A régiónkban jóformán mindenütt fejtörést okoz a nyugdíj-rendszer hosszútávú fenntartása, hisz a népesség-fogyás miatt egyre kevesebb aktív dolgozó tart el, arányaiban egyre nagyobb inaktív embert. Beszédes, hogy egy friss hazai felmérés szerint, amely az Önkéntes Pénztárak Szövetségének (ÖPOSZ) a megbízásából készült, az 50–65 éves korosztály kétharmada még alapvető bázisként tekint az állami nyugdíjra. Viszont a 30 év alattiaknak kevesebb mint 40 százaléka bízik abban, hogy az állam a jövőben képes lesz megfelelő életszínvonalat biztosítani számukra. Ez a bizalomvesztés egybecseng a makrogazdasági előrejelzésekkel. A jelenlegi állami nyugdíj az aktív kori átlagfizetésnek mintegy 60-70 százalékát teszi ki. Ám a demográfiai nyomás miatt ez az arány a következő évtizedekben várhatóan tovább csökken. Az idézett kutatásból  kiderül: a válaszadók több mint fele (51 százalék) tart attól, hogy idős korára anyagi nehézségekkel kell szembenéznie. A fiatalok számára tehát a kérdés nem az, hogy „lesz-e nyugdíj”, hanem az, hogy a várható életszínvonal-esést hogyan kompenzálják saját tőkéből.

Mennyi az annyi a valóságban?

Az öngondoskodás legnagyobb gátja a téves helyzetértékelés. Az idézett felmérés szerint a 30 év alattiak úgy kalkulálnak, hogy havi 113 ezer forintot kellene félretenniük a cél eléréséhez. Ezzel szemben az 50 év felettiek már havi 222 ezer forintos ráfordítást tartanak szükségesnek. A valóság azonban kevésbé bórús. Hisz, aki 25 évesen kezd el takarékoskodni, már havi 15-20 ezer forintos befizetéssel is több mint 10 milliós nagyságrendű tőkét építhet fel a kamatos kamat erejével. A késlekedésnek azonban komoly ára van. Egy 25 évesen indított, 40 évig futó megtakarítás akár tizennégyszeres vagyont eredményezhet ahhoz képest, mintha csak az utolsó 10 évben (55 évesen) kezdenénk el kapkodni.

Takarékossági lehetőségek

Magyarországon a nyugdíjcélú megtakarításokat az állam jelentős ösztönzőkkel támogatja. Mindhárom fő forma után igénybe vehető a befizetett SZJA-ból visszaigényelhető 20%-os adójóváírás. Ami gyakorlatilag egy garantált, azonnali hozamtöbbletet jelent. A fiatalok számára kulcsfontosságú, hogy a választott megoldás illeszkedjen a pénzügyi ismereteikhez. Íme a három főbb opció összehasonlítása:

Önkéntes Nyugdíjpénztár (ÖNYP) – A kényelmes megoldás. Ez a forma ideális azoknak, akik szakértőkre bíznák a vagyonkezelést, és nem kívánnak napi szinten foglalkozni az árfolyamokkal. A tapasztalatok jók: a 2024-es évben a növekedési portfóliók kiemelkedően, sok esetben 15-20 százalék felett teljesítettek, bőven verve az inflációt.

Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) – A tudatos befektetőknek. Ez a legköltséghatékonyabb, de legnagyobb szakértelmet igénylő forma. Itt az ügyfél maga dönt a konkrét eszközökről, ezért ezesetben a befektetés kezelése aktív odafigyelést és tőkepiaci ismereteket igényel.

Nyugdíjbiztosítás – A garantált biztonság. Az életbiztosítással kombinált megtakarítási forma szerződésben garantálja, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor a pénz hozzáférhetővé válik. Ez az egyetlen forma, amely rögzíti a nyugdíjkorhatárt a szerződéskötéskor. Ha az állam a jövőben feljebb emeli a korhatárt, a biztosító akkor is fizet a szerződés szerinti időpontban.

A pénzügyi nyugalomhoz fontos, hogy a fiatalok időben lépjenek. A számok igazolják: a fiataloknak nem a 113 ezer forintos „rémálommal” kell küzdeniük, hanem, ha erre van keretük és lehetőségük, el kell indítaniuk azt a havi 10-20 ezer forintos utalást, ami az időtényező miatt milliókat ér majd a jövőben.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.