Az Ifjúságkutató Intézet nemzetközi konferenciáján többek között az is kiderült: az elmúlt bő évtizedben négyszer annyi ember halt meg szelfizés közben, mint cápatámadásban.
A budapesti MCC központban kedden tartott konferencián olyan témákkal foglalkoztak az új generációs társadalomtudósok, mint a fiatalok politikai aktivitásának jellemzői, a fiatal kutatókat érő kihívások és a mentális egészség utóbbi években hangsúlyossá váló kérdései. Az Emerging Voices címmel tartott nemzetközi konferencián a digitalizáció és a mesterséges intelligencia tematikája külön szekciót kapott, nem véletlenül: az eseményt szervező Ifjúságkutató Intézet Ifjúság’23 jelentése kiemelten kezeli a témát, és az intézet idei évre szóló előrejelzése is a legfontosabb öt terület között említi digitalizáció és a mesterséges intelligencia területét.
Forrás: Ifjúságkutató Intézet
A szekció három előadója a széles témaspektrum egy-egy szeletére világított rá. Horváth Evelin, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorjelöltje az emberszerű virtuális szereplők társadalmi mozgalmakban betöltött szerepével foglalkozott. Esettanulmányában több példával illusztrálta az antropomorf digitális személyek részvételét és alapvetően vegyes társadalmi fogadtatását a Trump kampányától a #metoo mozgalmon át a koronavírus-járvány alatt zajlott WHO kampányig. Előadásában arra a fontos tényre mutatott rá, hogy az antropomorf virtuális személyek jelentősen csökkenthetik a kampányok karbon-lábnyomát, hiszen egy virtuális szereplő megjelenéséhez nem szükséges fizikai eszközöket, stábot mozgatni, őt magát nem kell utaztatni, felkészíteni pl. sminkelni és öltöztetni. Vagy mégis?
Lehetőséget vagy veszélyt látnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciában?
Michele Varini az Università Cattolica del Sacro Cuore Phd hallgatója ugyanakkor épp arra mutatott rá, mekkora jelentősége van a digitális világnak a divatiparra. A digitális technológia ereje régóta nyilvánvaló, a járványhelyzetben tovább növekedett, és a divatipar se vonhatja ki magát a hatása alól. A közelmúltban több divatmárka is megkísérelt belépni az online játékok világába: többen készítettek megvásárolható digitális ruhadarabokat, amelyeket avatárok számára terveztek. Még érdekesebb, amikor mindez fordítva történik. Az Animal Crossing például a Nintendo által fejlesztett közösségszimulációs videójáték-sorozat, ahol a játékos által irányított és személyre szabott antropomorf avatárok kapcsolódnak egymáshoz, végeznek feladatokat. Az avatárok testreszabása során a felhasználók személyre szabott „ruhákat” készíthetnek, amelyek ikonikus kollekciókat is megihlettek, ezekre a közösségi médiában is rátalálhatunk, elsősorban az Instagramon.
Felmerül a kérdés, hogy ha a digitális környezet azt is befolyásolja, hogy mit viselünk, akkor hogyan hat mindez a személyiségünkre, illetve hordozhat-e magában veszélyeket a jelenség? Ezekre a kérdésekre válaszul sorolt megdöbbentő statisztikákat Nilotpal Bhattacharjee, az indiai Assam University doktorandusza. Az általa hivatkozott Journal of Travel Medicine című szaklap szerint az elmúlt bő évtizedben 379 ember halt meg szelfizés közben, köztük 140 turista. Összehasonlításul ugyanebben az időszakban 90 ember halt meg cápatámadásban. Úgy tűnik, hogy az adott ország mérete arányos lehet a kitettséggel a közösségi média effajta veszélyeinek: Indiában jelenleg 462 millió közösségi média felhasználó van, átlagosan hetente 17 órát töltenek a közösségi média platformokon, és a világon Indiában a legmagasabb a szelfi halálesetek száma. Az összes szelfi haláleset 26 százaléka következett be Indiában, ezt követi az Egyesült Államok (10%) és Oroszország (9%). A bemutatott példák sokkolóak: szelfi vezetés közben, szelfi a közeledő vonattal és még sorolhatnánk.
Forrás: Ifjúságkutató Intézet
Miképp is lehet ezeket az esetszámokat és a sokkal jelentősebb mentális egészségre gyakorolt káros hatást csökkenteni? A szabályozás mellett a felhasználói tudatosság és általánosabb médiaműveltség fejlesztése lehet a jó irány, amit kezdhetünk rögtön azzal az egyszerű lépéssel, hogy kerüljük a kockázatos szelfiket.
