A legtöbb egyetemista költségvetést készít, ösztöndíjra pályázik, diákmunkát vállal, akciókat figyel, és gyakran kompromisszumokat köt. A közösségi média közben egy olyan világot mutat, amelynek csak a leglátványosabb szelete látszik. Ha most készülsz egyetemre, érdemes már az elején különbséget tenni a kirakat és a mindennapok között.

A közösségi média a legjobb pillanatokat mutatja

Kevés olyan ember van, aki feltölti az Instagramra, hogy éppen három napja ugyanazt a tésztát eszi, mert a hónap végére elfogyott a pénze. Ritkán készül videó arról is, hogy valaki lemond egy koncertet, mert tankönyvet kell vennie, vagy inkább gyalog megy haza, hogy spóroljon a buszjegyen.

A közösségi média működése érthető: a látványos tartalmak több figyelmet kapnak. Ez azonban könnyen azt az érzést keltheti, hogy mindenki folyamatosan utazik, új ruhákat vásárol, különleges helyeken tanul és gondtalanul él.

A pszichológiai kutatások szerint ez az úgynevezett társas összehasonlítás egyik leggyakoribb formája. Hajlamosak vagyunk mások legjobb pillanatait a saját hétköznapjainkhoz mérni. A kutatások azt is kimutatták, hogy a közösségi média intenzív használata összefügghet az elégedetlenség, a kimaradástól való félelem (FOMO) és az anyagi nyomás erősödésével, különösen a fiatal felnőttek körében.

A láthatatlan verseny: hogyan rombolja az önértékelést az összehasonlítás?

Mennyibe kerül valójában az egyetemi élet?

Az egyetem valóban új kiadásokkal jár, de ezek többsége jóval hétköznapibb, mint amit az internet sugall.

A legfontosabb rendszeres költségek általában a következők:

• lakhatás (kollégium vagy albérlet);
• rezsi és internet, ha albérletben laksz;
• élelmiszer;
• közlekedés;
• tanulmányi eszközök (jegyzetek, könyvek, laptop, szoftverek);
• telefon és előfizetések;
• sport vagy egészségügyi kiadások;
• szórakozás és közösségi programok.

Ezek közül messze a lakhatás jelenti a legnagyobb tételt. Egy kollégiumi férőhely általában lényegesen kedvezőbb, mint egy albérlet, utóbbinál pedig nemcsak a bérleti díjjal kell számolni, hanem a rezsivel, a kaucióval és a berendezkedés költségeivel is.

A mindennapi kiadások sokszor kevésbé látványosak, mégis ezek határozzák meg leginkább a havi költségvetést.

A „menő” egyetemi élet sokszor tudatos tervezés eredménye

Könnyű azt hinni, hogy azoknak a hallgatóknak, akik gyakran utaznak vagy sok programon vesznek részt, egyszerűen több pénzük van. De sokan hónapokkal korábban félretesznek egy fesztiválra vagy külföldi útra. Mások ösztöndíjból finanszírozzák ezeket az élményeket, rendszeresen dolgoznak diákmunkában, vagy tudatosan spórolnak más területeken.

Egyetlen Instagram-posztból nem derül ki, hogy a repülőjegyet fél évvel korábban vették akciósan, a szállást négyen fizetik, vagy az utazás szakmai ösztöndíj része volt. A kép valós, de a történet nagy része láthatatlan.

A látszat könnyen felesleges költekezéshez vezethet

Az egyik legnagyobb veszély nem is az, hogy valaki irigy lesz másokra, hanem hogy elkezd olyan életmódot fenntartani, amelyet valójában nem engedhet meg magának. Ez megjelenhet impulzusvásárlásokban, túl gyakori ételrendelésben, hitelből finanszírozott elektronikai eszközökben vagy olyan programokban, amelyekre valaki csak azért mond igent, mert attól fél, hogy kimarad valamiből.

A pénzügyi szakemberek ezt életmódinflációnak nevezik: amikor a kiadásaink nem a valódi szükségleteinkhez, hanem a környezetünk által sugallt elvárásokhoz igazodnak. Egy egyetemista számára ez különösen veszélyes lehet, hiszen a rendelkezésre álló jövedelem általában korlátozott.

Az egyetemi élmények többsége nem pénzkérdés

Ha megkérdezel végzős hallgatókat arról, mire emlékeznek vissza a legszívesebben, ritkán a legdrágább programokat említik.

Sokkal gyakrabban kerülnek szóba:

• az első sikeres vizsga;
• egy közösen készített projekt;
• a kollégiumi beszélgetések;
• egy TDK-konferencia;
• egy Erasmus-félév;
• egy jó gyakornoki hely;
• egy szakmai verseny;
• egy spontán kirándulás a barátokkal.

Ezek közül több alig kerül pénzbe, mégis sokkal maradandóbb élményt jelenthet, mint egy drága hétvége, amely elsősorban a közösségi médiában mutat jól.

A pénzügyi tudatosság az egyetem egyik legfontosabb tanulnivalója

Sokan először az egyetemen kezelnek önálló költségvetést. Ez eleinte nehéznek tűnhet, később azonban óriási előnyt jelent. Érdemes már az első hónapokban átgondolni, hogy mely kiadások fixek, melyek változóak, és mennyit szeretnél félretenni váratlan helyzetekre vagy nagyobb célokra.

Pénzügyi függetlenség 20 évesen: cél, mítosz vagy reális lehetőség?

Az ösztöndíjak, a diákmunkák és az egyetemi kedvezmények sokat segíthetnek, de csak akkor, ha tudatosan tervezel velük. A pénzügyi önállóság nem azt jelenti, hogy mindenre jut pénz. Sokkal inkább azt, hogy te döntöd el, mire szeretnéd elkölteni.

A legértékesebb befektetés gyakran nem látszik a fotókon

A közösségi média világában könnyű azt gondolni, hogy az egyetemi siker egy új laptopból, márkás kávéból vagy látványos utazásokból áll. Pedig a későbbi karrier szempontjából gyakran egészen más dolgok számítanak.

Egy kutatási projekt, egy nyelvvizsga, egy szakmai konferencia, egy jól megválasztott gyakornoki hely vagy egy nemzetközi ösztöndíj első pillantásra talán kevésbé látványos, hosszú távon azonban sokkal nagyobb értéket képviselhet. Ezek ritkán kerülnek fel a hírfolyam élére, mégis ezek alakítják leginkább egy pályakezdő jövőjét.

Az egyetemi évek nem attól lesznek sikeresek, hogy kívülről mennyire tűnnek irigylésre méltónak. Sokkal inkább attól, hogy mennyit fejlődsz, milyen kapcsolatokat építesz, és mennyire tudsz olyan döntéseket hozni, amelyek a saját céljaidat szolgálják, nem pedig egy algoritmus által felépített tökéletesnek látszó világ elvárásait.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.