A Joint Venture Szövetség (JVSZ) hazánk egyik vezető üzleti szervezete, amely közel 150 tagvállalat tömörít. A cégcsoportokon keresztül mintegy 1000 vállalatot képvisel, ezzel a magyar GDP egyharmadát lefedve. A JVSZ célja, hogy támogassa tagvállalatai versenyképességét és hozzájáruljon a hazai gazdaság élénkítéséhez. Ennek érdekében a szövetség aktívan együttműködik kormányzati és szakmai szervezetekkel, valamint olyan platformokat biztosít, ahol a vállalatok megoszthatják tapasztalataikat és ötleteiket. 

Varga Mihály megnyitó videóüzenete

A JVSZ társelnöke és az esemény fővédnöke, Varga Mihály pénzügyminiszter videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az együttműködés alapvető eleme a versenyképességnek. Különösen egy olyan globális gazdasági helyzetben, ahol az amerikai növekedési ütem körülbelül ötszöröse, a kínai pedig tízszerese az európainak. Ezért a magyar EU-elnökség egyik legfontosabb feladata az unió versenyképességének javítása. A miniszter kiemelte: valamennyi elemző intézet egyetért abban, hogy a kilátásaink kedvezőek, a következő években a magyar lesz az egyik leggyorsabban fejlődő gazdaság az Unióban. Ezt a teljesítményt olyan pillérek támasztják, mint a versenyképes adórendszer, az erősödő kutatás-fejlesztés, valamint a tartósan magas beruházási ráta. Javítjuk az egyensúlyi mutatókat, magasan tartjuk a foglalkoztatást, az emelkedő reálbérek pedig hosszú távon a fogyasztás bővülését vetítik előre – ismertette a pénzügyminiszter.

Varga Mihály (Fotó: JVSZ Makro Konferencia)

MNB: többrétegű, többszörös válsághelyzetet kell kezelni

Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza előadásában átfogóan ismertette a jelenlegi gazdasági helyzetet és a jövőre vonatkozó kilátásokat, amelyek komoly kihívásokat jelentenek. Négy fő területet emelt ki: először is a demográfiai kihívásokat, másodszor a zöld átállás kérdéseit, harmadsorban a kamatkörnyezetet, végül pedig a multikrízis vagy polikrízis (többszörös válsághelyzet vagy összetett válság) jelenségét, amely azt jelenti, hogy a COVID-19 járvány kitörése óta egymást érik a válságok. A pandémiát az ellátási láncok szakadozása követte, majd 2022 februárjában kitört az orosz-ukrán háború, amit energiaválság és a globális inflációs nyomás látványos erősödése követett. 

Az EU válsága két nagyvállalat hazai vezetőjének szemüvegén keresztül

„Európa szemével a világ felé, a világ szemével Európa felé” címet kapta a konferencia egyik kiemelt vitafóruma, amelyen Fábián Ágnes, a JVSZ elnöke, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója és Tálos Péter, a Foxconn csoport alelnöke mutattak rá, hogy Európa versenyképessége drasztikusan csökken, ami különösen az energiaintenzív iparágakat érinti. A JVSZ elnöke szerint a túlzott szabályozás és az energiaárak miatt egyre több európai vállalat települ Észak-Amerikába.

Fábián Ágnes, Tálos Péter (Fotó: JVSZ Makro Konferencia)

Lóga Máté a hazai kilátásokról és a járműgyártásról

A „Hova tart a magyar gazdaság?” című vitafórumon vezető bankárok: Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója és Egerszegi Ádám, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kérdezhették Lóga Mátét, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, iparért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkárát. 

Az államtitkár előadásában elhangzott, hogy a hazai versenyképességben kiemelt szerepe van a járműiparnak, amely az európai gazdaság egyik fő pillére, ezért kulcsfontosságú az elektromosjármű-szegmenshez való alkalmazkodás. Kiemelte, hogy bár a lakossági hitelfelvétel és beruházási kedv már mutat némi javulást, a vállalati szektor fellendülése még várat magára. A szakember szerint a 2025-ös évre az a cél, hogy  a gazdasági növekedés 3 és 6 százalék közötti szintre gyorsuljon, amit a német ipari termelés stabilizálódása és a belső kereslet növekedése támogathat. Az államtitkár emellett hangsúlyozta Magyarország híd szerepének fontosságát Kelet és Nyugat között, különösen az elektromos járművek piacán és a zöld átállás terén.

Lóga Máté, Jelasity Radován, Egerszegi Ádám (Fotó: JVSZ Makro Konferencia)

A frissített JVSZ Economy Index kivárást, oldalazást jelez

A konferencián debütált a JVSZ Economy Index, melyet Csorbai Hajnalka, a JVSZ elnökségi tagja, az OPTEN stratégiai igazgatója mutatott be. Az index – 25 releváns területet vizsgálva – átfogó képet nyújt a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről és kilátásairól, beleértve a GDP, az infláció- és az árfolyammozgásokat, valamint a cégvezetők véleményét. Az idei mutató minimális növekedést mutat a tavalyi évhez képest, az infláció mérséklődése, valamint a forint stabilizálódása pozitív jelek. Ugyanakkor a beruházási aktivitás visszaesése és a gazdasági felzárkózás lassulása kihívások elé állítja a vállalkozásokat. A JVSZ Economy Index abban segíti a cégeket, hogy objektíven lássák a gazdasági trendeket és megteremtsék a stabil növekedés alapjait. Az JVSZ Economy Index részletes elemzése itt olvasható.

Csorbai Hajnalka (Fotó: JVSZ Makro Konferencia)

Condorde és Gránit Bank, a hazai „butik” pénzügyi vállalatok

Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója és Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója az úgynevezett „butik” pénzügyi vállalkozások sikereiről és kihívásairól beszélt.

A beszélgetés során arra keresték a választ, hogy az úgynevezett „butik” pénzügyi szolgáltatók – tehát a kisebb méretű, rugalmasabban működő, mondhatni elit pénzügyi vállalkozások – milyen kihívásokkal szembesültek, és hogyan építették fel sikereiket az elmúlt években, évtizedekben. Kiemelték azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek a kisebb pénzügyi vállalatok sikeresek legyenek a nagyobb piaci szereplőkkel szemben. A rugalmasabb működés, az innovatív megközelítés és a személyre szabott szolgáltatások mind olyan elemek, amelyek előnyhöz juttatják őket a dinamikusan változó pénzügyi piacon.

Hegedüs Éva, Jaksity György (Fotó: JVSZ Makro Konferencia)

Bogsch Erik a Richter sikereiről

Tágabb kontextusban is érdekes volt a beszélgetés Rónai Egon, az ATV műsorvezetője és Bogsch Erik, a Richter korábbi vezérigazgatója és jelenlegi elnöke között. Bogsch kiemelte, hogy a Richter a rendszerváltás idején súlyos válságon ment keresztül, de a stratégiai fókuszálás és az áldozatok, mint a leépítések és üzletágak eladása révén sikerült a vállalatot stabilizálni. 

A korábbi vezérigazgató szerint Richter jól döntött, amikor a nehéz időszakban meghozta a szükséges áldozatokat, többek között leépítések és néhány üzletág eladása révén letisztította a portfólióját. Ezen áldozatok árán, hosszú évek kitartó munkájával sikerült megvetni a lábát például a nőgyógyászati készítmények piacán, ahol egy amerikai partnerrel közösen értek el hatalmas sikereket. Ennek eredményeként az amerikai partnervállalat már évi 3 milliárd dolláros forgalmat és félmilliárd dolláros nyereségrészesedést fizet e területen. A Richter gyárai, illetve termékei Indiában, Kínában, Latin-Amerikában és más piacokon is jelen vannak. A sikertörténet kulcsa Bogsch szerint a következetes stratégia megvalósításában és a vezetők megfelelő kiválasztásában rejlik.

Bogsch Erik (Fotó: JVSZ Makro Konferencia)

Rónai Egon kérdezte Kapitány Istvánt is, a Shell vezetésében töltött 37 évről

Végezetül a konferenciát egy újabb sztárpáros interjúja zárta. Szintén Rónai Egon készített Kapitány Istvánnal, a Shell napokban leköszönő globális alelnökével egy átfogó interjút a színpadon. A Menedzserszövetség elnöke kiemelte, hogy a zöld átállás és az elektromos autókra való áttérés kulcsszerepet játszik a jövő energiapiacán, de felhívta a figyelmet arra, hogy a politikai döntéshozók még nem tartanak lépést a szükséges infrastrukturális beruházásokkal. 

Kapitány István (Fotó: JVSZ Makro Konferencia)

A beszélgetés egyik legérdekesebb pontja az volt, hogy Kapitány szerint vezető menedzserként meg lehet őrizni úgy az önazonosságot, miközben integrálódunk a globális működési rendszerekbe. Kiemelte, hogy a siker titka nem abban rejlik, hogy folyamatosan panaszkodunk a problémák miatt, hanem abban, hogy mindig azt kérdezzük: „Mit tudunk megoldani?” Ennek a hozzáállásnak köszönheti a karrierjét is, mivel mindig a megoldásokra koncentrált, nem pedig arra, hogy mi a rossz. A vezetői szerep lényege Kapitány szerint tehát a cselekvés, a tenni akarás igénye és az öntudatos, motivált hozzáállás. Fontos azonban, hogy a büszkeség soha ne váljon nagyképűséggé. A vezetők kiválasztásakor is az előbb említett agilitást kell keresni, és az eredményeket folyamatosan visszamérni.

A konferencia egyértelmű konklúziója: Európa versenyképességének javítása és a zöld átállás nem halogatható tovább, ha a régió gazdasági ereje fenn akar maradni a globális piacon.