Egy újabb próbafelvételi, még néhány matematikaóra, a kiszemelt gimnáziumok tavalyi ponthatárainak böngészése. Sok nyolcadikos családjában ezek a következő hónapok rendszeres elfoglaltságai lesznek. Miközben a diákok magyarból és matematikából készülnek a januári vizsgára, a szülők gyakran legalább annyi időt töltenek az iskolaválasztással: rangsorokat hasonlítanak össze, felvételi követelményeket tanulmányoznak, és igyekeznek felmérni gyermekük bejutási esélyeit. A folyamat azonban könnyen túlnőhet a szokásos iskolaválasztási izgalmakon. A pszichológiai szakirodalomban szülői oktatási szorongásnak nevezik azt a jelenséget, amikor a szülő tartósan aggódik gyermeke tanulmányi eredményei és oktatási jövője miatt. Az elmúlt években több kutatás is megvizsgálta, hogyan alakítja ez az aggodalom a családok mindennapjait.

Amikor a féltésből egyre szigorúbb ellenőrzés lesz

Egy 2025-ben publikált kínai vizsgálatban 1131 serdülő és szüleik adatait elemezték. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan függ össze a szülők tanulmányokkal kapcsolatos szorongása a gyermekek viselkedésével és a családon belüli kapcsolatokkal. Az eredmények alapján egy sajátos folyamat rajzolódott ki. A gyermekük előmenetele miatt erősebben szorongó szülők hajlamosabbak voltak a fokozott pszichológiai kontrollra, ami a szülő-gyermek kapcsolat kedvezőtlenebb alakulásával is összefüggött. Ilyen kontroll lehet például, amikor a szülő bűntudatkeltéssel vagy az érzelmi támogatás megvonásával próbálja befolyásolni gyermeke döntéseit. Érdekes különbséget találtak a fiúk és a lányok között is: a vizsgált családokban a lányokkal szemben erősebb pszichológiai kontroll jelent meg, és az összefüggések mintázata is eltért a két csoportban.

Több választási lehetőség, több bizonytalanság?

Az iskolaválasztás terheivel egy 2025-ben megjelent amerikai kutatás is foglalkozott. A vizsgálat arra mutatott rá, hogy a szabadabb iskolaválasztási rendszerek a családokra jelentős feladatokat háríthatnak. A szülőknek nemcsak az egyes intézmények közötti különbségeket kell megérteniük, hanem gyakran összetett jelentkezési feltételekkel, várólistákkal és bizonytalan kimenetelű döntésekkel is meg kell birkózniuk. A kutatás egyik figyelemre méltó tanulsága, hogy a több választási lehetőség önmagában nem biztosít egyenlő esélyeket. Azok a családok, amelyek könnyebben jutnak információhoz, és jobban eligazodnak a felvételi eljárásokban, előnybe kerülhetnek. Bár az amerikai rendszer jelentősen különbözik a magyartól, az információk közötti eligazodás idehaza is fontos része az iskolaválasztásnak.

A Karolina Iskolában például ingyenes felvételi előkészítővel és szülőknek szóló hírlevelekkel segítik a családokat. Ezekben a határidők mellett a vizsgára való felkészüléshez és a stressz kezeléséhez is adnak tanácsokat. „Az a tapasztalatunk, hogy nagyon sokat segít a szülők szorongásának oldásában, ha őszintén feltehetik a kérdéseiket” – mondja Horváthné Hodács Zsuzsanna, az intézmény főigazgató-helyettese. Az iskolában ezért a felvételi előkészítők idején a szülőkkel is igyekeznek beszélgetni, hogy személyesen kaphassanak választ a felmerülő kérdéseikre.