Dungeons & Dragons: Betyárbecsület (2023)

Mikor először a mozikba küldték Amerikában, a film előtt a színészek videó-üzenetben köszönték meg a nézőknek, hogy nagyvásznon tekintik meg a művüket. Ezt a kampányt azért is indította a stúdió, mert a filmipar haldoklott a COVID miatt és próbálták meghozni a kedvet a mozizásra.

Sajnos a Betyárbecsületet így se kímélte a krízis: jókora bukás volt, pedig minden megvan benne, ami egy igazán jó látványfilmhez kellhet. A készítők láthatóan tényleg szerették a témát, amihez nyúltak.

A Dungeons & Dragons fantasyvilág eredetileg az 1970-es években jelent meg az asztali szerepjátékok első hírnőkeként. Az írók pedig számos kedves utalással kedveskedtek a rajongóknak, úgy hogy közben figyeltek rá, hogy az is jól szórakozzon, aki még soha életében nem találkozott ezzel a kitalált világgal.

A sztori fókuszában egy szedett-vedett csapat áll, akik egy elveszett ereklyét igyekeznek felkutatni. Az útjukat hol élőhalottak, hol pedig egy megtermett sárkány szegélyezi. A humor néhol a Monty Python-t idézi, de úgy, hogy sose válik a film paródiává.

Az északi (2022)

Mint sok más Shakespeare-dráma, a Hamlet is egy régebbi művön alapul. Az eredeti történetet, vagyis Amleth legendáját egy XIII. századi dán drámaíró jegyzi. Utóbbi jóval nagyobb hangsúlyt fektet a főhős bosszúhadjáratára, mint a későbbi színpadi mű.

Pont ezekhez az erőszakosabb gyökerekhez nyúl le Robert Eggers is, amikor filmjében elmeséli a viking herceg történetét, aki az apja halálán akar revansot venni.

A rendező elképesztő alapossággal nyúlt a korszakhoz. A díszletek, a jelmezek és a kellékek annyira hitelesek lettek, hogy a svéd Uppsalai Egyetem egyik professzora szerint a viking kort ennél pontosabban még soha egyetlen más film se idézte meg.

Pedig a mozi a mitológia előtt is kinyitja az ajtót: a történetben még a varázslatnak is jut egy kis hely.

Szerelem és szörnyek (2020)

Vannak rendezők, akik egy-egy jelentet akár 60 alkalommal is felvesznek, csakhogy meglegyen a tökéletes snitt, amelyet elképzeltek. A Szerelem és szörnyek forgatásán a rendező, Michael Matthews viszont minden akciónak és párbeszédnek csak pár alkalommal futhatott neki. Különben az utómunkálatok alatt nem jutott volna elég pénz a bombasztikus látványra, amelyért a készítők még egy Oscar-jelölést is bezsebeltek.

Fotó: 123RF

A direktor szerencséjére a színészek a sajátos keretek mellett is helyt álltak. Hisz’ a figuráik kifejezetten szerethetők lettek.

A történet egy olyan világban játszódik, ahol a Földet óriási szörnyek uralják, az emberek jó része pedig sötét bunkerekben bújdokol. A főhős azonban nyakába veszi a világot és nekivág egy nagy útnak, hogy a veszélyes vadvilágban megkeresse a barátnőjét.

A direktor annak idején az inspirációi között az első Jurassic Park-filmet és az Indiana Jones-mozikat említette. A felsorolt alkotások hangulata pedig tetten is érhető a Szerelem és szörnyeken. A rémek kivitelezése egészen pazar, a látványos akciók pedig nem túl komolyak, mégis érezni a tétjüket. A sztori pedig első látásra hiába tűnik együgyűnek: a történetnek nagy meglepetésre még szíve is van.

Furiosa: Történet a Mad Maxből (2024)

A disztópikus Mad Max-mozik eleinte csak lazán kapcsolódtak egymáshoz. Jellemző, hogy mind egy poszt-apokaliptikus világban játszódik, viszont a társadalmi rend összeomlását először még olajválság indította be, majd a folytatásokban már nukleáris háború volt a kiváltó ok.

Az alkotó, George Miller különálló legendaként tekintett a filmjeire, emiatt nem ragaszkodott a folytonossághoz.

Viszont amikor a 2015-ös filmet készítette, különösen nagy figyelmet szentelt a háttérszereplők kidolgozására. Annyira, hogy abban a 15 évben, amíg a forgatókönyvön dolgozott minden fontosabb mellékszereplőnek terjengős háttérsztorit kanyarintott. Ebből az egyik a félkarú amazonról, Furiosáról szólt, aki végül 2024-ben kapott egy különálló filmet.

A történet látszólag faék egyszerűségű: Furiosát elrabolják otthonából, belekerül két megveszekedett hadúr harcába, miközben mindent megtesz, hogy visszatérjen az övéi közé. A sztori hátterét szokás szerint a kietlen sivatag adja.

Fotó: 123RF

Amihez Miller nagyon ért, hogy a kirobbanó akciójelenetek mellett, olykor szavak nélkül is rengeteget meséljen. A helyszínek és a figurák azonnal, az első felbukkanásukkal meg tudják ragadni a néző figyelmét.

El lehet vitázni róla, hogy a Mad Max-filmek rangsorában hol a helye, de az biztos, hogy az elmúlt évek kaland- és akciófilm felhozatalában a Furiosának ott a helye az élbolyban.

A gyilkos járat (2022)

Leülni elé olyan, mint bepattanni egy hullámvasútba: a film nem csak elképesztő sebességgel robog előre, de ráadásul folyamatosan biztosít a szórakozásról, hol az önreflexív humorával, hol az eltúlzott akcióival, máskor pedig az egymást érő fordulatokkal.

A terep egy gyorsvasút, ahol bérgyilkosok egész garmadája próbál megszerezni egy aktatáskát.

A készítők mintha Tarantino-filmet akartak volna készíteni. Bár a végeredményből hiányzik az a fajta perfekcionizmus, ami Quentin filmjeit olyan naggyá teszi, de így is egy remek, szórakoztató mozi lett a végeredmény.

Ha lehet hinni a híreknek, akkor az egyik főszereplőt alakító Brad Pitt a kaszkadőrmutatványok 95 százalékánál nem is kért dublőrt: saját maga állt a kamerák elé.

——

Szerző: Devecsai János.

A kiemelt kép forrása: 123RF.