A kreatív, sokfelé figyelő működés nem feltétlenül jelent szétszórtságot. Gyakran inkább egy másfajta gondolkodási logikát takar. A kérdés: hogyan lehet olyan kereteket találni, ahol ez az adottság valódi értékké válik?

Mit jelent a scanner működésmód?

A scanner kifejezés Barbara Sher önismereti író munkásságából terjedt el, és olyan embereket ír le, akik több terület iránt is mély érdeklődést mutatnak, de ritkán köteleződnek el egyetlen irány mellett hosszú időre. A modern pszichológia ezt nem külön személyiségtípusként kezeli, hanem egy érdeklődési és motivációs mintázatként.

A kutatások szerint a magas nyitottság nevű személyiségvonás, amely a Big Five-modell egyik eleme, gyakran együtt jár sokféle érdeklődéssel, kreativitással és intellektuális kíváncsisággal. Ezek az emberek gyorsan tanulnak, összefüggésekben gondolkodnak, és könnyen kapcsolnak össze eltérő területeket.

Miért tűnik ez problémának az iskolában és a karrier elején?

Az oktatási rendszer és a pályatervezési narratívák sokáig az egyenes utakra építettek. Egy szak, egy hivatás, egy világos cél. A pályaválasztással kapcsolatos pszichológiai kutatások, például a holland kutató, Herminia Ibarra munkái szerint azonban a fiatal felnőttek jelentős része nem lineárisan találja meg az útját.

A scanner működésű fiatalok gyakran érzik úgy, hogy lemaradnak, mert nehezebben mondanak le érdeklődési területeikről. Ez belső feszültséget okozhat, főleg akkor, ha a környezet következetlenségként értelmezi a váltásokat.

Kreativitás, mint valódi erőforrás

A kreativitással kapcsolatos kutatások régóta hangsúlyozzák, hogy az új ötletek gyakran különböző tudásterületek találkozásából születnek. A Stanford Egyetem interdiszciplináris innovációval foglalkozó vizsgálatai szerint azok az alkotók és kutatók, akik több területből merítenek, nagyobb eséllyel hoznak létre eredeti megoldásokat. A scanner típusú működés pontosan ezt támogatja: nem mély specializációt kínál rögtön, hanem széles rálátást, amelyből később egyedi kombinációk születhetnek.

A szétszórtság érzése, és ami mögötte van

Fontos különbséget tenni érdeklődési sokszínűség és figyelmi nehézség között. A kutatások szerint sok scanner típusú fiatal valójában jól tud fókuszálni, ha valóban érdekli a téma, csak az érdeklődésük szintje és iránya időben változik. A probléma gyakran abból fakad, hogy a környezet állandó elköteleződést vár el. Ez szorongáshoz vezethet, amit több tanulmány is összekapcsol az identitáskeresés időszakával, különösen a 18–25 éves korosztályban.

Hogyan lehet ezt a működést tudatosan kezelni?

A pszichológiai önszabályozás egyik kulcsa a keretezés. Hasznos lehet időalapú döntésekben gondolkodni. Például egy félévre vagy egy projektre elköteleződni egy irány mellett, anélkül, hogy végleges identitásként kellene kezelni. A karrierpszichológia ezeket kísérletező pályautaknak nevezi, és egyre több kutatás igazolja, hogy hosszú távon ez rugalmasabb, ellenállóbb szakmai identitást eredményez. A jegyzetelés, érdeklődési térképek készítése vagy egy fejlődési napló segíthet abban, hogy a sok irány ne káoszként, hanem mintázatként jelenjen meg.

Hol tud jól működni ez a típus?

Azok a területek, ahol érték a komplex gondolkodás, kifejezetten kedveznek a scanner típusú embereknek. Ilyenek az interdiszciplináris kutatás, a kommunikáció, a kreatívipar, a startup-környezet vagy akár az oktatás.

A World Economic Forum jövőbeli munkatrendjeit elemző jelentései szerint a komplex problémamegoldás és az adaptív gondolkodás egyre fontosabb készségek. Ezek pedig gyakran éppen a sokoldalú érdeklődésből fakadnak.

Amikor a bizonytalanság erőforrássá válik

A scanner működésmód nem egy kész válasz, hanem egy folyamat. A pszichológiai kutatások egyre inkább azt mutatják, hogy a fiatal felnőttkor nem a végleges döntések időszaka, hanem az önismereté. A több érdeklődés nem feltétlen akadály, sokszor inkább alapanyag. Hogy ebből mi épül fel, az nagyban múlik azon, mennyire sikerül ezt tudatosan kezelni, és nem hibaként értelmezni.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.