Az államilag finanszírozott egyetemi és főiskolai férőhelyek száma jelentősen emelkedik: a korábbi 75 ezres keret helyett idén már 87 ezer hallgató tanulhat állami ösztöndíjjal. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára kiemelte, hogy ezzel egyik egyetem sem szenved hátrányt, sőt, a változás minden intézmény számára előnyös lesz.

Nézzük meg, mit jelent ez számodra, és milyen változások várhatóak a magyar felsőoktatásban!

Több férőhely, nagyobb lehetőség

Az elmúlt évek 75 ezres keretszámához képest 2025-ben 87 ezer állami ösztöndíjas helyet biztosítanak az egyetemek és főiskolák számára. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a keretszámokat az elmúlt évek trendjei és a munkaerőpiaci igények alapján határozták meg.

„A kapacitásokat az MTMI-képzések (műszaki, természettudományos, informatikai szakok) iránti növekvő érdeklődéshez igazítottuk. Például tavaly 44 százalékkal többen jelentkeztek ilyen szakokra” – emelte ki az államtitkár.

Több hallgató a régiókban is

Példaként említette, hogy a Debreceni Egyetem 2024-ben 6400 állami ösztöndíjas hallgatót vett fel, míg 2025-re már 8600 férőhelyet hirdetett meg. A Miskolci Egyetem is jelentős bővülésre számíthat, ami jól mutatja a regionális fejlesztések iránti elkötelezettséget.

Ha felvételizel, érdemes előre tájékozódni az egyes egyetemek és szakok kapacitásairól, hogy a legjobb döntést hozhasd meg a továbbtanulásról (Fotó: BME Facebook oldala)

Miért nem kell aggódnod a csökkenés miatt?

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma ugyan arról beszélt, hogy a férőhelyek csökkenhetnek, azonban idén a korábbiaknál több ösztöndíjas helyet hirdettek meg. A végleges számokat nyáron határozzák meg, amikor már ismert lesz a jelentkezők teljesítménye.

„Fontos tudni, hogy az állami ösztöndíjjal tanulók számára továbbra is biztosítunk helyeket, és senki nem járhat rosszul. Az egyetemekkel közösen döntünk a kapacitásokról, és garantált, hogy az idei évben legalább ugyanannyi ösztöndíjas hallgatót veszünk fel, mint eddig” – tette hozzá Varga-Bajusz Veronika.

Különleges helyzetek: Corvinus és ELTE

A Budapesti Corvinus Egyetem 2020-ban modellváltó intézménnyé vált, így kilépett az állami finanszírozási rendszerből. Az itt tanulók a fenntartó alapítvány által meghirdetett Corvinus-ösztöndíj révén tanulhatnak térítésmentesen. A tavaly nappali alapképzésre felvett tanulók mindegyike ösztöndíjas képzésben vesz részt.

Az ELTE esetében pedig az állami fenntartású rendszer keretein belül történik az előzetes kapacitástervezés. Az egyetem a tavalyi felvételi trendek alapján igazította a keretszámokat, hogy az érdeklődők igényeihez jobban illeszkedjenek.

Mi várható a jövőben?

A viták ellenére a minisztérium biztosította a diákokat, hogy az állami ösztöndíjas helyek továbbra is jelentős támogatást nyújtanak a fiatalok számára. Egy hallgató képzése átlagosan 6 millió forint támogatást jelent, ami komoly segítség az egyetemi évek alatt.

Az államtitkár egyértelművé tette: „Nem lesz csökkenés, sőt, a cél az, hogy minél több diák számára elérhetővé tegyük az állami ösztöndíjas képzést.”

Ha felvételizel, érdemes előre tájékozódni az egyes egyetemek és szakok kapacitásairól, hogy a legjobb döntést hozhasd meg a továbbtanulásról. Ne aggódj, a helyek bővülésével az esélyeid csak nőnek! Készülj tudatosan, és hozd ki a legtöbbet a 2025-ös felvételiből.

Még keresed a neked való egyetemet vagy főiskolát? Mutatjuk, hol várnak még rád nyílt napok!