Az interjú eredetileg 2024. májusában, az UNI in&out 2024 Nyár kiadványban jelent meg.

Hogyan értékeli a jelentkező számokat, megfeleltek a várakozásoknak?

Mindenképp nagyon örülünk annak, hogy már második éve 120 ezer fő fölötti a jelentkezési szám. Azt lehet látni, hogy 2022-ben, illetve előtte népességarányosan 1 százalék jelentkezett a felsőoktatásba. Ez már a második év, hogy 1,3 százalékra ugrott. Ez azt láttatja, hogy egyfajta hozzáférhetőségi fordulat következett be. Ennek a tényezőit mi egyrészt abban látjuk, hogy magát a felvételi rendszert úgy újítottuk meg, hogy „ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség” alapon az egyetemeknek jóval nagyobb beleszólása legyen abba, hogy kikkel kívánnak együtt dolgozni, kik legyenek a hallgatóik.

Egyértelműen látszik, a diplomás pályakövetelési rendszerből megállapított adatokból, hogy másfélszeres bérszorzót jelent átlagosan a diploma, ez egy olyan hozzáadott érték, amiben gondolkodnak a diákok. Az is erősíti a diploma értékének növekedését, hogy a 30 év fölötti jelentkezői létszámot is megdupláztuk. Tehát aki már munka és család mellett dönt úgy, hogy újra visszaül az iskolapadba, annál biztos, hogy ez a fajta értéktöbblet egy motiváció.

Varga-Bajusz Veronik (Fotó: Facebook)

A jelentkezések összetételében a várakozások szerinti volt a megoszlás?

Alapvetően a pedagógusképzés növekedését, a képzésre jelentkezők számának az emelkedését vártuk és várjuk. A műszaki és természettudományi terület az, ahol szintén bővülést remélünk. Örömteli, hogy a nemzetgazdaság szempontjából fontos képzések, valamint az egészség-, az agrártudomány képzési területek felé mozdulnak el a jelentkezési számok. A pedagógusképzésre jelentkezők száma az idén a második helyre jött fel. Ennek több összetevőjét látjuk. Az egyik, hogy a rugalmas tanárképzés felé nyitottunk, ami elismer olyan, már megszerzett tudásokat, hogy egy biológusnál nyilván nem az alapdiszciplínát kell újra tanulni, hanem a tanárképzésit.

A gazdaságtudomány természetesen évek óta verhetetlen. Az, hogy a második helyre ugrott fel a pedagógusképzés, szerintem az nagyon sokat elárul. Ennek három összetevőjét látjuk. Az egyik, hogy a rugalmas tanárképzés felé nyitottunk, ami elismer olyan már megszerzett tudásokat, hogy egy biológusnál nyilván nem az alapdiszciplínát kell újra tanulni, hanem a módszertant. A másik természetesen az a történelmi léptékű béremelés, ami mindenképp fontos hozzáadott értéket képvisel. Összességében az idén 17 833-an jelentkeztek pedagógusképzésre, ebből 8650-en tanár-tanító képzésre. Többen jelentkeztek csak tanár-tanítóképzésre az idén, mint két éve összesen pedagógusképzésre. Ez óriási eredmény.

Hogyan lehet ösztönözni az azon területek iránti érdeklődést, amelyeknél fontos, hogy többen jelentkezzenek?

Ennek a kulcsa a szakképzés. Az látjuk, hogy a szakképzést és a felsőoktatást összekapcsoltuk, és az okleveles technikusi képzésekkel megalapoztuk, hogy a szakképzésben szerzett érettségivel és szakmai tudással a diákoknak egyenes útja legyen az egyetemekre, és 30 kreditet automatikusan elismernek az egyetemek a szakképzési tanulmányokat értékelve. Az idén ennél is tovább mentünk, hiszen létrehoztuk azt a lehetőséget, hogy az okleveles technikusi képzésben részt vevő legtehetségesebb diákok már előzetes hallgatói jogviszonyban töltsék az utolsó szakmai évüket, ezáltal az egyetem a szakképzőben szerzett szakmai tudásukat kredittel értékelve teszi lehetővé, hogy gyakorlatilag párhuzamosan tudnak haladni a tanulmányaikkal. Emellett az új Nemzeti Alaptanterv is segített abban, hogy a tudástartalom megfelelőbben illeszkedjen az egyetemi tanulmányokhoz. Ezért is fontos, hogy a tanárképzésben egyre többen vegyenek részt, és a tanárképzés tudásanyaga illeszkedjen a Nemzeti Alaptantervhez.

Milyen előnyeit és hátrányait látják a modellváltásnak? Hol tartanak az egyetemek? Az idén már a költségvetésük felét a teljesítményalapú indikátorrendszer alapján kapják.

A modellváltásnak nem titkolt célja volt az, hogy térségi fejlesztőerővé váljanak az egyetemek. Az adott térség gazdasági, társadalmi szereplőivel együttműködve segítsék az ott élők helyben boldogulását és térségben tartását, ezáltal az adott térség fejlődését. Összességében azt látjuk, hogy ez egy rugalmas struktúra, amelyben megrendelőként vesz részt az állam és szolgáltatóként az egyetem. A teljesítményelvárási rendszer az intézményekkel kötött finanszírozási szerződéseknek az alapja. Nekünk mint államnak az az érdekünk, hogy a felsőoktatás rendszerén keresztül ki tudjuk szolgálni a munkaerőpiac azon igényeit, hogy a számukra szükséges munkakörökben megfelelő tudással felvértezett képzett szakemberek legyenek. Azt is látjuk az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy bizonyos egyetemek indulórajtot vettek és kilőttek, így egyre jobban használják az előnyeit ennek a struktúrának, ami egy több éven átnyúló, rugalmas, tervezhető vagyonalapú működés. Fontos kiemelni, hogy az eltelt időhöz képest jelentősebb a fejlődés az egyetemeknél, mint azt előre terveztük.

Miben látják, hogy kihívásokkal küzdenek?

Inkább a szemléletben látok olyan szempontból különbséget, hogy az intézményeknek hosszú évtizedek után nehéz azt levetkőzniük, hogy nincs központi irányítás. Például azt egy nagyon jó gyakorlatnak tartom, hogy az egyetemek elkezdtek nyitni a köznevelési intézmények irányába. Egyre több vesz át köznevelési, szakképzési intézményeket. Ez még nem trendszerű, de elő-előfordul, és úgy gondolom, hogy ez egy teljesen jó irány, hiszen a saját utánpótlását tudja elkezdeni felkészíteni. Ez mind az egyetemnek, mind az adott diáknak, mind a gazdasági, társadalmi szereplőknek nagyon jó.

A szakképzés margóján meg kell említenünk az egyetemek ipari kapcsolódásait. Hogyan fejlődtek ezek az utóbbi években? 

A fejlődésnek két iránya van: az egyik az egyetem innovációs teljesítménye, a másik a térségben tartás. Minél inkább a képzéséhez illeszkedő munkáltatónál dolgozik a fiatal, annál valószínűbb, hogy a térségben marad. Nagyot szeretnénk előrelépni az idei és az elkövetkezendő egy-két évben abban, hogy sokkal gyakorlatorientáltabb képzések legyenek.

A legutóbbi rangsorkiadványunkban éppen formálódott, még neve sem volt a Pannónia Programnak, amikor arról Bodrogi Richárd, a Tempus Közalapítvány Főigazgatója nyilatkozott nekünk. Ön korábban volt az intézmény főigazgatója. Hogyan értékeli ezt az új ösztöndíjformát, és eddig milyen eredményei vannak? 

Az Európai Bizottság sajnos továbbra is politikai játszmákban gondolkozik, és az időhúzás taktikáját használja az Erasmus+ kapcsán, kettős mércét alkalmazva, amellyel fiataljaink jövőjét akarja beszűkíteni. De amikor be akarnak minket zárni, mi a világra nyitunk, hiszen a hallgatóink most egyetemisták, most kell megadni lehetőséget arra, hogy világot lássanak, tapasztalatot szerezzenek. Ezért is döntöttünk úgy, hogy nem várunk, és a Tempus Közalapítvánnyal közösen elindítjuk a Pannónia Programot, amely az Erasmusszal ellentétben teljes mértékben a tanulmányok szerves részének tekinti a tanulmányi célú mobilitást, és nem pusztán Európa, de a világ vezető egyetemeinek életébe segíti bekapcsolódni a modellváltott intézmények diákjait.

A programmal kapcsolatban a Tempus meghozta a támogatói döntését, most vannak folyamatban a szerződéskötések. A legtöbb egyetem már több mint egy hónapja ki is írta a belső pályázatait. Amikor ezekre beérkeznek a pályázatok, elbírálják őket, és szeptembertől már tudnak is utazni a program keretében a diákok. A projekt tehát nagyon szépen halad az útján. Az Erasmus program továbbra is működik a nem modellváltott egyetemekre járók számára.

Varga-Bajusz Veronika

• 2024. július 1-től a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
• 2023. február elseje óta felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárként dolgozott.
• A Károli Gáspár Református Egyetemen szerzett jogi diplomát 2007-ben, majd jogi szakvizsgát tett 2021-ben.
• Pályafutását igazgatási referensként a Wekerle Sándor Alapkezelő/Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnál kezdte, majd a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Kft. jogi referense lett, később pedig a Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ jogi és HR-referenseként dolgozott.
• Közigazgatási területen az Emberi Erőforrások Minisztériumában az Ifjúságügyi Főosztály főosztályvezetőjeként gyűjtött tapasztalatokat
• A Tempus Közalapítvány főigazgatójává 2020-ban nevezték ki.

Az UNI in&out Innováció 2024 kiadvány célja, hogy segítsen eligazodni a technológiai fejlődés gyors ütemében, és bemutassa, hogyan formálják a legújabb innovációk a jövő iparát és oktatását. Kiadványunk ezúttal az MTMI (matematika, természettudomány, műszaki és informatikai) területekre fókuszál, körüljárja az ipar 4.0-koncepciót és témaköreit.

Az UNI in&out Innováció 2024 megvásárolható online a shop.uniside.hu oldalon, valamint a Relay és Inmedio hálózat, illetve az Auchan és Interspar üzleteiben.