virág – Diplomátszerzek

Több, mint virág és csoki – Mit ünneplünk valójában nőnapon?

A 21. században a nőnap a tisztelet és megbecsülés kifejezése mellett a nők elleni erőszak és a nemek közötti egyenlőtlenségek elleni tiltakozás napja is. De honnan ered, milyen hagyományok fűződnek hozzá világszerte, és milyen fontos üzenetet hordoz minden korosztály számára?

Mozgalomból világnap

A nemzetközi nőnap eredete a 20. század elejére nyúlik vissza, amikor Európában és az Egyesült Államokban egyre erőteljesebb nőjogi mozgalmak szerveződtek. A nők választójogáért, jobb munkakörülményekért és tisztességes bérezésért folytatott küzdelmek több országban tüntetésekhez vezettek. Az első nemzeti nőnapot az USA-ban 1909-ben tartották, majd 1910-ben a II. Internacionálé nyolcadik kongresszusán született meg az ötlet egy nemzetközi nőnap bevezetésére, Clara Zetkin német szocialista politikus és nőjogi harcos korábbi, 1889-es beszéde nyomán.

1911-ben már több európai országban – köztük Németországban, Ausztriában és Dániában – is megtartották a nőnapot, akkor még március 19-én. A március 8-i dátum az 1917-es oroszországi női munkástüntetésekhez kötődve vált szimbolikussá. Magyarországon 1948-tól a szovjet mintára vált ez a dátum hivatalos nőnappá, az ENSZ pedig 1975-ben, a Nemzetközi Nőév keretében ismerte el a dátumot hivatalosan nemzetközi nőnapként, ezzel globális szintre emelve az ünnepet.

Ünneplési formák a világ körül

A nőnap jelentése országonként eltérő hangsúlyt kap. Olaszországban hagyomány a mimóza ajándékozása, amely a női szolidaritás szimbóluma. Oroszországban és több kelet-európai országban családi ünnepként is él, ahol a férfiak és gyerekek köszöntik az édesanyákat, nagymamákat. Spanyolországban és Latin-Amerika számos országában inkább társadalmi kérdésekre irányítják a figyelmet, gyakran szerveznek felvonulásokat és figyelemfelhívó kampányokat.

Skandináviában az oktatás és a munkahelyi egyenlőség kerül a középpontba, míg az Egyesült Államokban a teljes márciust a nőknek szentelik, az úgynevezett Women’s History Month keretében, amikor a női történelmi alakok és tudósok munkásságát emelik ki. A különböző megközelítések közös pontja, hogy a nőnap túlmutat az ajándékozáson: társadalmi párbeszédet indít.

Miért aktuális ma is a nőnap?

A 21. században sok országban természetesnek tűnik, hogy a nők tanulhatnak, dolgozhatnak, szavazhatnak. Ugyanakkor globális szinten még mindig jelentős különbségek tapasztalhatók a bérezésben, a vezető pozíciók arányában vagy az oktatáshoz való hozzáférésben. Az ENSZ és a Világbank adatai szerint a nemek közti bérszakadék világszinten továbbra is mérhető, és a STEM-területeken – természettudomány, technológia, mérnöki tudományok – alacsonyabb a nők aránya.

A STEM-világ jövője: nőket is várnak a műszaki pályákon

A nőnap ezért ma sok helyen az esélyegyenlőség kérdéseire hívja fel a figyelmet. Az iskolákban és egyetemeken egyre több program foglalkozik a női példaképek bemutatásával, a pályaorientációval és azzal, hogyan lehet lebontani a sztereotípiákat. A téma a diákok számára azért is releváns, mert a pályaválasztás, az önbizalom és a lehetőségek kérdései már középiskolában eldőlhetnek.

Nők a tudományban, sportban, közéletben

A nőnap alkalom arra is, hogy reflektorfénybe kerüljenek azok a teljesítmények, amelyek sokszor kevesebb figyelmet kapnak. Marie Curie, Karikó Katalin vagy Rosalind Franklin neve ma már ismertebb, de még mindig sok női tudós munkája marad a háttérben. A sport világában az olimpiai mozgalom története is jól mutatja a változást: míg az első újkori olimpián, 1896-ban egyetlen nő sem indulhatott, ma a Nemzetközi Olimpiai Bizottság törekvése, hogy a részvétel aránya kiegyensúlyozott legyen.

A médiában és a közösségi platformokon egyre több fiatal nő osztja meg saját történetét, legyen szó vállalkozásról, kutatásról vagy művészetről. Ezek a történetek inspirációt adhatnak azoknak a diákoknak, akik még keresik az útjukat.

Mit jelenthet a nőnap a diákok számára?

A nőnap nem egyetlen üzenetről szól. Lehetőség arra, hogy felismerjük a mindennapi környezetünkben jelen lévő női teljesítményeket, és tudatosan beszéljünk az egyenlőségről. Egy beszélgetés az osztályban, egy projektmunka vagy akár egy közös filmnézés is alkalmat adhat arra, hogy jobban megértsük a történelmi és társadalmi hátteret.

A legfontosabb talán az, hogy a nőnap nem csupán egy dátum a naptárban. Nem annyit jelent, hogy aznap virágot és csokit vásárolnak a fiúk és férfiak. Ez a nap egy emlékeztető arra, hogy az esélyegyenlőség és a kölcsönös tisztelet kérdése a mindennapok része. Az ajándék kedves gesztus, de az alkalom igazi jelentősége abban rejlik, hogy figyelünk egymásra, és teret adunk a tehetségnek – nemtől függetlenül.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Ha Budapesten jársz vagy élsz, a Füvészkertet ne hagyd ki!

A magyar középiskolások, egyetemisták és főiskolások számára a Füvészkert egyértelműen a Pál utcai fiúk című regény egyik ikonikus helyszíne, amely – szinte hihetetlen, de – 2021-ben már fennállásának 250. évfordulóját ünnepelte. Az évszám kicsit csalós, mert a Winterl Jakab vegytan és a botanika professzor által 1771-ben megalapított első magyarországi botanikus kert csak 1847-ben települt mai helyére, miután az Egyetem 80 000 forintért megvásárolta a Festetics család Józsefvárosban található 10 hektáros birtokát.

Fotó: 123RF

A Klinikáktól alig 10 perces sétával elérhető botanikus kertbe mindig érdemes ellátogatni, de különösen így van ez tavasszal és ősszel: áprilisban a japán cseresznyefák semmivel össze nem hasonlítható látványa és illata, szeptemberben-októberben pedig a színesedő levelek páratlan látványa az, ami egyszerre nyugtat és felüdít. Az üvegházak, ha lehet, még különlegesebb látnivalókat tartogatnak: itt találhatóak a város leghatalmasabb tavirózsái is, amelyek teherbíró képességét szeptember elején sokan személyesen is tesztelhették. A Füvészkert területén található kertészetben pedig bőven lehet válogatni otthonra vagy a koleszbe is szoba- vagy kerti növényeket.

[kiemelt]Két őszi túrát ajánlunk most a figyelmedbe az ELTE Botanikus kertjében.[/kiemelt]

Szeptember 25-én vasárnap 11-től A sivatag növényei címmel tart tematikus szakvezetést Kiss Noémi kertészmérnök, aki mindenkit meg fog győzni arról, hogy látszólagos sivársága ellenére a sivatag cseppet sem nevezhető elhagyatottnak és kietlennek. A kb. 1,5- 2 órás séta során bárki megismerkedhet a sivatagi táj változatosságával, és megtudhatja, hogy az ott élő növények miképp alkalmazkodtak a mostoha körülményekhez és hogyan hódították meg ezt a szélsőséges vidéket.

2022. október 16-án vasárnap 11-től szintén Kiss Noémi vezetésével kapnak betekintést az érdeklődők az ősz színeibe, megtekinthetik az őszi táj érdekességeit és virágzóit, és ötletet meríthetnek azzal kapcsolatban, hogy erdei kirándulásaik során milyen növényeket érdemes figyelni az ösvény mellett.

[kiemelt]A Botanikus Kert 2001 óta az egyetemnek a Természettudományi Kartól független, közvetlenül a rektori vezetés alá tartozó egysége. 2006-tól az új Felsőoktatási Törvény szerint a Botanikus Kert az Egyetem különleges oktatási egysége.[/kiemelt]

2005 szeptemberétől a Magyar Örökség díj tulajdonosa, 2006 májusában pedig, mint Kulturális Örökség került védelem alá.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.