A középiskolai ballagásokat 2025-ben május 2-án (péntek) vagy 3-án (szombat) tartják, de több iskola a hosszú hétvége miatt április 30-ra (szerda) időzíti az eseményt. A hagyományokhoz híven az utolsó tanítási nap után ballagás keretében búcsúznak az érettségizők a tanáraiktól, diáktársaiktól.
Magyarországon az 1870-es években, Selmecbányán indult útjának a ballagás szokása. A helyi erdészeti és bányászati akadémia hallgatói az iskolától való búcsúzásuk gyanánt a Ballag már a vén diák… kezdetű dalt énekelték el. Hamarosan az egész országra kiterjedt ez a hagyomány, amely a 20. századra már teljesen bevett szokássá vált. Az 1920-as évektől kezdve az ünnepségeken már a „Elmegyek, elmegyek…” kezdetű magyar népdalt énekelték, és a ballagást megelőző éjszakán a végzős diákok szerenádot adtak tanáraiknak.
Fotó: 123RF
Te tudod, mit szimbolizálnak a tarisznyába rejtett tárgyat?
A hagyományok szerint a végzősök egy kis tarisznyát kapnak, amelybe pogácsát, sót, földet, aprópénzt, valamint az intézmény fényképét vagy az osztálytársak névsorát teszik az alsóbb éves diákok.
Ezeknek a tárgyaknak mind szimbolikus jelentése van.
A tarisznya a népmesék vándorlegényeire utal, akik útra kelnek, hogy szerencsét próbáljanak, világot lássanak, mesterséget tanuljanak. A tarisznyába pogácsa kerül, hogy az elballagó diák sose éhezzen, a só azért, hogy élet ízét, az élet élvezetét jelképezze és az aprópénz, hogy ne legyenek anyagi gondjai. Az iskolát ábrázoló fénykép vagy az osztály névsora pedig azért kell, hogy a végzős diák ne felejtse el, honnan indult.
