A cikk eredetileg az Pályaképek UNI in&out 2026 Innováció kiadványában jelent meg.

A QS World University Rankings több mint húsz éve meghatározó alakítója a felsőoktatásnak. Hogyan változott ez idő alatt a rang sorkészítési filozófia?

Amikor 2004-ben elkezdtük a Quacquarelli Symonds egyetemi rangsorait készíteni, még nem létezett olyan rendszer, amely lehetővé tette volna a felsőoktatási intézmények nemzetközi összehasonlítását. Voltak ugyan országos rangsorok – például az Egyesült Államokban –, de globális viszonylatban nem állt rendelkezésre egységes mérce. Ezért először azt próbáltuk meghatározni, melyek a világszínvonalú egyetemek alapvető küldetései, majd ezekhez kerestünk mérhető mutatókat. Így került a rendszerbe a magas színvonalú kutatás, a jól foglalkoztatható diplomások képzése, az oktatás minősége és a nemzetköziesítés. Ezeket tekintettük olyan alapvető jellemzőknek, amelyek minden kiváló egyetemre érvényesek. A rangsorok népszerűsége minden várakozásunkat felülmúlta. Ma már évente mintegy ötvenmillióan használják a TopUniversities.com felületét.

Ugyanakkor a rangsoroknak is folyamatosan fejlődniük kell, így három évvel ezelőtt új mutatókat vezettünk be. Megjelent a fenntarthatóság, amely azt vizsgálja, hogyan érvényesülnek a környezeti, társadalmi és irányítási szempontok az egyetemek működésében. Emellett nagyobb hangsúlyt kaptak a munkaerőpiaci eredmények és bevezettük a Nemzetközi Kutatási Hálózat mutatóját, ami az intézmények nemzetközi kutatási együttműködéseit értékeli. Most pedig már a mesterséges intelligencia korszakában járunk, ami új kérdéseket vet fel. Ezért olyan indikátorokon dolgozunk, amelyek azt mutatják meg, hogy az egyetemek mennyire tudnak alkalmazkodni ehhez az átalakuláshoz. Úgy látjuk, hogy a foglalkoztathatóság és a készségfejlesztés szerepe egyre fontosabbá válik.

Ezek a mutatók már megjelennek a rangsorokban, vagy még fejlesztés alatt állnak?

Jelenleg fejlesztés alatt állnak. Nemcsak új mérőszámokon dolgozunk, hanem létrehoztuk a Responsible MI Consortiumot (Felelős MI-konzorcium) is. Ez olyan vezető egyetemek együttműködése, amit a QS koordinál annak érdekében, hogy az intézmények meg osszák egymással a mesterséges intelligencia bevezetésével kapcsolatos tapasztalataikat. A résztvevők között megtalálható az Imperial College London, a Warwicki Egyetem, az Exeteri Egyetem, az Edhec, a Luiss Business School, a London School of Economics, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem, és hamarosan újabb intézmények csatlakoznak. Ki dolgoztunk egy MI Capability keretrendszert is, amely segít felmérni, hogy ezek az intézmények hol tartanak a saját mesterségesintelligencia-stratégiájuk megvalósításában. Emellett ösztönözzük az egyetemeket arra, hogy a hallgatók valós MI-projekteken dolgozzanak, mert meggyőződésünk, hogy a gyakorlati tapasztalat kulcsfontosságú.

Ön szerint a jövőben hogyan változik a rangsorok szerepe?

Ezek egyszerre több célcsoportot szolgálnak. A hallgatók a segítségükkel azt mérlegelik, hol érdemes továbbtanulniuk, a szülők azt szeretnék tudni, hol térül meg leginkább a tanulásba fektetett idő és pénz, az oktatók és a kutatók hasonló színvonalú intézményeket keresnek együttműködésekhez, az egyetemi vezetők pedig a saját teljesítményüket hasonlítják össze más intézményekével. Egyre fontosabb felhasználók a munkáltatók, amelyek különösen a szakterületi rangsorokat használják, amikor megfelelő végzettségű fiatalokat keresnek. Emellett a kormányzatok is mind inkább támaszkodnak a rangsorokra, amikor kutatási finanszírozásról vagy felsőoktatási fejlesztésekről döntenek. A rangsorok tehát olyan közös információs alapot jelentenek, amelyek jó néhány szereplő számára nyújtanak értékes támpontokat.

Hogyan tekintenek a nemzeti rangsorokra? Van együttműködés a helyi kezdeményezésekkel?

Úgy gondoljuk, hogy a helyi rangsorok fontos szerepet töltenek be mindebben a döntési mátrixban, tájékoztatásban, hiszen figyelem be tudják venni az adott ország sajátos környezetét és prioritásait, sőt akár olyan adatokra is támaszkodhatnak, amik a nemzetközi rangsorokban nem jelenhetnek meg. Így helyi viszonyok között a fenti állítások a helyi rangsorokra is igazak. Viszont a QS nem készít nemzeti rangsorokat, és ez tudatos döntés: a mi feladatunk a nemzetközi összehasonlíthatóság biztosítása és a nemzetközi mobilitás elősegítése.

A QS konferenciákat, csúcstalálkozókat is szervez. Ezek milyen szerepet töltenek be?

Céljuk, hogy a felsőoktatás vezetői találkozhassanak egymással, és közösen gondolkodhassanak a szektort érintő legfontosabb kérdésekről. Jelenleg a készségek fejlesztése és a foglalkoztathatóság áll a középpontban. Ez egy olyan terület, ahol az egyetemek jelentős átalakulás előtt állnak, ezért igyekszünk adatokat, elemzéseket és jógyakorlatokat biztosítani számukra. Világszerte elemezzük a munkaerőpiacok változásait, összehasonlítjuk az országokat és vizsgáljuk, hogy milyen kompetenciákra lesz szüksége a különböző gazdaságoknak.

A QS ma már közel ezer munkatársat foglalkoztat világszerte. Milyen érzés látni ezt a fejlődést?

Számomra mindig is az volt a legfontosabb, hogy olyan munkát végezzünk, amelynek valódi jelentősége van. A QS-ben olyanok dolgoznak, akik elkötelezettek a felsőoktatás és a fiatalok támogatása iránt. Ha az ember hisz abban, hogy amit csinál, fontos, és közben örömét is leli benne, akkor természetes módon keresi az új kihívásokat. Évről évre igyekszünk új igényekre válaszolni, bővíteni a tevékenységünket, de a küldetésünk változatlan: segíteni a nemzetközi hallgatókat és hozzájárulni a felsőoktatás fejlődéséhez.

Találkozás az indiai miniszterelnökkel, Narendra Modival, 2021-ben

Hogyan látja a magyar egyetemek helyzetét?

Úgy gondolom, hogy a magyar egyetemek most kezdték meg azt az utat, ami a szélesebb nemzetközi elismertség felé vezet. A rangsoraink alapján kifejezetten jól teljesítenek a munkáltatói megítélés területén. Ez arra utal, hogy erős kapcsolatot ápolnak az iparral, sok a szakmai együttműködés és a gyakorlati képzés, ráadásul Magyarországon a készséghiány sem olyan jelentős, mint több más európai államban. Ugyanakkor az akadémiai reputáció még mindig viszonylag alacsony, aminek az egyik oka, hogy hosszú időn keresztül kevésbé nyitottak a nemzetközi kapcsolatok felé. Most azonban megvan a lehetőség arra, hogy Magyarország még szorosabban kapcsolódjon az európai és a nemzetközi felsőoktatási térhez.

Mit tanácsolna a magyar hallgatóknak?

Mindenekelőtt azt, hogy ne csak az összesített egyetemi rangsorokat nézzék, sokkal fontosabb megvizsgálni, hogy egy adott intézmény mennyire erős azon a szakterületen, ami valóban érdekli őket. Gyakran jobb döntés egy olyan egyetemet választani, amely kiemelkedő az adott tudományterületen, mint egy olyat, amely összességében előrébb szerepel, de épp azon a területen kevésbé erős. Emellett azt is érdemes figyelni, hogy az intézmény milyen hangsúlyt fektet a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek fejlesztésére: ez ma már minden leendő munkavállaló számára meghatározó.

Nunzio Quacquarelli

• A Quacquarelli Symonds alapítója és az igazgatótanács elnöke.
• Közgazdasági diplomáját a Cambridge-i Egyetemen szerezte, majd a The Wharton Schoolban tanult tovább.
• A vállalatot 1990-ben alapította azzal a céllal, hogy segítse a fiatalokat a nemzetközi felsőoktatási lehetőségek és a karrierépítés terén.
• Vezetésével jött létre a világ egyik legismertebb felsőoktatási rangsora, a QS World University Rankings, amely ma a nemzetközi felsőoktatás egyik legmeghatározóbb teljesítménymérő rendszere.
• Pályafutása során a felsőoktatási adatok elemzésének, az egyetemi teljesítmény mérésének, a nemzetközi hallgatói mobilitás és a munkaerőpiaci készségek fejlesztésének elismert szakértőjévé vált.
• Rendszeres előadója nemzet közi felsőoktatási konferenciáknak és szakpolitikai fórumoknak.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out kiadványt megújult címmel, de a megszokott tartalommal, Pályaképek néven érheted el. A 2026-os Innováció lapszámban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!