A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Nyár kiadványában jelent meg.

Hogyan kezdődött a pályafutása, mi motiválta a mérnöki pályán, és hogyan éli meg dékáni kinevezését egy olyan karizmatikus vezető után,  mint amilyen Charaf Hassan, a BME jelenlegi rektora volt?

Az én utam elég egyenes volt: már gyerekkoromban közel kerültem a műszaki világhoz, hiszen szüleim mindketten villamosmérnökök voltak.  Emlékszem, hogy a nyolcvanas évek végén édesapám egy otthon építhető számítógépet forrasztott össze, és ez nagy hatással volt rám. Később a BME-n folytattam tanulmányaimat, ahol doktoranduszként is itt maradtam. Innen vezetett az utam az ipari és akadémiai kutatások világába, majd a dékáni pozícióba.

Már az egyetemi éveim alatt is érdekelt a technológiai fejlődés, és igyekeztem minél több gyakorlati tapasztalatot szerezni. Akkoriban a személyi számítógépek elterjedése hatalmas áttörés volt, és ez inspirált arra, hogy minél jobban belemerüljek a programozás és a hardverfejlesztés világába. A doktori tanulmányaim során pedig már tudatosan azzal foglalkoztam, hogyan lehet a mérnöki tudást ötvözni az új technológiákkal.

A szakmai pályája szoros kapcsolatban van a mobiltávközléssel és a kvantumtechnológiával. Hogyan fejlődött ez a terület, és milyen szerepet játszott benne?

Amikor a GSM-technológia indult Magyarországon, csatlakoztam az egyik első kutatócsoporthoz, amely a mobilhálózatok fejlesztésén  dolgozott. Később az 5G-ig kísértem ezt a fejlődési vonalat, de menet közben a kvantuminformatika is egyre inkább foglalkoztatott. A kérdés az volt, hogy a kvantummechanikai jelenségeket hogyan lehet mérnöki szinten alkalmazni. Most már világszerte látható, hogy ez a terület az előttünk álló évtizedek egyik meghatározó innovációs iránya lesz.

A kvantuminformatika forradalmasíthatja az adattitkosítást, az adatfeldolgozást és az információátvitelt is. A laboratóriumunkban olyan kutatásokat végzünk, amelyek célja a kvantumos titkosítás gyakorlati alkalmazása. Ezek a technológiák felfutóban vannak, és már most látható, hogy a jövő digitális világában kulcsszerepet töltenek be. Az ipari partnerekkel való együttműködésünk révén folyamatosan figyeljük, hogy miként lehet ezeket a fejlesztéseket beépíteni a valós rendszerekbe és az oktatásba.

A mesterséges intelligencia térnyerése szintén megkerülhetetlen, az MI egyre nagyobb szerepet kap nemcsak a kutatásban, hanem az iparban is. A hallgatóink már most is tevékenykednek olyan projektekben, ahol az MI alkalmazását vizsgálják többek között az automatizálás, az egészségügyi diagnosztika, a távközlő hálózatok és az energetikai rendszerek optimalizálása terén. A következő években az MI oktatásba való bevonása terén is jelentős fejlesztéseket tervezünk.

Milyen kihívásokkal néz szembe a kar vezetőjeként? Mi az, amit kiemelten fontosnak tart?

A legnagyobb kihívás az egyetemi környezetben az egyensúly megtalálása az akadémiai kutatás, az ipari együttműködések és az oktatás minőségének fenntartása között. Szerencsére a VIK erős hagyományokkal büszkélkedhet ezen a téren, és a hallgatók számára is fontos, hogy a legfrissebb technológiákkal dolgozhassanak.

Emellett további fontos kihívás a tehetséggondozás. A karon mindig is nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a legjobb tanulóink számára külön lehetőségeket biztosítsunk, például kutató-fejlesztő projektekben való részvétellel. Az elmúlt években az egyetemi környezet és az ipari partnerekkel való kapcsolat is folyamatosan fejlődött, és ebben a dinamikus közegben kell újra és újra, most már az új BME vezetéssel együtt megtalálnunk az egyensúlyt.

Egyre többen választanak informatikai pályát, azonban a villamosmérnöki tudás továbbra is kulcsfontosságú a jövő technológiáinak fejlesztésében. Fontos, hogy a fiatalokat már középiskolás korban megismertessük a mérnöki gondolkodásmóddal és támogassuk őket a továbbtanulásban.

A másik jelentős változás, hogy a mesterséges intelligencia és az adatalapú rendszerek egyre nagyobb szerepet játszanak a mérnöki pályán belül. Az oktatásunknak is lépést kell tartania ezzel a trenddel, hogy a végzős mérnökeink versenyképes tudással kerüljenek ki a munkaerőpiacra. A következő években további fejlesztéseket tervezünk a mesterséges intelligencia és az Internet of Things (IoT) integrációja terén, hogy a hallgatóink gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek ezekben az új technológiákban.

Hogyan látja az oktatás jövőjét a Villamosmérnöki és Informatikai Karon? Van-e olyan terület, amely kiemelt szerepet kap?

Az egyik legfontosabb célunk, hogy a diákjaink számára minél inkább gyakorlatorientált képzést biztosítsunk. Az ipari partnereinkkel együttműködve olyan laborokat alakítunk ki, ahol a hallgatók oktatásának jövője egyre inkább a digitalizáció felé mozdul el. A távoktatás lehetőségei, az interaktív tananyagok és a gyakorlatorientált képzés mind olyan tényező, amelyet be kell építenünk a képzési folyamatainkba.  Az ipari partnereinkkel együttműködve olyan laborokat alakítunk ki, ahol a tanulók valós problémák megoldásán dolgozhatnak. Ezenkívül  bővítjük a nemzetközi kapcsolatainkat, hogy a diákjaink külföldi tapasztalatokat szerezhessenek. Fontos a számunkra, hogy az ideérkezők tudják, mit miért tanulnak, ezért a korábbi rendszereinket az integrációjuk érdekében továbbfejlesztjük.

A villamosenergia-rendszerek, az elektromobilitás, az 5G és a kvantumkommunikáció olyan terület, amelyben a következő években jelentős fejlesztések várhatók. A kar célja, hogy ezeket az új technológiákat minél hamarabb beépítsük az oktatásba, hogy a hallgatók naprakész tudást szerezzenek. A fenntartható energiagazdálkodás és az intelligens hálózatok fejlesztése szintén kulcsszerepet kap a következő években, míg az  elektromobilitás, az energiatárolási technológiák és az IoT-rendszerek integrációja is meghatározza a jövőt, és erre a hallgatóinknak is fel kell készülniük.

Mit tanácsolna azoknak, akik a mérnöki pályát fontolgatják?

Ez a pálya rendkívül sokszínű és izgalmas, ugyanakkor kitartást és folyamatos tanulást igényel. Azoknak, akik ezt az utat választják, azt tanácsolom, hogy mindig legyenek kíváncsiak és nyitottak az új technológiák iránt. Fontos, hogy ne csak az egyetemi órákra koncentráljanak, hanem próbáljanak részt venni kutatásokban, ipari projektekben és innovációs programokban is.

A mérnöki szakma jövője rendkívül ígéretes, hiszen a világ egyre inkább a technológia felé mozdul el. Az energiahatékonyság, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia olyan terület, amelyben hatalmas lehetőségek rejlenek. Ha valaki elkötelezett és szenvedélyesen érdeklődik a technológia iránt, akkor ezen a pályán biztosan sikeres lesz. Az oktatás és az ipar közötti szoros kapcsolat segíti a hallgatók sikeres karrierépítését, és biztosítja, hogy a megszerzett tudásuk a való világban is hasznosítható legyen.

Imre Sándor

• Okleveles villamosmérnökként a BME-n végzett 1993-ban, majd ugyanittszerzett doktori fokozatot 1996-ban a Neurális hálózatok alkalmazásaATM-hálózatokban történő hívásengedélyezésre című disszertációjával,majd az MTA doktora lett 2007-ben. A BME-n habilitált 2008-ban, az MTAlevelező tagja 2019 óta, az MTA Műszaki Tudományok Osztályának elnöke 2023-tól.
• A karrierje is a BME-n kezdődött, 1996-tól tudományos segédmunkatárs,1999-től egyetemi adjunktus, 2002-től egyetemi docens, 2008-tólegyetemi tanár. 2008 óta a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékének vezetője.
• A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán villamosmérnöki BSc-szakfelelős 2015–2023 között, MSc-szakfelelős 2023-tól, a BME szenátusánaka tagja 2020-tól, a BME Mobil Innovációs Központ kutatás-fejlesztési igazgatója 2005 és 2015 között, az MTA Doktori Tanácsának tagja 2014–2020között, számos tudományos folyóirat szerkesztője, szerzője, a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője 2020 óta.
• A BME VIK dékánja 2024-től.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2025 Nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!”