Már az alsósok is aktívak az internethasználat terén

A fiatalok szabadidejük nagy részét az interneten töltik. Az otthoni beszélgetések során mégis sokkal jellemzőbb, hogy az iskolában történtekről faggatják őket szüleik, nem arról, hogy mit csinálnak, akár órákon át a neten. Ezt állapította meg egy friss országos kutatás.

A reprezentatív kutatás a Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli megbízásából készült. A vizsgálatba Magyarországon élő szülőket vontak be, akiknek 7-18 éves gyerük vagy gyerekeik vannak.  

A felmérés azt vizsgálta, hogy a szülők mennyire vannak tisztában gyermekük online jelenlétével. Kiderült, hogy már a 7-12 évesek is aktívan használják a közösségi médiát, pedig egyes platformok szabályzata nem engedi a regisztrációt 13 éves kor alatt. Biztató viszont, hogy amennyiben a gyerekek káros tartalommal találkoznak, azt nagy eséllyel megosztják a szüleikkel.

Az elmúlt időben nőtt a 18+-os tartalmakkal, a csaló idegenekkel, valamint a kéretlen üzenetekkel való találkozások száma. (Fotó: 123rf)

Korai veszélyek

A természetesen online is elérhető felmérés szerint a gyerekek már egészen korán látnak nem nekik való tartalmat. Csaknem háromnegyedük már biztosan találkozott álhírekkel, felnőtt tartalommal, zsaroló vagy adathalász üzenettel, illetve magát a fiatalokkal nagyjából egykorúnak kiadó felnőttel az online térben. Az elmúlt két évben nőtt a 18+-os tartalmakkal, a csaló idegenekkel, valamint a kéretlen üzenetekkel való találkozások száma is. 

„Ahogy egyre terjed a közösségi oldalak és alkalmazások használata, és egyre többen élvezhetik ennek pozitív előnyeit, annak is nő az esélye, hogy a gyerekek már viszonylag kicsi korban találkozzanak számukra káros tartalmakkal. Mióta túl vagyunk a járványidőszakon és az élet visszaállt a normál kerékvágásba, a figyelem is kissé elterelődött a fiatalok online tevékenységéről. Noha ők idejük jelentős részét továbbra is az interneten töltik” – mondta Koren Balázs, a ProSuli szakmai vezetője.  

 Fokozott figyelem kell a biztonságos internethasználathoz

A tudatos médiafogyasztás jelentőségét és a gyerekek erre való felkészítését hangsúlyozták a szakértők a Biztonság az interneten – gyermek- és családvédelem című panelbeszélgetésen. A beszélgetést Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) évnyitó konferenciájának keretében rendezték meg. 

Rab Árpád jövőkutató, az NMHH elnöki tanácsadója kijelentette: felelőtlennek tartja azokat a szülőket, akik „annyival elhárítják a dolgot, hogy én úgysem értek hozzá”. Mint mondta, meg lehet tanulni a szűrőprogramok használatát, és le is lehet ülni a gyerekekkel játszani a számítógépen. A szülőknek mintát kell mutatniuk, hogy nem az eszköz használja az embert, hanem az ember használja az eszközt valamire – tette hozzá a szakértő. Rab Árpád szerint a technológia önmagában nem rossz, szükség is van rá, de növelni kell a tudatosságot az internethasználat során is.

Aczél Petra, az NMHH kutatásvezetője úgy fogalmazott: a családok tekintetében a média olyan mint egy „otthon, amelynek a kulcsa azonban nem a családtagoknál van”. A családoknak fel kell ismerniük azt is, hogy az internetezés már egyfajta „életmód”.

Naponta átlagosan három óra internethasználat

Az emberek átlagosan három órát töltenek naponta a világhálón, de ez nem fókuszált, hanem megosztott figyelem. Ha egyszerre két dologra figyelek, akkor 40 százalékkal csökken a figyelem – hívta fel rá a figyelmet Aczél Petra.

Arról is beszélt, hogy védeni kell a gyereket a káros tartalmaktól, és meg kell tanítani nekik, hogyan ismerjék fel, mi az igaz és mi a hamis. Ez nem egyszerű, mert a mai szülői nemzedéket nem készítették fel arra, hogy tudatos médiafogyasztást tanítson a gyerekeknek. Sokszor pedig a szülők maguk sem tudatos médiafogyasztók.

A jogsértő és kiskorúakra káros tartalmakról érkező bejelentéseket az MNHH-nál az Internet Hotline fogadja. Csalár Dorina, a jogsegélyszolgálat munkatársaként úgy látja: van mitől megvédeni a gyerekeket az interneten. A legtöbb bejelentés a káros tartalmakról egyébként a szülőktől érkezik – jegyezte meg.

A szakember bemutatta a hatóság új kampányát is, amely a videójátékokat játszó gyerekek szüleinek segít. Segít, hogy jobban értsék ezt a világot, és ne az előítéletek mentén, hanem átfogó kép ismeretében tudják támogatni gyermekeiket, kihasználva a játék nyújtotta lehetőségeket.

A Kézikönyv gamer gyerekekhez című MNHH-összeállítás hat rövid fejezetből áll, és magukhoz a játszó gyerekekhez ad útmutatót. (Fotó: 123rf)

Gamer a gyerek? Itt van hozzá a kulcs!

A Kézikönyv gamer gyerekekhez című MNHH-összeállítás hat rövid fejezetből áll, és nem egy játékhoz, hanem magukhoz a játszó gyerekekhez ad útmutatót. A biztonságos internethasználat módját elősegítő anyagot a GameStar szerkesztői és az NMHH Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központ oktatói, akik közül többen maguk is játékosok.

„Olyan szülőt képzeltünk el olvasóként, aki még csak ismerkedik a játékok és játékosok világával, de hamar belemelegszik, és szeretné örömét is lelni ebben a kalandban.” Nekik foglalták össze, miért játszanak a gyerekek, és miért jobb, ha mi sem maradunk ki belőle. Mivel és mennyit is játszhatnak? Hogyan kerüljük el a költség-csapdákat? Mit kezdjünk az online bántással? Milyen szülői teendőnk lehet a streamerekkel? Egyszóval: hogy kezelhetjük ügyesebben a játszó gyerek beállításait, és juthatunk el vele biztonságban a legérdekesebb, közös pályákig. És persze, hogy mikor érdemes megnyomni a stop gombot…

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.