Az első európai nemzeti parkok 1909. május 24-én alakultak meg, mégpedig Svédországban és egyszerre kilenc. 

Az Europarc Szövetség (korábbi nevén Európai Nemzeti Parkok és Natúrparkok Szövetsége) 1973-ban alakult, és 34 ország 400-nál is több védett területéért felelős. 1999-ben indított programja alapján május 24. az európai nemzeti parkok napja, amikor a nemzeti parkok és egyéb védett területek célkitűzéseit és jelentőségét népszerűsítik.

Nemzeti parkok Magyarországon

(Fotó: UNIside)

Magyarország területének mintegy tíz százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt. Az ország biológiai sokszínűségét, értékes természeti társulásokat mutatják be, őrzik és tanulmányozzák a nemzeti parkok.

Ezekből összesen tíz van, míg 39 tájvédelmi körzet és számos természetvédelmi terület található még hazánkban. Sűrű erdőkkel borított hegységek, szelíden hullámzó dombságok, vadregényes folyóvízi árterek, végtelen síkságok és páratlan kincseket rejtő karsztvidékek is találhatók a nemzeti parkokban. A következőkben röviden olvashatsz mind a tíz nemzeti parkról. Ezt még akkor is érdemes megtenned, ha már túl vagy a biológia és/vagy földrajz érettségin! 

Aggteleki Nemzeti Park

(Fotó: MagyarNemzetiParkok/fb)

Az északkelet-magyarországi ANP legnagyobb vonzerejét a barlangok jelentik. Területén 280 barlang található, melynek csak egy része látogatható. Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai 1995 óta a Világörökség részei. A barlangokban majdnem 500 különböző faj él. 

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

A BFNP tájegységei mintha a Mediterráneumhoz tartoznának. A Kis-Balatont például a vizes élőhelyek nemzetközi védelmét szolgáló Ramsari Egyezmény is óvja. Tapolca környékén a barlangok, a Tihanyi-félszigeten a hévforrás-kúpokkal körülvett tavak szubmediterrán ritka, növény és állatvilága, amiket közelebbről is érdemes tanulmányozni. 

Bükki Nemzeti Park

A BNPI területének ékessége, a Bükk Magyarország legnagyobb átlagmagasságával rendelkező, összefüggő hegysége. Változatos felszínének mikroklímája miatt gazdag az élővilága. A hegység több száz barlangot számláló karsztrendszere a környék ivóvízellátásának szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Barlangjai, az Istállós-kői barlang, a Suba-lyuk vagy a Szeleta fontos régészeti lelőhelyek.

Duna-Dráva Nemzeti Park

A Dunát és a Drávát övező, érintetlen ártéri erdők és mocsarak világát mutatja be a DDNP. Itt van hazánk legnagyobb erdős ártere, a Gemenc, amely a gímszarvas- valamint vaddisznóállományáról nevezetes, de fontos a madárrezervátuma is. 

Duna-Ipoly Nemzeti Park 

(Fotó: MagyarNemzetiParkok/fb)

A fővároshoz legközelebb eső Duna-Ipoly Nemzeti Park a Pilis és a Börzsöny hegység mentén, a Duna és az Ipoly folyó között elhelyezkedő népszerű kirándulóhely. Területén majdnem 200 barlang van, többségük a Pilis-hegységben található. 

Fertő-Hanság Nemzeti Park

Az Ausztriával közös határon fekvő park központja a Fertő-tó madarak, nádasok és szikes tavak otthona. A tó területének felét, a magyar területek közel 90 százalékát nádas borítja, egyharmadát pedig mocsári növényzet uralja. 

Hortobágyi Nemzeti Park

A HNP szintén a világörökség része. A National Geographic Travel szerkesztői 2020-ban öt kategória mentén – kaland, kultúra és történelem, természet, család, fenntarthatóság – választották ki a világ 25 legjobb úticélját. Ebbe az illusztris listába, amelybe alapvetően a jövő felfedezésre váró célállomásai tartoznak, a Hortobágyi Nemzeti Park is belekerült. 

Kiskunsági Nemzeti Park

A rezervátum a Duna-Tisza köze természeti értékeit gondozza, és kiterjed Csongrád-Csanád megye Tiszántúli részére is. A bugaci ősborókás a KNP leglátogatottabb része. Fülöpháza környékén mozgó homokbuckákkal, Apajpusztán szikesekkel találkozthattok. A Korom-szigeten található Európa legnagyobb dankasirály-telepe.

Körös-Maros Nemzeti Park

(Fotó: MagyarNemzetiParkok/fb)

A KMNP két, egymástól jellegében jól elkülöníthető részre osztható: a Körösvidékre annak jellegzetes ártereivel és a Békés-Csanádi löszhátra, ahol például Dévaványa közelében az ország legjelentősebb túzokállománya található. A térségben több védett és ritka madár is él. 

Őrségi Nemzeti Park

Ez a park az Őrségen túl magában foglalja a Vendvidéket és a Rába szabályozatlan völgyét is. Felszínét 3 folyónak, a Rábának, a Zalának és az Ős-Murának (Kerkának), valamint ezek mellékfolyóinak hordaléka építi fel. Az Őrség 63 százalékát borítják erdők, ami az országos átlag 3,5-szerese, így meghatározó szerepük van a tájkép alakításában.