vallás – Diplomátszerzek

Mit gondolnak valójában a magyarok Ferenc pápáról?

Széleskörű szimpátia a társadalomban

Ferenc pápa személyisége és pápai működése széles körű társadalmi megbecsülésnek örvendett Magyarországon – derült ki az Europion (korábban Opinio) gyorsfelméréséből, amelyet április 22-én, a pápa halálának másnapján készítettek. Az 1300 fő részvételével, országos reprezentatív mintán végzett kutatás szerint a megkérdezettek mindössze 10 százaléka nyilatkozott ellenszenvvel róla, míg 66 százalék inkább vagy kifejezetten szimpatikusnak találta.

A szimpátia különösen magas a hatvan év felettiek, a fővárosiak, a diplomások és a katolikus vallásúak körében: ezekben a csoportokban a válaszadók háromnegyede kifejezetten pozitívan nyilatkozott a pápáról.

A reformok pápája – társadalmi igazságosság a középpontban

A megkérdezettek jelentős része – 45 százalék – Ferenc pápát az egyházon belüli progresszív, reformista szárnyhoz sorolta, és csupán 8 százalék látta őt a konzervatív irányzathoz közelebb állónak. Ez az értékelés különösen markáns a Tisza-párt és más ellenzéki pártok szavazói körében, ahol alig néhány százalék vélte őt konzervatívnak. A kormánypárti szavazók körében valamivel magasabb volt ez az arány (15 százalék), de még itt is többségben volt a reformista megítélés.

Amikor a válaszadóknak Ferenc pápa legfontosabb ügyeit kellett megnevezniük, a „társadalmi igazságtalanságok és szegénység” került az első helyre (19 százalék), ezt követte a háború kérdésköre (15 százalék). Érdekesség, hogy a bevándorlás – amely korábban gyakori és markáns megnyilvánulási témája volt a pápának – csak 5 százalékot kapott.

Korlátozott figyelem, mégis erős hatás

Habár a pápa tevékenységét részletesen csak a megkérdezettek 13 százaléka követte, az ő megítélése mégis rendkívül pozitív volt a társadalom többsége számára. A legtöbben – 62 százalék – csak a legfontosabb eseményekről hallottak, 25 százalék pedig bevallottan egyáltalán nem foglalkozott a pápa megszólalásaival.

A részletes követők aránya magasabb a hatvan év felettiek (18 százalék), a kormánypárti szavazók (25 százalék) és a katolikusok (19 százalék) körében, ami azt jelzi, hogy Ferenc pápa kommunikációja elsősorban az idősebb, vallásos és politikailag aktív közönséget érte el közvetlenül.

Pozitív változás a katolikus egyházban

A társadalmi konszenzus egy másik kulcskérdésben is megmutatkozott: a válaszadók több mint fele (53 százalék) szerint Ferenc pápa pozitív irányba változtatta meg a katolikus egyházat. Mindössze 3 százalék gondolta azt, hogy negatív irányba vitte volna el az egyházat, míg 14 százalék nem érzékelt semmilyen hatást.

A legpozitívabb értékelést ismét a hatvan év felettiek (73 százalék) és a diplomások (72 százalék) adták, míg a katolikusok esetében ez az arány valamivel alacsonyabb volt (58 százalék), ami feltehetően annak tudható be, hogy a vallásos közösség már a pápaságát megelőzően is kevésbé volt kritikus az egyházzal szemben.

Egy korszak vége

Az Europion kutatása egyértelműen megmutatja: Ferenc pápa reformer, nyitott és társadalmi érzékenységgel rendelkező egyházfőként marad meg a magyar társadalom emlékezetében. Bár pápaságának részletei kevesekhez jutottak el mélységében, szimbolikus jelenléte és főbb üzenetei – különösen a szegények melletti kiállás – széles körű elismerésben részesültek.

A katolikus egyház jövője most új kérdéseket vet fel, de az világosan látszik: Ferenc pápa öröksége nemcsak a Vatikán falai között, hanem a világ számos országában – így Magyarországon is – tovább él.

Kiemelt kép: 123rf

Miért vedd idén komolyan a nagyböjtöt, ha nem vagy vallásos?

A böjtölés a táplálkozásban egyfajta reneszánszát éli az utóbbi években. A módszer alkalmazói számtalan pozitív testi és lelki hatásról számolnak be a böjt során, melyeket egyértelműen a (szó szerint) szigorú keretek közé szorított étkezésnek tulajdonítanak.

 

A kereszténységben már a IV. század óta tartanak böjtöt húsvét előtt, amelyről ebben a cikkünkben tudhatsz meg többet. Azonban akkor is érdemes eljátszanod a böjtölés gondolatával, ha egyébként nem vagy hívő vagy vallásos.

 

Mire jó a böjt?

 

Az emberek mindig készültek, várakoztak valamire a tél vége felé. Többnyire a kellemes időjárás, a kinti munkák, a bőséges termés időszakát várták, de ez a fajta megújulás jelenik meg Krisztus halálból való feltámadásában is a keresztényeknél. A tavasz mindig is egy új kezdet volt, amire érdemes „rákészülni” – ebben segíthet a böjt valamilyen formája.

 

Miről mondhatsz le?

 

A böjt eredetileg (és például az időszakos böjt formájában ma is) szigorúan étkezéssel kapcsolatos megvonás volt. Nem lehetett húst, tejterméket, tojást enni, vagy csak keveset, esetleg egyáltalán semmilyen ételt sem fogyaszthattak a böjtölők. Néhány évtizede-évszázada még valóban ez tűnhetett az egyetlen lemondásnak, amelyet az emberek a lelkükre fókuszálva megtehettek. Lemondani a test egyik legfontosabb vágyáról, a finom ételről.

 

Ma egy általános jóllétre építő világban, fogyasztói társadalomban élünk. Ha elég szerencsések vagyunk, a mindennapjaink egyik központi eleme, hogy minden lehetséges dolgot elérünk, megadunk magunknak, amire vágyunk. Ennek megfelelően azoknak a dolgoknak a köre is jelentősen kiszélesedett, amelyekről lemondhatunk a lelki épülésünk, feltöltődésünk javára. A tél és a tavasz fordulóján idén lemondhatsz az édességekről, az alkoholról, a bulizásról, de akár a közösségimédia használatát is korlátozhatod. A testi-lelki egészséged érdekében megpróbálhatsz kialakítani egy új szokást is. Kelhetsz korábban, hogy tornázz egy kicsit. Esetleg figyelhetsz kifejezetten arra, hogy új, egészségesebb ételeket vezess be a mindennapjaidba.

A böjtnek nem kell az ételről szólnia, de jó lehetőség az egészségesebb választásokra (Fotó: Pexels)

Mit tanulhatsz az élmény által?

 

A böjtben talán az a legnehezebb, hogy ne önsanyargatásként, rossz dologként, komoly lemondásként éljük meg. Lemondás helyett érdemesebb „igent mondásként” kezelni egy új dologra, egy újfajta életvitelre. Mindig jóleső, megnyugtató élmény tudatosítani, hogy a (rossz) szokásaink megváltoztathatók, a vélt korlátaink lebonthatók.

 

A böjt lényege nem az, hogy rosszul érezd magad és szenvedj. Sokkal fontosabb, hogy befelé tudj figyelni egy kicsit, monitorozd a lelked jelenlegi állapotát. Továbbá igyekezz az elhagyott szokásaid által felszabadított időt a saját épülésedre fordítani. Hidd el, egyszerűbb is betartani a fogadalmaidat, ha mögéjük teszed a megfelelő belső munkát! Akár azon is elgondolkodhatsz, hogy bizonyos szokásaid miért ennyire fontosak az életedben, holott nem feltétlenül kellene annak lenniük. Egészen biztos, hogy érdekes tapasztalatokat szerezhetsz saját magadról is ezen időszak alatt.

 

Mi segíthet benne?

Fontos, hogy kijelölt időszaka legyen a böjtödnek. Ez lehet a kereszténységben szokásos 40 nap, de választhatsz másmilyen időkeretet is, a lényeg, hogy előre tudd, milyen hosszú időszakra készülj. Ezenfelül érdemes mindennap egy rövid, akár csak párszavas jegyzetet készítened arról, hogy érzed magad a lemondásoddal kapcsolatban. Mi volt nehéz aznap, milyen jó dolog történt veled. A böjt végeztével izgalmas lesz visszatekinteni és látni a változás ívét, remek önismereti tanulmány egy ilyen napló. Segíthet az is, ha támogató közösség van mögötted, akik ismerik a fogadalmadat, és melletted állnak, ha elbizonytalanodnál, esetleg veled együtt vesznek részt ebben az időszakban. Feszegesd a határaid, de ne kockáztasd az egészségedet – sok sikert ehhez a különleges belső tanulmányúthoz!

A csillogó díszeken túl – az adventi időszak katolikus hagyományai

Bár ma már az emberek többsége inkább családi ünnepként fogja fel, eredendően a karácsony keresztény egyházi ünnep, ráadásul az egyik legfontosabb esemény húsvét és pünkösd mellett. Az évszázadok alatt sokféle hagyomány alakult ki, melyek mind a várakozáshoz köthetők, és igencsak különböznek a mai ajándékért rohangálós, csillogó-villogó, zajos és sokszor bizony elég stresszes hetektől, amelyek a karácsonyt megelőzik.

 

E cikkünkben ugyan kifejezetten a katolikus tradíciókra fókuszálunk, ám valójában az ezek mögött húzódó lelki gondolatokra szeretnénk felhívni a figyelmet. Valószínűleg egy nem hívő ember is sokat profitálhat abból, ha idén egy kicsit más szemszögből tekint a világ egyik legszebb ünnepére.

 

Mi is az advent?

Sokan tudják, hogy az advent szó a latin adventus Domini kifejezésből ered. Azzal azonban kevesebben vannak tisztában, hogy a szó nem várakozást jelent, hanem szó szerint az Úr eljövetelét, azaz születését. Bár manapság legtöbbünknek mi sem egyértelműbb, mint hogy az adventi koszorún négy gyertya ékeskedik – azaz négy héten át tart –, a Magyar Katolikus Lexikon szerint egy időben az adventi időszak 6 hetesre is megnyúlt (sőt az ortodox és a görögkatolikus egyházban a mai napig is így tartják).

 

A hívő ember ilyenkor igyekszik lélekben felkészülni a karácsony csodájára, Jézus születésének örömére bűnbánatot tart. Ennek megfelelően korábban az adventi időszakban nem volt szokás lakodalmakat vagy bálokat rendezni, mulatozni. Sok helyen a húsvétot megelőző hetekhez hasonlóan ilyenkor is böjtöt tartottak, mely karácsony első napján ért véget. Ennek lenyomata máig, hogy hagyományosan rántott halat, halászlevet fogyasztunk szenteste.

 

Ebben az időszakban még a sokszor fényűző katolikus templomok is kevésbé díszesek: az oltárt és egyéb belső épületrészeket nem ékesítik virággal, és az orgona szerepe is sokkal visszafogottabbá válik. A mise leggrandiózusabb állandó részét, a Gloriát (magyarul Dicsőség) sem éneklik egészen karácsonyig, ezzel is jelezve, hogy az advent még nem az ünneplés, csak a készület ideje.

 

Az igazság az adventi koszorúról

Az adventi koszorú ma már minden háztartás elengedhetetlen karácsonyi kiegészítője. Számtalan különböző formájú, anyagú, színű és stílusú koszorú közül válogathatunk a virágüzletekben november közepétől. Ám bármennyire is hozzátartozik a karácsony mai atmoszférájához, valójában egy bő két évszázados hagyományról beszélhetünk. Az adventi koszorú prototípusát egy hamburgi evangélikus lelkész alkotta meg 1839-ben. Ezen még advent minden egyes napjára jutott egy-egy kisebb gyertya, míg a vasárnapokat nagyobb gyertyák jelölték.

 

Az sem véletlen, hogy gyakorta látni lila és rózsaszín színekben pompázó adventi gyertyákat. A katolikus templomokban ugyanis ezek a színek dominálnak az adventi időszakban. Ezekben a csomagokban három lila és egy rózsaszín gyertya található. Talán meglepő módon az egyedüli rózsaszín gyertyát nem az utolsó, hanem a harmadik, úgynevezett Gaudete-vasárnapon, az öröm vasárnapján szokás meggyújtani. Ez a szín ugyanis a Krisztus eljövetele felett érzett örömöt szimbolizálja a hagyományok szerint.

advent hajnali mise

A hajnali misék során szinte teljes sötétségbe burkolózik a templom. (Forrás: Flickr)

Hajnali misék

A katolikus adventi hagyományok igazi ékkövét jelentik a hajnali misék, melyek kifejezetten az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területére jellemzőek a mai napig. Ezek a misék jellemzően reggel hat órakor kezdődnek, teljes sötétségben. Ady Endre A Sion-hegy alatt című verséből bizonyára ismerősen cseng a következő részlet:

„Egy nagy harang volt a kabátja,
Piros betükkel foltozott,
Bús és kopott volt az öreg Úr,
Paskolta, verte a ködöt,
Rórátéra harangozott.”

Ez bizony a hajnali misére utal, mely a „Rorate caeli desuper…” kezdetű énekkel indul, és így a népnyelvben az eseményt ez alapján kezdték el emlegetni. E latin nyelvű gregorián szövegét természetesen magyarra is lefordították, így különböző dallamváltozatokban maradt fenn az évszázadok folyamán. A hajnali miséken Szűz Máriának is nagyobb figyelmet szentelünk, mint a miséken általában. A hajnali liturgia szerves részét képezik a személyéhez kapcsolható imák és népénekek. Sok helyen a rorátét agapé, azaz szeretetvendégség követi. A hívek közösen költenek el egy szerény reggelit, melyhez sokszor az alapanyagokat is ők hozzák.