vállalat – Diplomátszerzek

Cégalapítás az iskolapadból – interjú Hegyi Benjaminnal, az AutoConnect társtulajdonosával

Honnan jött az az ötlet, hogy saját céget alapíts?

Hasonló úton indultam el, mint édesapám, aki eredetileg mint mérnök alkalmazottként dolgozott, és nem is készült vállalkozónak. Aztán jöttünk mi, született három gyerek, és azt látta, hogy a fizetésből nem jönnek ki a hónap végén. Ekkor alapította meg a saját cégét, amely tűzvédelmi tervezéssel foglalkozott. Mérnökként megvoltak a kapcsolatai, sokan tudták róla, hogy megbízható, így organikusan kezdte felépíteni a cégét. Első projektje a Corvinus egyik épületének teljes tűzvédelmi tervezése volt, később a kivitelezés irányába is el mozdult. Ami nagyon fontos volt, hogy mindig megbízható szolgáltatást adott: ami a papíron szerepelt, az a valóságban is úgy valósult meg. Erre építette fel a cég hírnevét.

Hogy élte meg a 2008-as válságot? Gyerekként ebből mit érzékeltél?

Akkor még nem fogtam fel mindent, de láttam az egészet közelről. Ott voltam a tárgyalásokon, hallottam a telefonhívásokat, láttam, hogyan épül fel egy vállalkozás gyakorlatilag a nulláról. Az indulótőke konkrétan egy nyomtató volt, amin a faxokat fogadni tudta.

Ezek szerint korán elkezdett érdekel ni az üzlet világa?

Igen, bár először nem az építőiparon keresztül. Volt egy fotóskorszakom, 13 évesen már volt fizető ügyfelem. Fényképészszolgáltatást nyújtottam, és így tanultam bele abba, hogyan működik az üzlet, hogyan lesznek partnereid, hogyan adsz el egy szolgáltatást. Az egyik első komolyabb megbízásom egy bisztró tulajdonosától jött. Az én képeimmel építették fel a Facebook-jelenlétüket, és utána nyitottak több helyet is. Ez ennyire fiatalon nagy élmény volt.

Hogyan kapcsolódtál be végül az édesapád cégébe?

Ez volt a következő lépés. Először tartalmat készítettem apa vállalatának, aztán az érettségi után rögtön beültem az irodába azzal, hogy megakarom ismerni a céget belülről, és érteni akarom, hogy miként működik. A kollégák nyilván úgy néztek rám, hogy itt van a tulajdonos fia, most érettségizett, nincs tapasztalata, mit kezdjünk vele. Apukám szólt is előre, hogy lehet, hogy „megesznek reggelire”, de végül nem ez történt. Nem protezsált, nem szólt külön a kollégáknak, hogy segítsenek. Egyszerűen elkezdtem oda menni mindenkihez, figyeltem, kérdeztem, és ahol tudtam, levettem a vállukról a munkát. Például ha valaki Excelben pakolgatott adatokat, azt mondtam, ezt meg tudom csinálni, hadd segítsek. Így szereztem magamnak munkát, és így ismertem meg a teljes folyamatot, az ajánlatkészítéstől a szerződéskötésen át a projekt át adásig.

Közben folytattad a tanulmányaidat?

Igen, a Budapesti Gazdasági Egyetemre mentem kereskedelem és marketing szakra. Már az elején tudtam, hogy Erasmusra szeretnék menni, ezért nagyon ráfeküdtem az első évre, hogy jók legyenek a jegyeim. Így jutottam ki Párizsba egy évre, ahol is üzleti fókuszú tárgyakat tanultam egy remek intézményben, angol nyelven.

Itt jött a vállalkozói fordulat?

Igen. Párizsban találkoztam egy hozzám hasonló gondolkodású magyar sráccal, aki azóta is nagyon jó barátom. Leültünk azzal, hogy írjunk össze üzleti ötleteket, és csináljunk valamit a nulláról. Ez 2023 környékén volt, ami kor a ChatGPT kezdett berobbanni. Az első ötletünk az volt, hogy készítünk egy üzleti megoldást irodáknak, ahol a dolgozók még nem tudják jól használni az MI-t. Olyasmire gondoltunk, mint az e-mail-írás támogatása vagy az MI bevezetése a napi működésbe. Csináltunk is hozzá egy szoftvert, de fél évig tartott, mi re eljutottunk odáig, hogy ezt bevezessük. Addigra viszont a Google, az OpenAI és a többi nagy szerep lő már annyira előreszaladt, hogy be darálták ezt a piacot. Ez nem érin tett minket túl jól, hiszen befektettük az összes megtakarított pénzünket – nagyjából hárommillió forintot –, fejlesztőket fizettünk, és mire elkészült a termék, a piac már egész máshol tartott. Indiából dolgoztunk fejlesztő csapatokkal, ami önmagában is nehéz volt: sok volt az ígéret és kevés a valódi teljesítés. Végül ott álltunk azzal, hogy az összes pénzünk és rengeteg időnk benne van, de érdemi termékünk nincs.

Hogyan tudtatok ebből felállni?

Ezt kudarcként is meg lehetett volna élni, de nem így álltunk hozzá. Nem mondtuk azt, hogy megbuktunk, ha nem azt, hogy rendben, ez most nem lett sikeres, menjünk tovább. Olyan szolgáltatásalapú üzletet kerestem, ami már az első naptól kezdve pozitív cash flow-t termel. Először még ezt is tovább akartuk fejleszteni, de végül jobbat találtunk ki.

Így jött az AutoConnect?

Pontosan. Az ötlet egy nagyon egy szerű helyzetből jött: az én autómban nem volt CarPlay, ezért elkezdtem keresni erre szolgáltatót, és rájöttem, hogy nincs itthon igazán erre specializálódott jól működő szakcég. Innen jött az alapgondolat: ha van egy probléma a saját környezetünkben, ami re nincs jó megoldás, akkor csináljunk rá egyet.

Mivel foglalkozik a cég?

Az AutoConnect autómodernizációs szolgáltatásokat nyújt. Az alaptevékenységünk a CarPlay- és Android Auto-kijelzők telepítése régebbi vagy olyan autókba, amelyeknek gyárilag nincsenek ilyen funkciói. Az alapgondolat egyszerű volt: okostelefonja ma már szinte mindenkinek van, az autók viszont nincsenek ezen a szinten. A magyar autók átlagéletkora körülbelül 16 év, és jellemzően nincs bennük modern fedélzeti kapcsolat, miközben az autó értékéhez képest viszonylag kis költséggel be lehet építeni ezeket a ma már alapvetőnek számító kényelmi funkciókat. A szoftvereket tehát nem mi készítjük, hisz maga a CarPlay az Apple fejlesztése, az Android Auto pedig a Google-é. Mi azt csináljuk, hogy biztosítjuk a megfelelő hardvert és a szoftverkörnyezetet, majd beépítjük az autóba úgy, hogy a rendszer meg bízhatóan működjön.

Ehhez hogyan találtál műszaki embert és indultatok el cégként?

Egy gimnáziumi barátom az Óbudai Egyetemen tanult mechatronikai mérnöknek. Felhívtam, megmutattam neki az üzleti modellemet, és megkérdeztem, tudná-e vinni az operációt, amire rá is bólintott. Az első tesztprojekt az én autóm volt, és egy héten belül láttuk, hogy ez működőképes. Csináltam egy honlapot, kiraktam néhány ingyenes hirdetést Facebook-csoportokba, és elkezdtek jönni az érdeklődők. Már az első naptól rendszerszintű működést akartam adni neki, és eleinte főleg lakossági ügyfeleink voltak.

Nagyságrendileg mennyibe kerül egy ilyen beépítés?

Nagyjából 150–200 ezer forintos ár sávban mozog.

Miért fizet ezért valaki, ha maga is rendelhetne ilyet Kínából?

Mert ebben nem az a legnagyobb ki hívás, hogy lehet-e rendelni egy kijelzőt, a probléma az, hogy 40 beszállítóból jó, ha 4-5 olyan van, amelynek a terméke tényleg megérkezik, jó mi nőségű, kompatibilis az autóval, és azt tudja, amit ígér. Emellett ott van a kábelezés, a szoftveres beállítás, a beszerelés, és az is, hogy ha valami nem működik, Kínába gyakorlatilag nem tudsz visszaküldeni semmit. Mi ezt a teljes kockázatot és terhet levesszük az ügy fél válláról. A profilunk pedig bővül, hisz az ügyfelek folyamatosan új igényeket hoztak: tolatókamera, tolatóradar, menetrögzítő kamera, vezeték nélküli telefontöltő, belső LED-világítás, projektoros világítás, és sok más kényelmi vagy esztétikai megoldás közül választhatnak az ügyfeleink. Így alakult ki egy egyre szélesebb szolgáltatásport fólió.

Hány ügyfélnél tartotok?

Már több mint 400 beépítésen vagyunk túl. Az első év arról szólt, hogy optimalizáljuk a működést, megtaláljuk a megfelelő beszállítókat, rend szerezzük a termékeket és felépítsük a szolgáltatási struktúrát. Ezalatt rengeteg „tanulóprojektünk” is volt. Az első év a működés stabilizálásáról szólt, a másodikban pedig már a növekedés előkészítésére fókuszáltunk. Olyan kapacitásproblémánk lett, hogy le kellett állítanunk a hirdetéseket, mert egyszerűen nem győztük, ezért elkezdtünk külső partnerekhez kiszervezni bizonyos beépítéseket. Jelenleg két szerződött partnerünk van, akikhez tudunk munkát irányítani, és ezt a hálózatot szeretnénk országosan kiépíteni.

Ez akkor már egy franchisemodell?

Részben igen. A szakdolgozatomat is erről írtam. Három szintre bontottuk a partnereket, vannak lazább együttműködők, akik kedvezményes áron kapják a termékeket és tudást is adunk hozzá, de nem használják a márkánkat. Vannak franchise-partnerek, akik elérnek egy bizonyos volumenű együttműködést, kiteszik a logónkat, mi is megjelenítjük őket a honlapunkon. És vannak a kiemelt, úgynevezett gold partnerek, akikhez a legösszetettebb, legmagasabb szintű ügyfél igényeket is nyugodtan tovább tudjuk adni.

Mi a következő lépés?

Az idén duplázást várunk az előző évhez képest. Elindítunk egy webshopot is, ahol saját kezűleg is beszerelhető autós modernizációs termékeket fogunk értékesíteni. Például vannak olyan autók – akár nagyon drága modellek is –, amelyekben gyárilag van CarPlay, de csak vezetékesen működik. Erre létezik nálunk egy egyszerű kis adapter, amit bedug az ember, és máris vezeték nélkül használhatja a rendszert.

Külföldön is akartok terjeszkedni?

Igen. Ha stabilan felépül a hazai partner- és franchise-hálózat, akkor szeretnénk. Elsősorban olyan piacok érdekelnek bennünket, ahol magasabb az autók átlagéletkora: Románia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, illetve a Balkán országai.

Közben az édesapád cégében is egyre nagyobb szereped lett.

Igen, ott ügyvezető lettem, és teljesen átvettem az operáció irányítását. Jelenleg ez teszi ki a napjaim nagyobb részét. Édesapám eggyel hátrébb lépett, inkább tulajdonosi szerepkörből vesz részt a cégben, én pedig vezető ként viszem a működést.

Ott mit változtattál?

Elkezdtük digitalizálni a működést, vállalatirányítási rendszert vezetünk be, folyamatokat szabályozunk, rendszer szintű működést építünk. Korábban sok minden édesapámhoz volt bekötve, inkább egy kézi irányítású modell működött. Van egy 30-40 fős fizikai állományunk és nagyjából ugyanekkora fix alvállalkozói körünk. Ahhoz, hogy ez bővíthető legyen, folyamatokra és digitális működésre van szükség.

Erre a területre jönnek fiatalok?

Az építőipar nem feltétlenül a legvonzóbb terület számukra, főleg a kivitelezési oldala. Ugyanakkor jól lehet keresni, és azt látom, hogy egyre több fiatal vállalkozó szellemű szakember jelenik meg. Különösen alvállalkozói oldalon látok ügyes, megbízható fiatalokat.

Itt milyen tudásra van ma szükség?

Szerintem a lexikális tudás szerepe csökkent, mert ma már gyakorlatilag bármi másodpercek alatt elérhető. Sokkal fontosabb lett az, hogy valaki átlássa a nagy képet, jól tudja feldolgozni az információkat és hatékonyan használja az eszközöket – beleértve az MI-t is. Én például nem vagyok annak a híve, hogy tiltsuk a mesterséges intelligenciát a munkában vagy akár a képzésben. Ma egy mérnök vagy bármelyik irodai szakember egyszerűen nem tud hatékonyan dolgozni digitális eszközök nélkül.

Mit üzennél a fiataloknak?

Azt, hogy ne céltalanul várják a lehetőségeket, fontos, hogy legyenek terveik. Én azt tapasztalom, hogy ha az ember kijelöl magának egy irányt, akkor a tudatalattija is elkezd azon dolgozni. Olyan cikkeket olvas, olyan emberek kel találkozik, olyan helyzetekbe kerül – sőt keresi azokat –, amelyek közelebb viszik a céljához. Ez nem puszta szerencse, hanem tudatosság, felkészültség. Én nem a szerencsében hiszek, hanem az előkészített lehetőségekben. A lehetőségek megtalálnak, de csak akkor tudsz élni velük, ha fel vagy készülve rájuk.

Hegyi Benjamin

  • Tanulmányait 2021 és 2025 között a Budapesti Gazdasági Egyetemen végezte, egy évig a pá rizsi European Business Schoolban tanult.
  • A vállalkozását, amely az AutoConnectet üzemelteti, 2023-ban alapította. A társaságnak azóta is ő az ügyvezető igazgatója.
  • A Flamstop Építőipari Kft. vezetését 2025-ben vette át.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Nemzetközi repülőgépipari partnerrel erősít a DE Gazdaságtudományi Kara

Az oktatási együttműködés a gyakorlati képzés közös fejlesztésére, valamint a vállalati igényekhez igazodó képzési háttér további erősítésére fókuszál.

„A Gazdaságtudományi Kar fontosnak tartja, hogy a végzett hallgatóit olyan tudással, gyakorlati tapasztalattal bocsássa ki a munkaerőpiacra, amelyet az elvár, igényel. Ezért is lényeges, hogy folyamatosan bővítsük a vállalati partnerhálózatunkat, hiszen több mint ötezer hallgatónk van, és minél többüknek szeretnénk a vállalati szférában megszerezhető gyakorlati tapasztalatra lehetőséget biztosítani. Büszkék vagyunk arra, hogy az MSc-képzésünkben 15-20 fős nappali tagozatos szakokat tudunk indítani. A képzés népszerűsége döntően a duális képzésnek köszönhető. A most aláírt megállapodás pedig még több hallgatónknak jelent lehetőséget nemzetközi vállalati tapasztalat gyűjtésére, ismereteik bővítésére” – mondta a képzési megállapodás aláírásakor Fenyves Veronika, a Gazdaságtudományi Kar dékánja.

A Xanga cégcsoporthoz tartozó Aero Space Power Kft. egy dinamikusan fejlődő vállalat, amely elsősorban MRO (Maintenance, Repair, Overhaul)-megoldásokat – karbantartási, javítási és üzemeltetési tevékenységet – kínál a repülőgépipar és az energetikai szektor számára.

Fotó: DE

„A Debreceni Egyetem és a Xanga cégcsoport hosszú idő óta ápol aktív kapcsolatot. Üzleti modellünknek megfelelően infrastruktúrát fejlesztünk, létesítményeinkbe a betelepülő gyárak, logisztikai cégek pedig közvetlen kapcsolatba kerülnek az egyetemmel. Fejlesztőként ez a kapcsolat nélkülözhetetlen ahhoz, hogy magas hozzáadott értékű cégeket tudjunk az ipari parkjainkba hozni. Tudatos, stratégiai befektetéseket hajtottunk végre a repülőgép-iparágban. Az Aero Space Power révén kötött megállapodás ezzel szemben közvetlen kapcsolat. 2010-től kezdtük el a repülőtéri cargo bázis fejlesztését, 2011-ben átvettük a repülőtér üzemeltetését, 2018-ban pedig megkezdtük egy MRO repülőgép-karbantartó bázis kialakítását, 2021-ben pedig megalapítottuk az Aero Space Power-t, amely az elmúlt 5 évben óriási fejlődésen ment keresztül, ma már több mint 250 embert foglalkoztat. A jövőbeni növekedésünk kulcsa, hogy milyen munkaerő-toborzást tudunk végezni. Az ágazat fejlődése, fejlesztése ugyanakkor elképzelhetetlen az egyetem nélkül” – fejtette ki Herdon István, a Xanga cégcsoport vezérigazgatója.

Az Aero Space Power Kft. és a Gazdaságtudományi Kar duális képzési programjában az ellátásilánc-menedzsment, a marketing, a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, a pénzügy, számvitel, a vállalkozásfejlesztés, valamint a vezetés és szervezés mesterképzésen tanuló hallgatók vehetnek részt.

Fotó: DE

„A vállalatunk elkötelezett a repülőgépipar legmagasabb szintű minőségi követelményei iránt. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség mellett az Amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA), továbbá a Kínai Polgári Légügyi Hatóság (CAAC) akkreditációjával is rendelkezünk. Ezek a minősítések is tükrözik vállalatunk szakértelmét. Büszkék vagyunk arra, hogy egy viszonylag szűk iparágban nemzetközi szinten naponta mérjük meg magunkat sikerrel. Partnerkörünk Malajziától Németországon, Franciaországon át egészen az Egyesült Államokig terjed. A munkavállalóink száma 2021 óta több mint a duplájára nőtt, forgalmunk ezzel szemben a négyszeresére” – mutatta be a vállalat eredményeit Kürthy Attila, az Aero Space Power Kft. ügyvezető igazgatója.

Bodnár Babett HR igazgató hozzátette: a vállalatnak – a mérnöki tevékenység mellett – többek között a piackutatás, a üzletfejlesztés, a beszerzés, a logisztika területén is szüksége van magasan képzett szakemberekre, hiszen a nemzetközi vámrendszerek, a számlázás, a pénzügyi tranzakciók és a könyvelés komoly szakmai tudást követel. Tapasztalataik szerint az elkötelezett munkatársak felkutatása érdekében érdemes a hallgatókat már egyetemi éveik alatt megszólítani.

Fotó: DE

Kiss Ágota, a Gazdaságtudományi Kar Számviteli Tanszékének adjunktusa felidézte, hogy az Aero Space Power Kft. szakmai gyakorlati helyet biztosított a DE GTK hallgatóinak, a pozitív tapasztalataira alapozva született meg az együttműködési megállapodás. Az első hallgató már az aláírást követő napon megkezdheti duális képzését a vállalatnál.

——

A kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

„A vendéglátásban tanulni kiváltság” – interjú Semsei Rudolffal

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

A cégcsoportjában most már több mint ötszázan dolgoznak. Mi a bevett rutin: a vendéglátó egységeikbe inkább egyetemistákat vagy szakközépiskolában, technikumokban végzetteket vesznek fel?

Nálunk viszonylag kevesebb egyetemista van. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szakképzésből érkezőket könnyebb betanítani, és rendszerint több évig maradnak nálunk. Persze igyekszünk segíteni a kezdők dolgát: néhány hónapja van egy kollégánk, aki kizárólag a szakoktatásért és a képzésekért felelős, ráadásul létrehoztunk egy mentorprogramot is. Minden egyes vendéglátóipari egységben kiválasztottunk két-két vezetőt, akiknek az a feladatuk, hogy a hallgatókat és a tanulókat segítsék. Egy ambiciózus belső képzési rendszert indítottunk, amely a vezetőket házon belül igyekszik kiválasztani. Nem ez az első eset, hogy ebbe a fába vágjuk a fejszénket, bár az a korábbi kezdeményezés, amelyet ebben a témában indítottunk kevésbé volt sikeres.

Mi volt a probléma?

Nem tudtam jó vezetőket kiválasztani a meglévő állományból. Ez pedig kettős kudarc volt. Mert ha kinevezünk mondjuk egy felszolgálót üzletvezető-helyettesnek és nem válik be, akkor elveszítjük a pincért és az üzletvezető-helyettest is. Nekem ez komoly kudarcélmény volt, ezért utána tudatosan kintről kezdtem el behozni a megfelelő embereket. Viszont néhány éve azt érzem, hogy mégis csak a vállalatcsoporton belül kell keresni a lehetséges új vezetőket. Úgyhogy a kurzusainkat új irányba vittük el. Akin azt látjuk, hogy jók a képességei és megvan az affinitása a tanuláshoz, annak felajánlunk egy lehetőséget, amelyek mentén később esetleg vezetőt tudunk belőle faragni. Úgy vélem, ha ezzel a módszerrel csak két kiváló embert találunk az egész cégcsoportban, már akkor is megérte.

Ebbe a vezetőképzésbe ezek szerint nem lehet kívülről csatlakozni?

Nem, mert fontos, hogy a jelentkező bizonyítsa, hogy nálam akar dolgozni. Egy roppant komoly know-how-t is átadunk az ebben résztvevőknek, és bár fontos – és már hallottam vissza a piacról –, hogy általánosan edukáljuk a szektort, azért valójában ebben az éles versenyhelyzetben, amiben dolgozunk, alapvetően nem az a célom a vállalati kurzusokkal, hogy sok vendéglátóst képezzek ki szerte a világban, hanem hogy olyan embereknek segítsek, akikkel aztán együtt tudjuk építeni ezt a sajátos társaságot. Egyetemen is vagyok óraadó, de más az, amikor a hallgatóknak egy gondolkodásmódot adok át, és más, amikor a cégcsoportnál a saját rend szerünkre, a saját megoldásainkra, hozzáállásunkra okítom ki őket.

A vendéglátásban mennyire nehéz vagy könnyű megszólítani a fiatalokat? A Z generáció is épp úgy jár étterembe, mint a korábbi nemzedékek?

Pont azt látjuk, hogy jön egy generáció, amely alig jár étterem be. Többek között ezért is ragaszkodtam hozzá, hogy ne emeljünk árakat. Megértem, hogy minden költség emelkedik, és erről az üzemeltetési igazgatómmal sok vitám is volt, de figyelembe kell venni, hogy az embereknek egyrészt nincs több pénzük, másrészt a fiatalokkal is meg kell szerettessük az étterembe járást. A kommunikáció terén is változtatnunk kellett, hogy ezt a réteget is be tudjuk vonzani. Tavaly év végén döntöttem el, hogy kerítenünk kell egy céget, amely erős a közösségi média területén. Elindítottunk egy TikTok-csatornát, amelynek azóta 20 ezer követője van. Ami meglepett minket, hogy ezt a közösségi platformot a mi generációnk is elkezdte használni.

Nagyon vegyes a kép, amit a munkáltatók festenek le a pályakezdőkről. Vannak, akik arra panaszkodnak, hogy pár nap után már be se jönnek az új munkavállalók dolgozni. Mik a saját tapasztalataik?

Sokan szeretnek nosztalgiázni a „régi szép időkről”. Bizonyára a szüleink is így voltak ezzel annak idején, ami kor még mi voltunk fiatalok. Szerintem mindent egybevéve a mostani ifjú korosztály egy fantasztikus generáció. Persze más, mint a korábbiak: eltérő az értékrendjük, másként kommunikálnak, de nekünk épp az a feladatunk, hogy elutasítás helyett kiismerjük őket. Nyilván időről időre akadnak kiábrándító tapasztalatok. Vannak a kezdők között olyanok is, akik például nem tartják be a határidőket. De ebben nincs semmi újdonság. Ha körbenézek a saját generációmban, ott is ugyanígy találok hasonlókat. Mindig azt mondom, hogy ne magunkat keressük az összes tanulóban. Az se lehet elvárás, hogy az összes alkalmazott a legjobb legyen. Néha egyszerűen csak a jót kell keresni. Vagyis olyasvalakit, akiben megvan a nyitottság, a tehetség, és láthatóan szívesen dolgozik. Akikből pedig hiányzik a hajlandóság, azokat el kell engedni. Ahogy egy ókori mondás is tartja: az elme nem egy edény, amit meg kell tölteni, hanem egy parázs, amit lángra kell lobbantani.

Mit üzenne azoknak a fiataloknak, akik a vendéglátásban indítanák el a karrierjüket?

Mindig el szoktam mondani, hogy a vendéglátásban tanulni kiváltság. Aki ebben a szakmában elvégez egy sulit, az szinte biztos, hogy nyelvet is tud beszélni, külföldön pedig kapkodnak a végzősök után. Ráadásul, ha valaki egy étteremben dolgozik, utána a tapasztalatait más helyen is tudja hasznosítani. Hisz egy vendéglátóhelyen komoly teherbírásra lehet szert tenni, elsajátítja a multitasking-képességet és a kommunikációs készségeket is lehet fejleszteni. Az ilyen kaliberű kollégákért más iparágakban is kapkodnak.

Mik az elvárások a fiatal belépők felé? Milyen tulajdonságokra van szüksége egy jó vagy kiváló vendéglátósnak?

Fontos, hogy legyen hitük és víziójuk arról, hogy hova akarnak eljutni. Legyen bennük kitartás és nyitottság, amennyire lehet, legyenek maximalisták, a saját pozíciójukban pedig képezzék magukat.  Mi erre meg is adjuk a teret. Csak hogy pár példát említsek: a pultosainknak évente egyszer részt kell vennie egy baristaképzésen, a felszolgálóinknak kommunikációs tréningeket indítunk. A szakácsainknak pedig izgalmas területeket mutatunk meg belsős képzéseinken a legújabb konyhai technológiák és más nemzetek konyháinak megismertetésével. A vezetőinket is folyamatosan képezzük. A felsoroltakon túl az igazi kulcs- elem a vendégközpontúság: a szolgáltatóiparban elengedhetetlen, hogy a dolgozók empatikusak legyenek. Nemcsak a kiszolgálók, hanem a vállalati hierarchia tetején állók is. Ma már nagyon másképp kell irányítani a kollégákat, mint 20–30 évvel ezelőtt. Pár évtizede egy diktatórikus menedzser is sikeressé tudott válni. Ma már merőben más a helyzet. A vezetőknek együttműködőnek, asszertívnek kell lenniük, és oda kell figyelniük a kollégákra. Csak akkor tudják motiválni a beosztottjaikat, ha van fülük arra, amit a többiek mondani akarnak.  A tanácsom ezért az, hogy ha erre a területre jössz, akkor szeresd a kollégáidat és szeresd az embereket. Lényeges, hogy a munkavállalók csapatban tudjanak dolgozni. Aki nem szeret emberekkel dolgozni, annak nem való a vendéglátás.

Milyen nálatok a csapat? Régóta építed a birodalmad, van olyan kolléga, akinek akár már a gyermeke is veletek dolgozik?

Kifejezetten sok példa van erre, mivel nálunk nincs nagy fluktuáció. Vezetői szinten különösen kicsi az elvándorlás.

A pályakezdők milyen életpályára számíthatnak a vendéglátás világában?

A pályaválasztás sok összetevőből épül fel. Fel kell mérniük a diákoknak, hogy ők mit akarnak, ahogy azt is, hogy a habitusuk passzol-e ahhoz az életstílushoz, ami a kiválasztott szakmával jár. Mikor én belekezdtem ebbe a pályába, a vendéglátás még egyáltalán nem volt családbarát. Sőt, mondhatom, hogy még „életbarát” se, hiszen a műszakok roppant hosszúak voltak, végig robotolni kellett, gyakorlatilag borzalmas munkakörülmények között. Ma már szerencsére más világot élünk. A vendéglátás cseppet sem olyan spártai, mint az ezredforduló körül. Alapelvárásnak számítanak a jó körülmények. A konyhák légkondicionáltak és roppant higiénikusak. Komoly fókuszt kapnak az egészség ügyi ellenőrzések. A dolgozók részt vehetnek ingyenes programokon is. Ráadásul a műszakok is lerövidültek és emberibbé váltak. Persze a legtöbb helyen este és az ünnepnapokon továbbra is fontos, hogy legyen, aki munkába áll, de cserébe a kollégák több szabadnapot kapnak. Általában felváltva dolgoznak 12 órás műszakokban. Vagyis jóval több pihenőnapjuk van, mint az átlag-munkavállalónak, viszont amikor dolgozni kell, akkor időben többet kell vállalniuk a megszokottnál. Közben a lehetőségek is kinyíltak. Ma már nagyon sok típusa van a vendéglátásnak, ezért az éjszakába nyúló műszakoknak is vannak alternatívái. Akadnak olyan szakácsok is, akik reggel kezdenek és délután végeznek. Például nekünk is vannak önkiszolgáló éttermeink, amelyek délután már zárnak, ezért a kollégáknak nem kell este is vagy estig dolgozniuk. Akinek fontos, hogy a nap végét otthon töltse, annak jó lehetőség lehet az is, ha a szakmai tudását a háttérmunkában kamatoztatja, és egy irodai környezetben végzi a feladatát. El lehet mondani, hogy a szakmánk az évek során sokkal családbarátabbá vált.

Semsei Rudolf

  • 51 éves, a Semsei Gastronomy vállalatcsoport (a VakVarjú étteremcsalád, a Dobay cukrászdák és a Budapest Party Service Kft.) tulajdonosa, ügyvezető igazgatója. Há zas, négy gyermeke van.
  • 1996-ban szerzett diplomát a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendég látóipari és Idegenforgalmi Karán, vendéglátó és szálloda szakon.
  • 2003-tól tulajdonosa és vezetője a Semsei Gastronomyhoz tartozó Budapest Party Service-nek, amely saját rendezvényhelyszínek üzemeltetése mellett több nagynevű intézmény – például a Várkert Bazár, Pesti Vigadó és a Szépművészeti Múzeum – exkluzív cateringpartnere.
  • A hozzá tartozó VakVarjú étteremcsalád már komoly sikernek örvendett, amikor a cégcsoportja 2022 decemberében megnyitotta Dobay Cukrászda néven első cukrászdáját, amely azóta szintén lánccá vált. Helyszíneik egy részén rendezvény termeket és szállodai szobákat is üzemeltetnek.
  • Az Év Menedzsere a Társadalomért Különdíj kitüntettje 2025-ben.
  • Hobbija a sport. Rendszeresen maratonokat fut.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Így lehet valódi nyerő szituáció cégek és egyetemek együttműködéséből

A Corvinus Egyetem és az MVM

„Ahhoz, hogy hallgatóink számára a képzéseinket folyamatosan naprakészen, kiváló minőségben fejlesszük, a legfrissebb hazai üzleti tapasztalatok integrálása elengedhetetlen, és ebben kiváló partnerre találtunk az MVM-ben. Másrészt meggyőződésem, hogy a Corvinus által biztosított elsőrangú oktatási és alkalmazott kutatási lehetőségekkel élve az MVM versenyelőnyhöz jut a piacon.” Ezt Szabó Lajos, a Corvinus általános rektorhelyettese mondta, miután az intézmény együttműködési megállapodást kötött az MVM Zrt-vel.

A kooperáció keretében az MVM-csoport szakmailag támogatja a Budapesti Corvinus Egyetem képzéseit. Munkatársai részt vesznek a vállalati igényekhez igazodó tananyagok fejlesztésében, szakértőként segítik az oktatási háttérmunkát, konzultációs lehetőséget nyújtanak szakdolgozatok, TDK-dolgozatok elkészítéséhez, vendégelőadóként, üzemlátogatások szervezésével megosztják szakmai tapasztalataikat az egyetem hallgatóival, szakmai gyakorlati helyeket ajánlanak fel. A Corvinus pedig vállalja, hogy segít az MVM-csoport számára legalkalmasabb gyakornokjelöltek kiválasztásában, közreműködik a munkatársainak szakmai továbbképzésében, és a vállalat által igényelt témákban kutatásokat, módszertani fejlesztéseket végez.

Fluck Benedek, az MVM Zrt. humánerőforrás és szolgáltatási vezérigazgató-helyettese szerint a megállapodás kiváló alapot teremt arra, hogy az MVM-csoport és a Corvinus Egyetem megossza egymással gazdasági és energetikai tudását, illetve kutatási és fejlesztési tapasztalatait, annak érdekében, hogy az egyetem tovább tudja fejleszteni képzéseit.

A MATE és az Energofish-Czikkhalas alkotta konzorcium

Több mint 700 millió forintos projektben dolgozik környezetbarát horgászeszközök kifejlesztésén és két őshonos halfaj termelés technológiáján a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Energofish és a Czikkhalas Kft. alkotta konzorcium.

Az Energofish Kft. horgászati eszközöket gyárt és forgalmaz, és mint közleményükben írták, a horgászat dinamikusan fejlődik Magyarországon. Jelenleg 1200 horgászegyesület és csaknem 700 ezer, állami horgászigazolvánnyal rendelkező horgász van, a bővülés azonban jelentős terhelést ró a környezetre.

Forrás: Unsplash

Éppen ezért a projektben egyebek mellett olyan termék fejlesztésére vállalkoztak, amely kiválthatja a horgászatban használt sörétólmot. Az ökoszisztémára mérgező hatású ólomból ugyanis az európai uniós horgászcikk-kereskedelemben becslések szerint évente 6000-8000 tonna fogy. Az új terméket hasonló, vagy nagyobb atomtömegű anyag felhasználásával állítanák elő, amely biztonságosabb a környezetre. Emellett a halcsaliként szintén nagy tételben használt gumikukoricát alakítanák át úgy, hogy az a természetben viszonylag gyorsan és teljes mértékben le tudjon bomlani.

A konzorcium a domolykó és a széles kárász termelési technológiáját is kidolgozza, mivel ennek a két halfajnak az állománya folyamatosan csökken. Az új eljárásokat a főleg piaci haltermeléssel foglalkozó Czikkhalas Halastavai Kft. varsádi tavainál extenzív és félintenzív körülmények között vizsgálják, az egyetem a szaporítás alapjait kutatja.

A projekt, amelyet 480 millió forinttal támogat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, 2023 februárjában zárul.

A MATE és a Béke Agrár Kft.

Szarvasmarhák egészségi paramétereit monitorozza majd az a szenzor, amelynek kifejlesztésére az orosházi, állattenyésztéssel is foglalkozó Béke Agrár Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) konzorciuma hatszáz millió forintos uniós fejlesztési támogatást nyert el.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (ginop) Plusz keretéből érkező összeg a cég számára 60 százalékos támogatási intenzitást jelent. Konzorciumi partnerük, a MATE 208,66 millió forintot nyert el 100 százalékos támogatási intenzitással.

Kovács Levente, a MATE tudományos főmunkatársa úgy nyilatkozott: a k+f projekt célja egy olyan, szarvasmarhák által élethosszig viselhető, vezeték nélkül tölthető, lassan lemerülő szenzor kifejlesztése, amely monitorozza az állat testhőmérsékletét, mozgási aktivitását és pozícióját. Egy telefonos applikáción keresztül pedig riasztást küld a gazdának, amennyiben beavatkozásra van szükség. Így – szívritmus elemzésre alapozva – betegségek korai felismerésére, stressz-állapotok kiszűrésére, ivarzás és ellés megbízható jelzésére lenne lehetőség.

A k+f megoldással a mesterséges megtermékenyítések hatékonyságát, és ezáltal a gazdaságilag legfontosabb szaporasági mutatók hatékonyságát is növelni lehet a klímaváltozás miatt kiváltott úgynevezett hőstressz időszakokban. Emellett az egyes növendék korban, ellés körüli időszakban és a laktációs termelés csúcsán jelentkező megbetegedések állatjóllétre, reprodukciós teljesítményre és termelésre gyakorolt negatív hatásait is csökkenteni lehet majd. A hosszú távú cél az, hogy a szenzor más állatfajták esetében is alkalmazható legyen.

A TF és az MTK

Ha nem is a hagyományos vállalati kooperáció, de ugyanolyan win-win szituációt hoz létre az az együttműködés, amelyet a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (TF) és az MTK Budapest Sándor Károly Labdarúgó Akadémiája kötött nemrégiben.

„Örülünk annak, ha minél többen felismerik, hogy a magyar sport fejlesztését a TF-en keresztül kell megtenni” – hangsúlyozta a szerződéskötés alkalmából Sterbenz Tamás rektor. Kiemelte: az intézmény hallgatói számára kedvező, ha magas szintű akadémián tudnak edzéseket látogatni, hospitálni. A TF-nek pedig öröm, ha a klubok nyitottak a tudományos eredményeikre, felhasználják őket a gyakorlatban, és nem „csak” a könyvek, tanulmányok számára végzik a kutatásokat.

„A TF adja a komoly tudást, a tudományos hátteret, mi pedig a létesítményeket, szakembereket. Ebben a szimbiózisban erősödik a magyar sport” – tette hozzá Finfera Maximilián, az MTK sales igazgatója, a projekt vezetője.

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Török Sára

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu