USA – Diplomátszerzek

Fulbright Ösztöndíj: egyedülálló lehetőségek a DE hallgatóinak, oktatóinak

„Az Amerikai Egyesült Államok továbbra is a hallgatói és kutatói mobilitások egyik legnépszerűbb célországa. Egy neves amerikai egyetemen eltöltött tanulmányi vagy kutatói időszak ugyanis jelentősen támogatja a karrierépítést. A Debreceni Egyetem több amerikai intézménnyel ápol aktív kapcsolatot, így például a Dél-Dakotai Állami Egyetemmel (South Dakota State University) kötött megállapodás alapján kettős diploma kiadására jogosult, de elindult már a hallgató- és oktatócsere a Southern Utah University-vel, illetve egyeztetések folynak a University of Central Florida-val is. A Fulbright Ösztöndíjprogram hatékonyan támogatja a magyar-amerikai oktatási és kutatási kapcsolatokat, ezért is ösztönözzük hallgatóinkat és kutatóinkat, hogy éljenek a program nyújtotta lehetőségekkel” – mondta a tájékoztató rendezvényen Jánosy Orsolya, a Debreceni Egyetem Nemzetközi Irodájának vezetője.

Fotó: DE

A Fulbright Ösztöndíjra azok a magyar állampolgárok pályázhatnak, akik legalább BA vagy BSc szintű diplomával és megfelelő angol nyelvtudással rendelkeznek, az Egyesült Államokban szeretnének továbbtanulni, oktatni vagy kutatni. A jelentkezés bármely tudományterületen és művészeti ágban benyújtható.

Fotó: DE

„A Fulbright a világ egyik legismertebb akadémiai ösztöndíjprogramja, amelynek keretében évente mintegy 25-30 magyar hallgató, kutató és oktató nyer lehetőséget amerikai tanulmányokra vagy kutatásra. A program nemcsak szakmai fejlődést, hanem életre szóló személyes és kulturális élményeket is kínál a résztvevőknek. Újdonság, hogy a Pannónia Ösztöndíjprogrammal együttműködésben a hallgatói, kutatói mobilitás 2-6 hónappal meghosszabbítható, a Fulbright-Pannónia Neumann János Kiemelt Ösztöndíj révén pedig akár féléves amerikai kutatási időszak is megvalósítható” – ismertette Jókay Károly.

Fotó: DE

A Fulbright Bizottság ügyvezető igazgatója kiemelte: ösztöndíj keretében a hallgatók három kategóriában pályázhatnak: PhD- vagy DLA-kutatásra, fokozatot nem adó (Non-Degree/Certificate) egyetemi képzésre, valamint fokozatot adó Master’s vagy LL.M programra.

Az érdeklődő hallgatók és kutatók a tájékoztatón korábbi Fulbright-ösztöndíjasokkal találkozhattak és közvetlenül tehették fel kérdéseiket a programmal, a pályázat menetével és tapasztalataikkal kapcsolatban.

A J. William Fulbright amerikai szenátor által 1946-ban alapított ösztöndíjprogram ma már mintegy 160 országban működik. Magyarország 1978-ban csatlakozott, a Debreceni Egyetemről – illetve jogelőd intézményeiből – 1983 óta eddig 79 pályázó nyert Fulbright Ösztöndíjat az Egyesült Államokba, illetve egyetemünkre 78 amerikai oktató, kutató érkezett.

A 2027/2028-as tanévre vonatkozó Fulbright Ösztöndíjak hallgatói pályázatainak beadási határideje május 15., míg az oktatók október 15-ig adhatják be jelentkezésüket.

——

A kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Íme, a legendás amerikai szólásszabadság – ott sem mer minden diák véleményt mondani

Ahol a szólásszabadság „született” – és ahol most gond van vele…

Az Amerikai Egyesült Államok felsőoktatásában tanulók közel 60 százaléka tart a nyílt véleménynyilvánítástól – derül ki egy friss elemzésből. Mi több: olykor éppen a szólásszabadságra hivatkozva hallgattatják el, hurrogják le a jelentős kisebbségbe szorult konzervatív véleményeket, gondolkodókat az amerikai felsőoktatásban – írja a Zerohedge.com nyomán a Makronóm.

A Buckley éves felmérése szerint az egyetemisták közel 60 százaléka tart attól, hogy mások előtt politikai/világnézeti véleményt nyilvánítson az osztályteremben vagy a kollégiumban, esetleg a campuson. E friss kutatás eredménye egybevág más, hasonló felmérésekkel

– írja a Zerohedge.com írását idézve a Makronóm. Kokrétan a diákok 63 százaléka jelezte, hogy megfélemlítve érzi magát a társaitól eltérő vélemény hangoztatása vagy akár online közzététele/megosztása miatt.

A jelenség ellenére az amerikai főiskolák és egyetemek továbbra is kizárják a politikai szerepet vállaló republikánus és konzervatív oktatókat; továbbá fenntartják a politikai, világnézeti véleménynyilvánítások kvázi tilalmát. 

A különböző amerikai államok 65-féle felsőoktatási karán végzett felmérés szerint a karok több mint felénél egyetlen regisztrált republikánus beállítottságú oktató sincsen. A készítők ugyanakkor elismerik: a legtöbb válaszadó oktató bizalmasan elismerte, hogy sok felsőoktatási karon ritkán találni nézeteiket nyilvánosan is vállaló republikánusokat vagy konzervatívokat. 

Liberális megközelítés és elvárások, furán értelmezett szólásszabadság

A több mint 800 diák körében idén ősszel készült felmérés során számos, liberális nézeteket valló diák is részt vett. A válaszok alapján ugyanis a tanulók kétharmada minden professzortól, sőt iskolai segítő például adminisztratív munkát végző személytől megkövetelné, hogy a sokszínűség, a méltányosság és a befogadás mellett tegye le a voksát.

A legtöbb kar túlnyomórészt demokrata és liberális – állítják a felmérés készítői. E „sokszínűség” általában a mérsékelt baloldali nézetektől egészen a szélsőbaloldalig terjed.

Más felmérések, hasonló eredmények a szólásszabadság tekintetében

Ha azt gondolnánk esetleg, hogy a fent idézett friss felmérés és a korábbi hivatkozások nagyon elfogultak, akkor idézzünk egy másikat.

E szerint az amerikai jogászprofesszoroknak mindössze kilenc százaléka vallotta magát konzervatívnak. A republikánus vagy konzervatív tagok e látványos hiányát, kisebbségét számos karon sok akadémikus csak vállvonogatva veszi tudomásul. Pedig egy neves lapban, a Harvard Journal of Law and Public Policy című folyóiratban is nemrégiben megjelent ez a publikáció, mégpedig eléggé figyelemfelkeltő címmel: „A szólásszabadság hanyatlása az Egyesült Államokban”.

free speech unsplash

Szólásszabadság Amerikában (Fotó: Unsplash)

Figyelemre méltó az is, hogy egy korábbi, még 2017-ben publikált tanulmány szerint a karoknak mindössze 15 százaléka nevezhető konzervatív beállítottságúnak. Ez annak lehet az eredménye, hogy az oktatók évek óta saját ideológiai preferenciáikat ismétlik, és lényegét tekintve felszámolják az amerikai felsőoktatási karokon egykor létező sokszínűséget. 

E trend pedig az olyan felvételi rendszerek eredménye, ahol a konzervatív vagy libertariánus tudósokat gyakran elutasítják. Az ilyen tudósok, kutatók és tanárok tömeges visszaszorítása rendszerszintű problémát jelez.  

A legutóbbi felmérést a College Free Speech Rankings tavaly tette közzé, miután megkérdezték a 159 legjobban rangsorolt amerikai főiskola és egyetem 37 000 hallgatójának hatalmas mintáját.

A felmérésből kiderült, hogy az egyetemisták hatvanhat százaléka szerint a szólásszabadság legitim formája, ha lekiabálnak egy felszólalót, hogy megakadályozzák a felszólalását.

További 23 százalék úgy véli, hogy erőszakot lehet alkalmazni egy beszéd meghiúsítására. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden negyedik diák támogatja a beszédek erőszakos elhallgattatását.

Elhallgattatni az ellentétes véleményformálót – szólásszabadság ide vagy oda

Néhány egyetemista szerint a szólásszabadság magában foglalja mások elhallgattatásának jogát is. A Berkeley-n például aggodalomra adott okot az effajta vétó alkalmazása, mivel az erőszakos tüntetőknek sikerült elhallgattatniuk a felszólalókat, köztük az ACLU (American Civil Liberties Union, egy jól ismert, több mint 100 éves amerikai jogvédő szervezet) egyik előadóját, aki a szólásszabadságról beszélt.

Mind a diákok, mind egyes oktatók fenntartották ebben az esetben is azt az álláspontot, hogy joguk van elhallgattatni azokat, akikkel nem értenek egyet. Sőt, még a diákújságok is úgy nyilatkoztak, hogy az „ellenzéki beszéd” nem tartozik a szólásszabadság védelme alá. 

A szerző kifejti, hogy az egyetemi élet a nézőpontok sokszínűségéről és az egyetemi campusokon tapasztalható intellektuális kihívásokról is szól. A sokszínűség hiánya azonban azoknak kedvez, akik ennek az új ortodoxia helyesnek vélt oldalán állnak. 

További részleteket olvashatsz az amerikai szólásszabadság témájában az alábbi cikkben:

https://makronom.mandiner.hu/cikk/20221213_amerikai_diakok_velemeny_szolasszabadsag_konzervativ_republikanus_Zerohedge

Így tanulhatsz középiskolásként az USA-ban

Ha eddig csak álmodoztál arról, hogy Amerikában tanulj, akkor van egy jó hírünk: itt a FLEX program, amellyel erre lehetőséged nyílik. Egy évet eltölteni külföldön nem csak nyelvtanulás szempontjából praktikus, hanem kiváló lehetőség, hogy az ember megismerjen egy távoli kultúrát, és egy kicsit felnőtté is váljon. 

 

De mi az a FLEX?

A Future Leaders Exchange program egy versenyképes, érdemeken alapuló, egyedülálló ösztöndíjprogram középiskolás diákok számára, amit az Egyesült Államok Külügyminisztériuma finanszíroz. A magyarországi diákok 2019 óta tudnak a programhoz csatlakozni. 

[kiemelt]Évente több mint 35 ezer diák versenyez a FLEX-ösztöndíj megszerzéséért,[/kiemelt]

amellyel egy tanévet az USA-ban lehet tölteni egy fogadó családnál, miközben amerikai középiskolába lehet járni. 

Fotó: 123RF

Meddig lehet pályázni?

[kiemelt]A 2023-24-es tanévre a jelentkezési határidő 2022. október 13.[/kiemelt]

 

Milyen feltételekkel lehet jelentkezni a következő tanévre?

A jelentkezéshez a megadott feltételek mindegyikének meg kell felelni! Ezek a következők:

  • magyar állampolgárság
  • a születési dátum 2005. július 15. és 2008. július 15. közé esik
  • a pályázat beadásának időpontjában középfokú oktatásban vesz részt itthoni intézményben 9. vagy 10. évfolyamon
  • iskolai eredmény legalább jó (4)
  • angol nyelvtudás, amelyről számot is tud adni
  • USA vízumkövetelményeinek megfelel, és nem töltött 90 napnál többet az USA-ban az elmúlt 5 évben
  • egy jelentlező egy pályázati időszakban csak egy pályázatot adhat be

[kiemelt]Az angol nyelvtudás fontos, hiszen a pályázatot és az esszéket angolul kell megírni, majd később, továbbjutás után a többi feladatot is angolul kell abszolválni. [/kiemelt]

 

Mit biztosít a program a kint tartózkodás alatt?

  • oda-vissza utazást
  • havi zsebpénzt
  • elhelyezést egy előzetesen kiválasztott fogadó családnál
  • beíratást egy amerikai középiskolába
  • helyi programokat
  • egészségbiztosítást

 

Hogyan tudtok pályázni?

A programról minden részletes információ megtalálható a FLEX ösztöndíj program honlapján, ahol megtalálhatók a pályázati feltételek, a regisztrációval egybekötött jelentkezési nyomtatvány, illetve a kiválasztási folyamat részletes menete is. Fontos, hogy a kiutazáshoz nem szükséges cserediákot fogadni.