Február 10-én, immár 23. alkalommal tartották meg a Biztonságos Internet Napját (Safer Internet Day – SID), amelyhez világszerte több mint 160 ország csatlakozott. A nemzetközi kezdeményezéshez idén is kapcsolódott a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) Safer Internet Centere, amely egész napos, internetbiztonsági fókuszú programot szervezett Budapesten, a Magyar Telekom Székházában.
A rendezvény középpontjában a gyerekek online biztonsága és a szülői tudatosság erősítése állt. A fiatalabb korosztály számára hacker- és internetbiztonsági foglalkozásokat tartottak, amelyek házigazdája Frey Krisztián etikus hacker volt. A gyerekek öt kisebb csoportban vettek részt az interaktív játékokon és feladatokon, technológiában jártas mentorok segítségével, játékos formában ismerkedve meg az online tér veszélyeivel és lehetőségeivel.
Gondolkodj, mielőtt kattintasz! – MI, közösségi média és digitális önvédelem
Gyerekek és felnőttek az online térben
A Biztonságos Internet Naphoz kapcsolódó program egyik fontos eleme egy, a gyerekeket megszólító kreatív pályázat volt, amely a mesterséges intelligencia hibáira, félreértelmezéseire irányította rá a figyelmet. A kezdeményezés célja az volt, hogy játékos formában segítse a fiatalokat az MI működésének megértésében, miközben tudatosítja: a technológia nem tévedhetetlen, és kritikus szemléletet igényel.
A rendezvény ideje alatt párhuzamosan zajlottak a gyerekeknek szóló, interaktív internetbiztonsági foglalkozások és a felnőtteknek – szülőknek, pedagógusoknak, szakembereknek – szervezett előadások. Utóbbiak a képernyőhasználat hatásaitól kezdve a szülői szerep digitális átalakulásán át egészen a gyermekjogok online érvényesüléséig jártak körül aktuális kérdéseket, hangsúlyozva a tudatos jelenlét és az iránymutatás fontosságát.
A szakmai program kiemelten foglalkozott a kritikus gondolkodás fejlesztésével, valamint az online tér veszélyeivel, így az álhírekkel, a deepfake-tartalmakkal és az adatbiztonsági kockázatokkal is. Az esemény összességében azt erősítette meg, hogy a biztonságos internethasználat közös felelősség: a gyerekek edukációja, a szülők felkészítése és a szakmai párbeszéd egyaránt elengedhetetlen a digitális világban való eligazodáshoz.
Alapkompetencia a digitális korban
Az internet mára a mindennapi élet szerves részévé vált: információforrás, közösségi tér, tanulási felület és szórakozási csatorna egyszerre. Ez a komplex szerep azonban azt is jelenti, hogy az online jelenlét nem pusztán technikai kérdés, hanem tudatosságot igénylő készség. A digitális írástudás ma már nem merül ki az eszközhasználatban: magában foglalja a kritikus gondolkodást, az információk értékelésének képességét, valamint a felelős viselkedést az online térben.
Miért kell már gyerekkorban elkezdeni az edukációt?
A gyerekek egyre fiatalabb korban kerülnek kapcsolatba az internettel, sok esetben már az írás-olvasás elsajátítása előtt. Bár technikailag magabiztosan mozognak a digitális környezetben, ez nem jelenti azt, hogy képesek felismerni az online kockázatokat. A korai edukáció célja nem a tiltás, hanem az értelmezés: annak megtanítása, hogyan lehet biztonságosan, felelősen és tudatosan jelen lenni az online térben. A megfelelő iránymutatás hiányában a gyerekek könnyen válhatnak félrevezető tartalmak, online zaklatás vagy adatvédelmi visszaélések áldozataivá.
Közösségi média: kapcsolódás és kitettség egyszerre
A közösségi média platformjai a kapcsolattartás és az önkifejezés fontos tereivé váltak, ugyanakkor jelentős pszichológiai és szociális hatással bírnak. A folyamatos összehasonlítás, az idealizált tartalmak és az algoritmusok által vezérelt figyelem könnyen torzíthatja az önképet, különösen a fiatalok esetében. A tudatos közösségimédia-használat része annak megértése, hogy a látott tartalmak szerkesztettek, válogatottak, és nem tükrözik teljes egészében a valóságot. Az edukáció ebben az esetben az önvédelem egyik formája.
Mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia egyre meghatározóbb szerepet játszik az online környezetben, a keresőmotoroktól kezdve a tartalomajánló rendszereken át egészen a generatív eszközökig. Bár az MI számos lehetőséget kínál a tanulás és az alkotás terén, új típusú kihívásokat is teremt. A deepfake technológiák, az automatikusan generált félretájékoztatás vagy az adatkezeléssel kapcsolatos kérdések olyan területek, amelyek értelmezése tudatos felhasználói attitűdöt igényel. A fiatalok számára különösen fontos megérteni, hol húzódik a határ a technológia segítsége és a vele való visszaélés között.
Online veszélyek és megelőzés
Az internetes környezetben megjelenő veszélyek – például az álhírek, az online zaklatás, a digitális függőség vagy a személyes adatokkal való visszaélés – nem elszigetelt jelenségek, hanem a digitális működés természetes következményei. A megelőzés kulcsa a felismerés: annak képessége, hogy a felhasználó időben azonosítsa a kockázatos helyzeteket. A tudatosság fejlesztése ezért nem egyszeri beavatkozás, hanem folyamatos tanulási folyamat, amelyben a család, az oktatási intézmények és a szakmai szervezetek egyaránt szerepet játszanak.
Digitális felelősség és jövőkompetenciák
A tudatos internethasználat szorosan kapcsolódik azokhoz a jövőkompetenciákhoz, amelyekre a modern társadalomban szükség van. Ide tartozik a kritikus gondolkodás, az empátia az online kommunikációban, valamint a saját és mások digitális jogainak tisztelete. A gyerekek és fiatalok edukációja ezen a téren nemcsak az egyéni biztonságot szolgálja, hanem hozzájárul egy felelősebb, átláthatóbb digitális kultúra kialakulásához is.
Kutatási eredmények: szükség van a képernyőidő csökkentésére
Egyre több szakmai fórum és konferencia foglalkozik a képernyőidővel és az online világ hatásaival. 2025 októberében például országos képernyőidő-csökkentő konferenciát tartottak Budapesten, a Bethesda Gyermekkórház szervezésében, amelyre több mint kétszáz szakember és érdeklődő érkezett.
A Gyermekek a digitális világban – Képernyőidő-csökkentő konferencia 2025 esemény célja az volt, hogy a szülők, pedagógusok és szakemberek közösen találjanak gyakorlati megoldásokat a gyermekek túlzott képernyőhasználatának testi és lelki következményeire, valamint a digitális egyensúly megteremtésére irányuló módszerekre. A konferencia központi eleme egy képernyőidő-csökkentő charta bemutatása volt, amely a legfrissebb kutatási eredményekre és a mindennapokban alkalmazható ajánlásokra épült.
A résztvevők interaktív workshopokon ismerkedhettek meg olyan, azonnal alkalmazható gyakorlatokkal, amelyek segíthetik a családokat és intézményeket a képernyőhasználat tudatos szabályozásában. Bemutatkozott a Bethesda Gyermekkórház Képernyőidő-csökkentő Programja is, amely játékos, közösségépítő eszközökkel, letölthető segédanyagokkal és konzultációs lehetőségekkel támogatja a családokat a digitális szokások egészséges kialakításában.
A rendezvény hangsúlyozta, hogy a mértékletes képernyőhasználat kialakítása nem a digitális eszközök elleni küzdelemről szól, hanem arról, hogy a valós élmények — mint a mozgás, a játék és a személyes kapcsolatok — természetes versenytársként jelenjenek meg a gyerekek életében.
——
A kiemelt kép forrása: 123RF.

