Tudjuk, hogy a technológiai verseny terén Kína sok tekintetben elhúzott Európától vagy az USA-tól. Ám ezt most döbbenetes részletességgel mutatja be egy friss tanulmány. Lelőjük a poént: 44 kritikus technológia területből nem kevesebb, mint 37-ben ma Kína jár élen! Kis túlzással: a fejlett országok lassan lemaradóban vannak.
Kijózanító képet ad a nyugat és a kelet közti technológiai verseny állásáról az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) friss tanulmánya, a The Critical Technology Tracker 2023 márciusi kiadása. Ugyanis megkísérlik meghatározni, hogy 44 kritikus technológiai területen mely országok, egyetemek és vállalkozások vezetik a tudományos és kutatási innovációt.
Mi is a helyzet a technológiai verseny frontján?
Megvizsgáltak nem kevesebb, mint 2,2 millió releváns tudományos publikációt, a területek összes publikációjának 10 százalékát, és adatokat gyűjtöttek a kutatók országok közötti áramlására a különböző karrierfázisokban. Továbbá felmérték az agyelszívást minden technológiai területen.
Ismert, hogy Kína több területen előrébb jár, mint a közvélemény gondolná, de az eredmény megdöbbentő. A 44 vizsgált technológia közül 37-ben vezető szerepet tölt be, és több esetben ötször annyi nagy hatású kutatást folytat, mint legközelebbi versenytársa. A 44 technológia közül jelenleg csak hétben vezet az USA – írta meg a Mandiner.
Amerikának továbbra is erőssége
- a fejlett félvezető eszközök tervezése és fejlesztése,
- a nagy teljesítményű számítástechnika,
- a fejlett integrált áramkörök tervezése és gyártása,
- a kvantum-számítástechnika és
- a vakcinák kutatása.
Ezek az országok erősek a technológia területén
Technológiánként az első öt országban még megjelenik az Egyesült Királyság és India (29 területen), Dél-Korea és Németország (20), majd Ausztrália (9), Olaszország (7), Irán (6), Japán (4) és Kanada(4). Oroszország, Szingapúr, Szaúd-Arábia, Franciaország, Malajzia és Hollandia egy vagy két technológia esetében szerepel az első ötösben.
Az ausztrál kutatók globális technológiai verseny kapcsán végzett kutatása kiemelt figyelmet szentelt mindeközben az emberi dimenziónak is – számolt be a minap az eredményekről a Makronóm egy nagyobb, EU-s versenyképességgel foglalkozó elemzés részeként.
Azt vizsgálták meg ebben a Makronóm által is feldolgozott felmérésben, hogy a kutatók hol kezdik szakmai útjukat. Továbbá hol kapják meg a jelenlegi eredményeikhez szükséges képzést, és hova jutottak. Másképpen: a képző országok mennyire voltak képesek megtartani, vagy mennyire tudták egyes országok átcsábítani őket.
Megállapították, hogy Kína a demokratikus országokból is vonzza a tehetségeket. A nagy hatású szerzők 21,6 százaléka valamelyik Five Eyes országban (Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Egyesült Királyság, USA) végezte posztgraduális képzését, nagy valószínűséggel kínaiak, akik hazavitték a szaktudásukat.
„Ha valaki jó origamiban, de még nem jeleskedik abban, hogy tisztességes papírt készítsen a munkájához, akkor valóban jó origamiban?” Azaz fontos kérdés, hogy a nagy hatású kutatásban szerzett szaktudás megmutatkozik-e a gyártásban is. Persze itt Kínának számos területen nemcsak előnye, de gondja is akad. Azonban például a (hiperszonikus) sugárhajtóművek gyártásában vagy a fejlett robotikában úgy tűnik, Kína nagyot lépett előre.
Az ausztrál kutatók tehát úgy vélik, hogy ezek az eredmények ébresztő erővel kell hogy hassanak a demokratikus nemzetek számára. Ahogy írják, a felzárkózás költségei így is jelentősek lesznek, de a tétlenség költségei még sokkal nagyobbra rúghatnak.
A Makronóm Intézet elemzése teljes terjedelmében itt érhető el.
Kínai űrhajós még nem jutott el a Holra (csak egy digitális fantáziakép a fenti), de a technonlógiai fejlődés terén már nincsnenek messze ettől (Fotó: 123rf)
