A program elején Réti Gergely, az Ifjúságkutató Intézet kutatója, az MCC Jogi Iskolájának oktatója beszélt a nemzeti jelképek szerepéről az identitás kifejezésében, majd ismertette az intézet legfrissebb kutatásának eredményeit.

Online és offline környezet

A megnyitót követően kezdődött az első panelbeszélgetés, amelyben Balaton Monika, az MCC Média Iskolájának kutatótanára, Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettese és Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója osztották meg gondolataikat. A beszélgetést Szász Ágnes, az MCC hallgatója moderálta.

Kántor Zoltán a nevelés, a szocializáció és a nemzeti identitást erősítő programok jelentőségét hangsúlyozta, egyúttal rámutatott arra is, hogy a különböző nemzetek más-más módon értelmezik a „nemzet” fogalmát.

Balaton Monika arról beszélt, hogy a történelmi személyiségekhez fűződő kötődés gyakran már gyermekkorban, sokszor tudat alatt kezd formálódni, és

[kiemelt] felhívta a figyelmet a digitális tér felelősségére, amely ma kiemelt szerepet játszik a világkép és a nemzeti identitás alakításában. [/kiemelt]

Kiss-Kozma Georgina a nagymintás ifjúságkutatás eredményeiből kiindulva hangsúlyozta: a magyar fiatalok körében erősödik a magyarságtudat, és az elmúlt évtizedben egyértelműen emelkedő trend figyelhető meg. A fiatalok elvándorlásával szemben pedig a kapcsolati háló és a családi kötelékek jelentik a legerősebb megtartó erőt.

Ifjúsági szervezetek

A második panelbeszélgetés az ifjúsági szervezetek szemszögéből közelítette meg a nemzeti identitás kérdését. Sövegjártó Virág, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnökségi tagja, Sullivan Ferenc, a Rákóczi Szövetség kutatási és elemzési vezetője, valamint Pomichal Krisztián, az MCC Dunaszerdahelyi Központjának vezetője osztották meg tapasztalataikat. A beszélgetést Lukász Kamilla, az MCC hallgatója moderálta.

Sövegjártó Virág rámutatott: kulcsfontosságú, hogy a fiatalok megismerjék azokat az értékeket és ismereteket, amelyek segítenek eligazodni identitáskérdésekben – ebben pedig kiemelt szerepe van az ifjúsági és civil szervezeteknek. Hozzátette, hogy

[kiemelt] fontos, hogy a fiatalok Magyarországon is lássák jövőjüket, és a külföldi tanulmányok után hazatérjenek. [/kiemelt]

Pomichal Krisztián a családi, helyi és nemzeti identitás egymásra épülését emelte ki, ugyanakkor felvidéki tapasztalatai alapján borúsabbnak látja a nemzeti identitás helyzetét, mint az anyaországban. Szerinte a külhoni magyarság megőrzéséhez anyagi támogatásra és a fiatalok hatékonyabb megszólítására is szükség van.

Sullivan Ferenc a szórványban élő magyar közösségek és a vegyes házasságok kapcsán jelentős veszteségekre hívta fel a figyelmet, ugyanakkor kiemelte, hogy a stabil magyar oktatási rendszer és a pezsgő magyar közösségi élet képes megteremteni azt az állandóságot, amelyre ezekben a közösségekben különösen nagy szükség van.

Erősödő kötődés

A konferencia tanulsága egyértelmű: a nemzeti identitás ma is élő, formálódó erő a fiatalok életében, amelyet a család, a közösségek, az oktatás és a személyes élmények egyaránt alakítanak. Bár a globalizált világ új kihívásokat és alternatív mintákat hoz, a kutatások és a szakértői tapasztalatok szerint

[kiemelt] a magyar fiatalok számára továbbra is érték a szülőföld, a haza és a közösséghez tartozás élménye. [/kiemelt]

A nemzethez való kötődés erősödése azt üzeni: a jövő generáció magabiztosabban és tudatosabban vállalja identitását, és felelősen kíván részt venni a magyar közösségek építésében – itthon és a határon túl egyaránt.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Támogatott tartalom (x).