Az adatgazdálkodás szerepe a modern vállalatok életében egyre hangsúlyosabbá vált az elmúlt évtizedben. Ezért nem túlzó az az állítás, hogy a technológiai fejlődés valóban annyira felgyorsult, hogy a 2000–2024 közötti időszak nagyobb innovációs aktivitást mutat, mint az előző évszázad összességében.

Ez a cikk eredetileg az UNI in&out Innováció 2024 kiadványában jelent meg.

Szemléletes példa, hogy az USA-ban 1900-ban körülbelül 25 ezer szabadalmat adtak be évente, míg az ezredforduló körül ez a szám 150 ezerre emelkedett. Viszont csak 2020-ban 400 ezer (!) ilyet jelentettek be egy év alatt.

Innováció mint varázsszó

Ebben az innovációs környezetben az adatok begyűjtése, elemzése és felhasználása jelentős versenyelőnyt biztosíthat cégek, de akár komplett iparágak számára is. Az új gyártási technikák, mint például a Complementary Metal-Oxide-Semiconductor (CMOS) kifejlesztése jelentősen csökkentette például a digitális szenzorok előállítási költségeit. E technológiai fejlődés révén ma már nemcsak az emberi tevékenységekről, a gépek működéséről (avulásáról, károsanyag-kibocsátásáról) gyűjthetünk adatokat, hanem akár a haszonállatok életének a részleteit is monitorozhatjuk. Az egyik ilyen, amikor szenzorokat helyeznek el a malacok fülén. De miért is van erre szükség? Hogyan járul hozzá ez egy állattenyésztő nagyvállalat sikeréhez? Nézzünk néhány szemléletes példát arra, hogy a tudatos adatgazdálkodás miként segítheti a termelési hatékonyság fokozását vagy a működési kockázatok csökkentését.

Adatgazdálkodás mint varázsszó

Az adatgazdálkodás nem csupán az adatok technikai kezeléséről szól, hanem a szervezet minden szintjén részt vesznek benne, beleértve a döntéshozókat és az IT-szakembereket. A jól megvalósított adatgazdálkodás segíti a szervezeteket abban, hogy az adatokból származó értékeket maximalizálják, a kockázatokat minimalizálják. Ez különösen fontos a mai adatvezérelt üzleti környezetben, ahol az adatok minősége és elérhetősége közvetlenül befolyásolja a szervezet sikerességét. (Forrás: Data Governance – From the Fundamentals to Real Cases – Springer, 2023.)

Az adatgazdálkodás új dimenziói

Az adatok gyűjtése és elemzése mindig is fontos volt a vállalatok számára, de a digitalizáció korában ez még inkább felértékelődött. A szenzorok árának radikális csökkenésével azonban gyakorlatilag bármi mérhetővé vált. Az innovatív vállalatok ezért olyan új technológiákat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik az adatok valós idejű gyűjtését és elemzését, így gyorsabb és pontosabb döntéseket hozhatnak a közelebbi vagy akár a távolabbi jövőre vonatkozóan. Az agrárszektor sem kivétel ez alól, ezen a területen az adatok felhasználása  forradalmasítja a termelési folyamatokat.

A szenzorok szerepe az állattenyésztésben

Az állattenyésztés korábban nagyon messze állt a digitalizációtól. A digitális adatgyűjtéssel kapcsolatos költségek csökkenése azonban sok tekintetben új korszakot nyitott itt, illetve a mezőgazdaságban. A malacok fülére helyezett szenzorok valós idejű adatokat szolgáltatnak az állatok egészségi állapotáról, mozgásáról, viselkedéséről és akár a környezeti feltételekről is. Ezek az információk lehetővé teszik a gazdák számára, hogy időben beavatkozzanak, ha például sertéspestis esetén a testhőmérséklet változása az egész állományban még csak néhány fertőzött állatnál jelent meg. Az állatok azonnali izolálásával így elkerülhető a teljes állomány elvesztése. Minél egy szenzor kifinomultabb és komplexebb adatgyűjtésre alkalmas, annál sokrétűbb és hatékonyabb lehet a beavatkozás, legyen ez az állatállományt érintő betegség, mérgezés, stressz vagy a tápanyaghiány orvoslása.

Az adatok jelentősége a döntéshozatalban

Az ilyen típusú adatok gyűjtése nemcsak az állatok jóllétét szolgálja, hanem jelentős gazdasági előnyöket is kínál. Az információkat elemezve a gazdák optimalizálhatják a takarmányozási folyamatokat, csökkenthetik a betegségek előfordulását és javíthatják az állatok növekedési ütemét. Mindez a termelési költségek csökkenéséhez és a profitabilitás emelkedéséhez vezet.

Kürtőrobbanások az olajiparban

A szenzorok alkalmazása nemcsak az állattenyésztésben, hanem az ipar jó néhány területén is előrelépést jelent. Például az olajfinomítók kürtőjében keletkezett kémiai elegyek korábban kiszámíthatatlan időközökben veszélyes robbanásokat idéztek elő, ezek pedig gyakran súlyos károkat és emberéleteket is követeltek. Az ilyen káresetek mára előre jelezhetők és megelőzhetők lettek olyan szenzorokkal, amelyek folyamatosan monitorozzák a finomítóban uralkodó nyomást, hőmérsékletet és a spontán keletkező gázelegyek összetételét. A valós idejű adatok alapján a rendszerek képesek figyelmeztetni az operátorokat a kritikus helyzet veszélyére a robbanás kialakulása előtt, így lehetőséget adnak arra, hogy a szakemberek elvégezzék a szükséges beavatkozásokat.

Egy ilyen megoldás bevezetése jelentősen csökkenti a balesetek számát és mértékét, valamint növelheti a termelés biztonságát, hatékonyságát. Az ipari szenzorok közvetve nemcsak az üzembiztonságot javítják, hanem hozzájárulnak a vállalatok reputációjának és pénzügyi stabilitásának megőrzéséhez is.

Okoskávégépek az irodában

Az innováció a céges működés hétköznapi rétegében is megjelenhet. Egyre több nagyvállalat vezeti be környezetvédelmi és egészségügyi megfontolásból az úgynevezett okoskávégépeket, amelyek nemcsak ízletes kávét készítenek, hanem monitorozzák is a dolgozók koffeinfogyasztását. Ezeket a gépeket szenzorokkal látták el, amelyek figyelik, hogy ki hányszor használja a gépet, és mennyi kávét fogyaszt a nap folyamán. Az adatokat elemezve figyelmeztetéseket küldhet a túlzott kávéfogyasztóknak például egy humoros üzenet formájában: „Még egy csésze, és indul a szundi program!” Az adatok alapján a nagyvállalatok optimalizálhatják a kávébeszerzéseiket, elkerülve a pazarlást, valamint felhívhatják a dolgozók figyelmét az egészségügyi kockázatokra. Ez a technológia nemcsak az iroda hatékonyságát fejleszti, de a humoros visszajelzéseken keresztül javíthatja irodai hangulatot is.

Vállalati innováció: az Internet of Things szerepe

Mind az állattenyésztésben, mind az ipari folyamatokban az Internet of Things (IoT)-technológia kulcsszerepet játszik. Az IoT-eszközök olyan hálózatba kapcsolt szenzorok, amelyek képesek adatokat gyűjteni és az internetes hálózaton keresztül azokat továbbítani egy központi rendszerbe. Ezek az eszközök lehetővé teszik az adatok valós idejű monitorozását, elemzését, és ez több iparágban forradalmi változásokat hoz. A vállalatok az IoT-technológiát alkalmazva hatékonyabban kezelhetik az erőforrásaikat és jobban reagálhatnak a piaci kihívásokra is, hiszen az adatszolgáltatás nem áll meg az üzem kapujánál. Az IoT-eszközök a mindennapi használat során képesek adatokat küldeni a gyártó részére, és ezek az információk segítik a terméken futó szoftver tökéletesítését, vagy éppen hozzájárulnak ahhoz, hogy a következő piacra kerülő termék formaterve vagy funkcionalitása sokkal magasabb szintű legyen (gondoljunk csak az okosporszívókra vagy az autónk által végzett adattovábbításokra).

Adatvédelem és etikai kérdések

Az adatgyűjtés és -felhasználás ugyanakkor nem mentes az etikai kérdésektől. A haszonállatok vagy éppen az ipari folyamatok során keletkező információk gyűjtése és elemzése is számtalan jogi-felelősségi kérdést vet fel. Ha azonban már az emberről mint gépek és eszközök használójáról is gyűjtünk adatokat, akkor fontos, hogy a technológia alkalmazása ne sértse az érintett szereplők magánszférájának háborítatlanságához fűződő jogát és egyéb, az Alaptörvényben vagy az egyéb jogszabályokban rögzített szabadságjogokat. Az ipari méretekben gyártott és értékesített eszközök használatából származó adatok helytelen vagy jogellenes felhasználása katasztrofális következményekkel is járhat. Gondoljuk csak arra, hogy nemrég a repülést kiszolgáló rendszerekben keletkezett hibák hatására gyakorlatilag a teljes európai légi közlekedés összeomlott.

Jövőbeni kilátások és lehetőségek

Az innováció és az adatgazdálkodás egyre szorosabb összefonódása sok új lehetőséget kínál a jövőre nézve. A szenzorokra kapcsolt haszonállatok által szolgáltatott adatok nemcsak a termelés hatékonyságát növelhetik, hanem hozzájárulhatnak a fenntarthatósági célok eléréséhez is. Az ipari szenzorok alkalmazása pedig nem csupán a biztonságot növeli, hanem hosszú távon gazdasági haszonnal is jár, hiszen a megelőzött balesetek és a hatékonyabb működés révén jelentős költségmegtakarítást lehet elérni. Ez pedig gyakran összefügg a környezet terhelésével, vagyis a modernizációval hatékonyan teszünk a környezetünk védelméért is.

Összegzés

A vállalati innováció és az adatgazdálkodás kéz a kézben jár a modern gazdaságban. A malacok fülén elhelyezett szenzorok alkalmazása egy apró és talán vicces példa arra, hogyan lehet a modern technológia segítségével javítani a termelés hatékonyságát és az állatok jóllétét. Hasonlóképpen, az ipari szenzorok használata például az olajfinomítókban megelőzheti a súlyos baleseteket és növelheti a működési biztonságot. Az adatok gyűjtése és elemzése, különösen az IoT-eszközök révén, a cégek számára lehetővé teszi, hogy pontosabb, gyorsabb és hatékonyabb döntéseket hozzanak. Az innováció jövője ezekben a technológiákban rejlik, a siker titka pedig abban áll, hogy a vállalatok hogyan gyűjtik és használják fel ezeket az adatokat a mindennapi működésükben. Természetesen az említett megoldások a mesterséges intelligenciával párosítva gyökerestül felforgathatják a mindennapjainkat. A jövő tehát elkezdődött, és ez páratlan lehetőséget nyújt a mai fiataloknak, hogy kivegyék a részüket az innovációs forradalomból, és ötleteikkel, találmányaikkal hozzájáruljanak a magyar gazdaság modernizációjához.

(A szerző Barabás Tamás, a Cataphractos Compliance Auditors Kft. tulajdonos-ügyvezetője, adatvédelmi szakjogász, auditor.)