A nemzetközi egyetemi rangsorok gyakran egyetlen, összesített helyezéssel írják le az intézmények teljesítményét, miközben ez sokszor elfedi a valódi szakmai erősségeket. A Times Higher Education szakterületi rangsorai ezzel szemben lehetőséget adnak arra, hogy részletesebben lássuk: mely magyar egyetemek mely tudományterületeken tudnak nemzetközi szinten is versenyképes teljesítményt felmutatni.

Az alábbi összeállítás a Times Higher Education World University Rankings by Subject adatai alapján, kizárólag a rangsorban szereplő magyar egyetemek eredményeit mutatja be 11 tudományterületen. A lista nem pontos helyezéseket, hanem rangsávokat tartalmaz, amelyek jól érzékeltetik az egyes intézmények globális pozícióját.

Az ezt követő elemzés arra keresi a választ, milyen szerkezeti mintázatok, erősségek és stratégiai tanulságok rajzolódnak ki a magyar felsőoktatás nemzetközi jelenlétéből.

Bölcsészettudományok és művészetek

401–500

• Eötvös Loránd Tudományegyetem

601–800

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

• Pázmány Péter Katolikus Egyetem

• Debreceni Egyetem

• Pécsi Tudományegyetem

• Szegedi Tudományegyetem

Gazdaság- és üzleti tudományok

601–800

• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

• Széchenyi István Egyetem

801–1000

• Eötvös Loránd Tudományegyetem

• Debreceni Egyetem

• Pécsi Tudományegyetem

• Szegedi Tudományegyetem

1001+

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Informatika és számítástudomány

501–600

• Óbudai Egyetem

601–800

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

801–1000

• Eötvös Loránd Tudományegyetem

• Debreceni Egyetem

• Szegedi Tudományegyetem

1001+

• Széchenyi István Egyetem

Neveléstudomány és oktatáskutatás

301–400

• Óbudai Egyetem

501–600

• Szegedi Tudományegyetem

601–800

• Eötvös Loránd Tudományegyetem

• Debreceni Egyetem

Mérnöki tudományok

601–800

• Óbudai Egyetem

801–1000

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

• Szegedi Tudományegyetem

1001–1250

• Pannon Egyetem

1251+

• Széchenyi István Egyetem

• Debreceni Egyetem

• Miskolci Egyetem

• Pécsi Tudományegyetem

Jogtudományok

301–400

• Eötvös Loránd Tudományegyetem

• Szegedi Tudományegyetem

401+

• Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Élettudományok

401–500

• Eötvös Loránd Tudományegyetem

601–800

• Debreceni Egyetem

• Szegedi Tudományegyetem

801–1000

• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

• Pécsi Tudományegyetem

Orvos- és egészségtudományok

176–200

• Semmelweis Egyetem

401–500

• Pécsi Tudományegyetem

501–600

• Debreceni Egyetem

• Szegedi Tudományegyetem

Természettudományok

601–800

• Eötvös Loránd Tudományegyetem

801–1000

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

• Óbudai Egyetem

1001–1250

• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

• Miskolci Egyetem

• Szegedi Tudományegyetem

1251+

• Pécsi Tudományegyetem

Pszichológia

301–400

• Eötvös Loránd Tudományegyetem

501–600

• Pécsi Tudományegyetem

601+

• Szegedi Tudományegyetem

Társadalomtudományok

401–500

• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

601–800

• Eötvös Loránd Tudományegyetem

• Debreceni Egyetem

801–1000

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

• Pécsi Tudományegyetem

• Szegedi Tudományegyetem

Mit mutatnak a szakterületi rangsorok a magyar felsőoktatásról?

A Times Higher Education szakterületi rangsorai alapján kirajzolódó kép azt mutatja, hogy a magyar felsőoktatás nem egy-egy izolált kiválóságra épül, hanem néhány, nemzetközileg is látható „több lábon álló” egyetemre, illetve szakterületi fókuszú intézményekre.

1. Két domináns, széles portfóliójú egyetem

A rangsorok alapján egyértelműen az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem rendelkezik a legszélesebb szakterületi lefedettséggel.

Mindkét intézmény szinte minden vizsgált területen megjelenik, jellemzően a középmezőny felső részében (301–800-as rangsávok), ami arra utal, hogy:

• stabil kutatási teljesítménnyel,
• nemzetközi publikációs jelenléttel,
• és széles oktatási spektrummal rendelkeznek.

Ez a fajta „rendszerszintű jelenlét” nem feltétlenül kiugró csúcseredményeket, hanem kiegyensúlyozott, fenntartható nemzetközi pozíciót jelez.

2. Orvos- és egészségtudomány: egyértelmű nemzeti erősség

A Medicine rangsorban a magyar egyetemek nemzetközi összevetésben is erősen szerepelnek.

Különösen a Semmelweis Egyetem emelkedik ki, amely a 176–200-as sávval Magyarország legjobb egyedi szakterületi pozícióját hozza.

Ez azt jelzi, hogy a klinikai, kutatási és oktatási integráció, valamint a nemzetközi együttműködések ezen a területen valódi versenyelőnyt teremtenek.

A DE, az SZTE és a PTE szintén stabil jelenléttel bírnak, ami rendszerszintű orvosképzési erőt mutat.

3. Mérnöki és természettudományok: széles bázis, erős verseny

Az Engineering és Physical Sciences területeken sok magyar egyetem megjelenik, azonban jellemzően:

• széles rangsávokban,

• az alsó-közép mezőnyben.

Ez arra utal, hogy a kapacitás és az oktatási volumen megvan, ugyanakkor a nemzetközi láthatóság, idézettség és kutatási koncentráció nagyobb versenyben van, mint például az orvosi területeken.

Pozitívum ugyanakkor, hogy nem egyetlen intézményre korlátozódik a mérnöki jelenlét, hanem országosan több egyetem is bekapcsolódik a globális mezőnybe.

4. Társadalomtudományok, jog, pszichológia: fókuszált kiválóságok

A Law, Psychology, valamint a Social Sciences területeken kisebb a magyar mezőny, viszont:

• a megjelenő intézmények konzisztensebb rangsávokban szerepelnek,

• és néhány egyetem kifejezetten erős pozíciót épített ki.

Ez azt sugallja, hogy ezeken a területeken a minőség és a specializáció fontosabb, mint a tömegesség, és a nemzetközi rangsorok érzékenyen reagálnak a kutatási fókuszra.

Fő tanulságok összefoglalva

A magyar felsőoktatás ereje a sokszínűségben rejlik. Nincs egyetlen „mindent vivő” intézmény, viszont több egyetem is képes nemzetközi szinten értelmezhető teljesítményt nyújtani különböző területeken.

A szakterületi rangsorok pontosabban mutatják a valós erősségeket, mint az összesített listák. Egy-egy egyetem globális helyezése mögött gyakran nagyon eltérő szakterületi teljesítmények állnak.

Az orvos- és egészségtudomány stratégiai versenyelőny Magyarország számára. Ez az a terület, ahol nemcsak jelenlétről, hanem nemzetközi élmezőnyhöz közelítő pozíciókról beszélhetünk.

A jövő kulcsa a fókuszált fejlesztés. A rangsorok azt sugallják, hogy a magyar egyetemek akkor tudnak előrelépni, ha nem minden területen akarnak egyszerre erősödni, hanem tudatosan építenek néhány kiemelt szakterületre.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.