhetetlen

Kicsit kilóg a sorból a Soproni Egyetem videója, hiszen nem egy rendezvényről szól, viszont annál hangulatosabb! A botanikus kertjük nem csak nyáron lenyűgöző, így tökéletes lehetőség egy téli sétára is. Ez a lehetőség ráadásul bármikor megvalósítható, így nem csúsztál le semmiről még!

Ha lemaradtál volna az egyetemed által szervezett ünnepi programokról, vagy szívesen ellátogatnál még valahová idén, akkor használd ki ezt a pár napot és látogass el egy karácsonyi vásárra, mielőtt bezárnának szilveszterkor.