A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Nyár kiadványában jelent meg.

Mi fogott meg a kutatói/oktatói pályában és mi a fő kutatási területed?

Jelenlegi kutatási témám a növényi alapú étrendbe beilleszthető innovatív termékek fejlesztése. Az első BSc képzésem után rendezvényszervezőként helyezkedtem el, majd mint orvoslátogató. A konzulensem unszolására aztán belevágtam a táplálkozástudományi MSc képzésbe, ami akkor még a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán volt elérhető. Ahogy az egyetemi életbe  visszacsöppentem, újra beléptem tudományos közösségekbe, így a Sántha Kálmán Szakkollégiumba és a Debreceni Egyetem  Tehetséggondozó Programjába is. Ez volt az a löket, amivel a tudományos pályám elindult. A diplomamunkámban olyan tartósítási eljáráson  dolgoztam, ami a húsok minőségi romlása nélkül megy végbe. A kutatás alatt volt lehetőségem mikrobiológiai vizsgálatokat és laboratóriumi  munkákat is végezni a technológia-fejlesztések mellett, és szerintem ezek együttese miatt döntöttem úgy, hogy a doktori képzést is el szeretném kezdeni. Ebben a döntésben az is segített, hogy az ÁOK-s TDK a Primer prevenció, Dietetika, Védőnői tagozatban III. helyezést értem el és a MÉK kari TDK Konferencián OTDK kvalifikációt is a kutatási témámmal.

Elsősorban a „plant based diet”-tel és élettani hatásaival foglalkozom, viszont elsődlegesen olyan termékek fejlesztését végzem, amik beilleszthetőek tejcukor (laktóz) érzékenyek és tejfehérje allergiások étrendjébe is. Tehát a doktori témám nem a megszokott kutatási téma, hanem amolyan KFI (kutatás, fejlesztés, innováció) jellegű, mellyel nem csak a tudománynak, hanem az ipar számára is tudok megoldásokat javasolni.

A doktori képzés alatt elvégeztél egy ápolás- és betegellátás BSc szakot (dietetikus szakirány), egy agrármérnöktanári mesterképzést, egy  élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki MSc-t és egy minőségirányítási szakmérnök szakirányú továbbképzést is. A PhD alatt ezen képzések elvégzése jó időmenedzsmentet/beosztást is igényelhetett.

Őszinte leszek: nem volt egyszerű, de minden perce megérte. Én keresztfélévben kezdtem el a PhD képzést a 2020/21-es tanévben, az ezt megelőző félévben kezdtem el a Dietetikus képzést nappali tagozaton a Pécsi Tudományegyetemen. Majd amikor a PhD-ba is belevágtam, abban az évben indítottam a szakmérnökit is Debrecenben. A képzés elején még a Covid-járványnak voltak hatásai, így az alapszak esetében  személyesen csak a gyakorlati és szemináriumi órákon kellett részt vennem, míg a szakmérnöki órákat általában péntek délután és szombat egész nap tartották. Az akkori kutatásaimat és kísérleteimet sikerült úgy beállítanom, hogy a pécsi gyakorlatokkal és a szombati órákkal ne ütközzenek, cserébe több vasárnapot, és ünnepnapot is bent töltöttem a laborban az egyetemen. Majd másodéven, amikor végeztem a szakmérnökivel, utána kezdtem el az élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki MSc-t, ugyanis előtte nekem nem volt agrártudományi diplomám, viszont az élelmiszertudomány annyira megtetszett, hogy mindenféleképpen szerettem volna elvégezni a karon az MSc képzést. Szerencsére sikerült a tárgyakat úgy felvenni, hogy a 4 fél éves képzést, 2 félév alatt levelező tagozaton abszolváltam, kitüntetéses diplomával. Azt azért hozzá szeretném tenni, hogy nagyon sok olyan segítséget kaptam a kollégáktól és a Tanulmányi Osztályoktól, valamint a képzéseket koordináló intézetektől, hogy ezt meg tudjam valósítani. Ebben az évben nem volt ritka, hogy az őszi és a tavaszi félévben 120-130 kreditet  vettem fel és teljesítettem 3 képzésen egyszerre. A dietetikus diplomát kiváló minősítéssel tudtam elvégezni, valamint ebben az évben végeztem agrármérnök tanárként is, ami azért volt különleges számomra, mert olyan skilleket akartam megtanulni, amivel még jobb oktatóvá tudok válni.

Alapító ötletgazdája vagy a Debreceni Egyetem Food Science Clubjának. Milyen témákkal és termékekkel ismerkedtek meg az érdeklődök az elmúlt években?

A Food Science Club elmúlt két évében az érdeklődők 30 előadást hallgathattak meg változatos és érdekes témákban. A teljesség igénye nélkül a termékek, amelyeket a résztvevők organoleptikus vizsgálat alá vethettek: élelmi rosttal dúsított csemege debreceni, vegán kalács, fekete alma, „gombalekvár”, gyógynövényekkel dúsított vattacukor, és – a kedvencem – a rovaralapú táplálkozás előadás termékei: a tücskök és a lisztkukacok. A Karon korábbiakban is végeztek érzékszervi bírálatokat szakdolgozatokhoz, vagy új termékek, fejlesztések esetén, azonban ez nem koordinált és egységesített rendszerben történt. Úgy gondoltam, hogy a tudományos kommunikációt érdekes lehet egy új szemléletű előadásmóddal és kutatási lehetőségekkel feldobni, és ezáltal felhívni a figyelmet az élelmiszertudomány fontosságára. Külön öröm volt az, hogy az előadások előrehaladtával nem csak egyetemisták, hanem a Debrecenben és vonzáskörzetében dolgozók is jelen voltak az előadásokon is, és nem egyszer sikerült megtöltenünk 100 fős előadókat, de volt lehetőségem többször is kitelepülni a Food Science Club keretein belül debreceni gimnáziumokba és intézményekbe.

Mit tanácsolsz azoknak a leendő hallgatóknak, akik az élelmiszertudományok iránt érdeklődnek?

Elsősorban, hogy ha az élelmiszertudomány érdekel és van olyan kutatási ötleted, ami szerinted megvalósítható, akkor mindenféleképpen vágj bele. Én vagyok az élő példa arra, hogy élelmiszermérnöki diploma nélkül, valamint kellő elhivatottsággal és kutatási szándékkal egy élelmiszertudományi doktorit el lehet végezni, vagyis a disszertációt megírni, mert még a doktori fokozat jelenleg nincsen meg. Az egyetemen megrendezett „iDEa bUDs” innovációs ötletfejlesztési versenyen közel 200 csapat közül bekerültünk abba a tízbe, akik fél éven keresztül mentorálást kaptak. A záró pitchen a befektetők és az egyetemi vezetés úgy ítélte meg, hogy a mi témánk az egyetem legjobb ötlete, és ezzel elnyertük az I. helyezést. A fél év alatt nagyon sok ipari partnerrel egyeztettem és kötöttünk megállapodásokat, melyek a mai napig is tartanak, és bátran meg merem keresni az ipari szereplőket, ha kérdésem van. A pályázatunk lényege egy olyan növényi alapú tejtermék helyettesítő termékcsalád fejlesztése, aminek az alapanyagát adó növény hazai körülmények között is megtermeszthető.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2025 Nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!