UNIside, Szerző | Diplomátszerzek

Gitárpárbaj és popikonok a DE első könnyűzenei diplomakoncertjén

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a Debreceni Egyetem könnyűzenei képzése. Csütörtökön este Magyarország első könnyűzenei diplomakoncertjén mindent bele kellett adniuk a színpadon a hallgatóknak, hiszen a vizsgáztatók a zenekari produkciót, a színpadi megjelenést és az előadásmódot is ugyanolyan szigorúan figyelték, mint a hangszeres, vagy az énekes teljesítményt. Az első végzős évfolyam, mint ahogy a korábbi, félévzáró vizsgakoncerteken, most is nagyon magas szintet ugrott meg, a telt házas oDEon egyetemi színházban vizsgadrukk nélkül örömzenéltek.

A koncertet felvezető megnyitón Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora egyedülálló sikertörténetként mutatta be a szak elindulását és beágyazódását az egyetem képzési portfóliójába. Beszédében minden oktatónak és egyetemi vezetőenek megköszönte azt a munkát, mely alapot teremtett arra, hogy a hallgatók vizsgát tehettek az oDEonban.

„A Debreceni Egyetem vezetésében az a terv fogalmozódott meg 2017-ben, hogy a hagyományosan erős zeneművészeti képzés mellett a könnyűzene is helyet kapjon a felsőoktatásban. A képzés országos szinten is mintaprojektté vált, így teljesen jogosan hivatkozhatunk magunkra úgy, mint az első egyetemi szintű könnyűzenei szakkal büszkélkedő magyar felsőoktatási intézmény. Ez a koncert tökéletesen megmutatja, hogy a hosszú és küzdelmes előkészületek ismeretében milyen hatalmas eredményt értünk el, ugyanakkor a siker, a nagyfokú hallgatói érdeklődés egyáltalán nem meglepő, hiszen pontosan erre számítottunk. Olyan tehetségek jelennek meg a képzésben, akik már eleve tudtak zenélni, de évről évre egyre jobbak lesznek és egyre többet tudnak a zenéről” – fogalmazott a rektor.

Lakatos Péter, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar dékánja elmondta, hogy ez egy nagyon régóta várt pillanat, hiszen az egyetem hosszú éveken át tervezte a szak elindítását, most pedig elérkezett az idő arra, hogy az első évfolyam a diploma megszerzéséért zenéljen.

„Hálás vagyok, hogy része lehettem a képzés elindulásának. Volt szerencsém ezt a gárdát az összes vizsgáján hallani, végig követhettem azt, ahogyan emberileg és zenei tudás szempontjából változnak, fejlődnek. Büszke vagyok erre a csapatra és arra, amit elértek. Fontos kiemelni a komolyzenészek olykor kritikai, máskor támogató hozzáállását, mely jelentős mértékben segítette ennek a különleges képzésnek a megvalósulását” – tette hozzá a kari vezető.

Kapusi Kálmán, a Debreceni Egyetem Könnyűzenei Intézetének igazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy a szak minden várakozást felülmúlóan érte el azt a célt, hogy minél több professzionális zenész kerüljön ki az egyetemről. Hozzátette, a diplomakoncert egy ünnep, ami egyben fontos történelmi pillanat is az egyetem életében.

„Az elmúlt években olyan szakmai műhely épült fel, melynek az volt a feladata, hogy a könnyűzenei előadóművészetet egyetemi szintű és államilag elismert diplomával, magas szakmai követelményekkel támogassa. Ma este ennek a közös munkának lehettünk szem- és fültanúi. Ez a koncert egy több éves tanulási folyamat koronája. Az a pillanat, amikor a megszerzett tudás, a művészi fejlődés, a kitartó munka és a személyes alkotói út a színpadon találkozott a közönséggel” – jelentette ki az intézetigazgató.

Tóth Ákos, a DE Könnyűzenei Intézetének igazgatóhelyettese, a Zeneművészeti Kar kari igazgatója kiemelte, hogy a képzés népszerűsége a kezdetek óta töretlen. Felsorolta azokat az eredményeket, melyeket az intézet hallgatói értek el: külföldi ösztöndíj az USA-ban, saját kiadású dalok videoklippekkel, intézeti hallgatói zenekar megalakítása. Utóbbi együttes egyébként az idei Campus Fesztivál Nagyszínpadán nyitja majd a koncertek sorát.

„A tervezési és előkészítési időszakban voltak olyan pillanatok, amikor úgy tűnt, hogy nem tudjuk elérni a célunkat, de mindig volt egy momentum, ami minden alkalommal túllendített bennünket a nehézségeken. A diplomakoncert gondolata jelentette a legfőbb motivációt és erőt, elképzeltük, milyen lesz, amikor eljutunk ehhez az estéhez, ami már nem csak álom, hanem valóság. Az, hogy egy tudományegyetem ilyen rövid idő alatt ilyen szintű sikertörténetet írjon ezen a szakterületen, az önmagában hatalmas elismerést érdemel. Ezt a sikert csapatmunka nélkül nem lehetett volna elérni” – mondta az igazgató-helyettes.

Az este során a diplomaszerzés előtt álló fiatal könnyűzenészek olyan előadók dalait szólaltatták meg az oDEon színpadán, mint például Alicia Keys, Rúzsa Magdi, a Creedance Clearwater Revival, a The Darkness, Presszer Gábor, Cserháti Zsuzsa, Dua Lipa vagy Whitney Houston – sőt, saját szerzeményekkel is készültek. Az eseménynek különleges fellépői is voltak, ugyanis a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar kiváló vonósai is csatlakoztak a záróvizsgázó könnyűzenészekhez.

A diplomakoncerten a vizsgabizottsági tagok között egy hazai sztárzenész is helyet foglalt, a fiatalok teljesítményének értékelésében Charlie is közreműködött. Mint mondta: az egyetem könnyűzenészei megtalálták a saját hangjukat és világszínvonalú produkciókat mutattak be a színpadon.

A hagyományos vizsgákkal ellentétben a diplomakoncerten nem volt eredményhirdetés, a napokban egyéni záróvizsgákon már számot adtak tudásukról a hallgatók, a két vizsga átlaga jelenti majd a végső vizsgajegyet, amiről a későbbiekben tájékoztatják a diplomázó könnyűzenészeket.

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Online diákmunkák: mi működik, és mi lehet átverés?

Miért ennyire népszerűek az online diákmunkák?

A legtöbb diák számára az online munka legnagyobb előnye a rugalmasság. Nem kell utazni, sok feladat időben rugalmasan végezhető, és bizonyos területeken akár nemzetközi ügyfelekkel is lehet dolgozni.

A digitális munkák ráadásul gyakran fejlesztenek olyan készségeket, amelyek később a munkaerőpiacon is hasznosak:

  • kommunikáció
  • időmenedzsment
  • digitális kompetenciák
  • önálló problémamegoldás
  • projektmunka

A probléma ott kezdődik, hogy az online térben sokkal nehezebb ellenőrizni egy munka valódi hátterét.

Szövegírás és tartalomkészítés

A szövegírás az egyik leggyakoribb online diákmunkává vált. Blogcikkek, közösségimédia-posztok, termékleírások vagy egyszerű marketinganyagok készítésére sok kisebb vállalkozás keres külsős segítséget.

Ez valóban működő terület lehet, különösen azoknak, akik:

  • jól írnak
  • gyorsan tanulnak
  • érdeklődnek kommunikáció vagy marketing iránt
  • képesek önállóan dolgozni

Közben fontos látni, hogy a stabil ügyfélkör általában nem egyik napról a másikra alakul ki. Gyanús lehet például, ha egy hirdetés:

  • irreálisan magas fizetést ígér kezdőknek
  • konkrét feladatok nélkül keres szövegírót
  • előzetes befizetéshez kötött képzést ajánl

Az online munkák világában a túl gyors siker ígérete általában figyelmeztető jel.

Programozás és digitális fejlesztés

A programozás és webfejlesztés valóban jól működő online munkaterület lehet diákok számára. Sok kisebb projekt létezik:

  • weboldalak készítése
  • hibajavítások
  • automatizálási feladatok
  • alkalmazásfejlesztés
  • adatkezelési munkák

A technológiai szektorban tényleg erős a kereslet, viszont a piac nagyon kompetitív. Kezdőként ritka a gyorsan érkező, kiemelkedően magas bevétel.

Gyanús lehet például:

  • a „képzés nélkül is azonnal programozó leszel” típusú reklám
  • a garantált magas kereset ígérete
  • a homályos munkaleírások
  • a túl agresszív toborzás közösségi médiában

A valódi szakmai munkák általában konkrét feladatokkal, szerződéssel és világos kommunikációval működnek.

Social media és online marketing

Sok diákot vonz a közösségimédia-kezelés világa, mert kreatívnak és szabadnak tűnik. Tényleg léteznek olyan kisebb vállalkozások, amelyek segítséget keresnek:

  • posztíráshoz
  • videós tartalmakhoz
  • TikTok- vagy Instagram-kezeléshez
  • hirdetésekhez
  • grafikai anyagok készítéséhez

Ez jó belépő lehet kommunikációs vagy marketinges pályák felé. Közben itt különösen sok a félrevezető ajánlat.

Az egyik tipikus veszély, amikor valaki „marketingmunkának” nevez valójában agresszív értékesítési rendszereket vagy hálózatépítést. Ha egy álláshirdetés inkább toborzásról szól, mint munkáról, állandóan életmódváltást ígér, konkrét termék vagy feladat nélkül beszél pénzről és túlzottan motivációs nyelvezetet használ, akkor érdemes óvatosnak lenni.

MLM-rendszerek

Az MLM-rendszerek különösen sok fiatalt érnek el online platformokon keresztül. Ezek általában úgy jelennek meg, mint rugalmas vállalkozási lehetőségek, amelyek gyors anyagi sikert és szabad életformát ígérnek.

A probléma sok esetben nem maga az értékesítés, hanem az, amikor a rendszer fő fókusza az új emberek beléptetésére helyeződik át. Ez gyakran együtt jár:

  • erős pszichológiai nyomással
  • motivációs tartalmak túlsúlyával
  • irreális sikerpéldákkal
  • „ha nem sikerül, nem dolgoztál elég keményen” szemlélettel

Különösen gyanús lehet, ha:

  • indulócsomagot kell vásárolni
  • folyamatos befizetéseket várnak el
  • nehezen érthető a valós üzleti modell
  • túl sok szó esik a „passzív jövedelemről”

Az online térben ezek a rendszerek gyakran életmódmárkaként jelennek meg, ezért nehéz elsőre felismerni őket.

Online ügyfélszolgálat és adminisztráció

Kevésbé trendi terület, mégis sok valódi online diákmunka kapcsolódik adminisztratív vagy ügyfélszolgálati feladatokhoz:

  • e-mailek kezelése
  • adatbevitel
  • ügyfélkommunikáció
  • online asszisztensi feladatok
  • időpont-egyeztetés

Ezek általában kevésbé „csillogó” munkák, viszont stabilabbak és kiszámíthatóbbak lehetnek. Sok diáknak jó első tapasztalatot adnak távmunkában és professzionális kommunikációban.

Ami túl szép, hogy igaz legyen…

Az online munkák világában az egyik legjobb önvédelmi eszköz a kritikus gondolkodás. Ha egy ajánlat nagyon kevés munkáért irreális pénzt ígér, sürgeti a gyors döntést, homályosan fogalmaz a feladatokról, előre pénzt kér és inkább életstílust árul, mint konkrét munkát, akkor valami nagy eséllyel nem stimmel.

A valódi online munkák általában kevésbé tűnnek túl vonzónak, látványosnak, gyors karrierépítési és pénzszerzési lehetőségnek. Sokszor lassabban épülnek fel, fokozatos tapasztalatszerzéssel és kisebb projektekkel indulnak.

Az online munka valódi értéke

Egy jó online diákmunka hosszú távon sokkal többet adhat egyszerű pénzkeresésnél. Tapasztalatot, szakmai kapcsolatokat, digitális készségeket és önállóságot is fejleszthet.

A különbséget sokszor az dönti el, mennyire tudatosan választ valaki. Az online tér tele van lehetőségekkel, közben ugyanilyen könnyen működnek benne manipulációk is. Emiatt az egyik legfontosabb digitális kompetencia ma talán az, hogy valaki felismerje: a hitelesség ritkán harsány, és a valódi munka általában kevésbé látványos, mint a gyors sikerígéretek.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Kollégium: ahol egyszerre tanulsz meg együtt élni másokkal és önmagaddal

Az első napok: idegen emberekből lakótársak

A kollégiumba költözés sok egyetemista számára az első valódi önállósodási élmény. Hirtelen teljesen új közegbe kerülnek: ismeretlen szobatársak, közös konyhák, új szabályok és egy egészen más napi ritmus várja őket.

Az első hetek általában egyszerre izgalmasak és furcsák. Az ember gyorsan rájön, hogy a kollégiumban nagyon kevés dolog marad teljesen privát. A közös terek miatt szinte állandó a mozgás: valaki éppen főz, valaki tanul, más zenét hallgat vagy hajnali kettőkor próbál beadandót nyomtatni.

Közben pont ez az intenzív együttélés alakít ki nagyon gyorsan közösségeket. A kollégiumi kapcsolatok sokszor azért lesznek erősek, mert a hétköznapi élet rengeteg apró helyzetét együtt élik át a hallgatók.

A szabályok, amik gyakran szigorúnak tűnnek

A kollégiumoknak általában saját működési szabályrendszerük van. Ezek intézményenként eltérhetnek, de vannak visszatérő elemek:

  • csendes időszakok
  • látogatási szabályok
  • közösségi terek használata
  • takarítási előírások
  • biztonsági és tűzvédelmi szabályok
  • alkoholfogyasztásra vagy rendezvényekre vonatkozó korlátozások

Sok elsőéves eleinte meglepődik azon, hogy az egyetemi szabadság mellett mennyi szabály működik a kollégiumokban. Ezek viszont általában azért fontosak, mert sok ember él együtt kis térben.

[kiemelt] A közösségi együttélés egyik legnagyobb tanulsága hamar láthatóvá válik: a szabadság addig működik jól, amíg mások életét nem teszi nehezebbé. [/kiemelt]

A kollégiumi szoba mint mini-univerzum

A kollégiumi szobák gyakran kicsik, mégis elképesztően otthonossá válhatnak néhány hét alatt. Jegyzetek, bögrék, könyvek, ruhák, laptopok és gyorsan összeállított „tanulósarkok” között alakul ki az új mindennapi tér.

A szobatársi együttélés viszont külön műfaj. Ritka, hogy két vagy több ember teljesen ugyanazzal a ritmussal és szokásokkal működjön. Van, aki hajnalban tanul, más korán fekszik. Valaki teljes csendben szeret koncentrálni, más háttérzenével él.

Ez sok konfliktust is hordozhat:

  • eltérő alvási szokások
  • rendrakási viták
  • zaj és vendégek kérdése
  • tanulási időbeosztás különbségei

Közben rengeteg kompromisszumkészséget tanít. A kollégium egyik legfontosabb rejtett értéke valójában az együttélés kultúrájának tanulása.

A közösség, ami váratlanul erős lesz

A kollégiumi élet egyik legnagyobb ereje a közösségi oldalában van. Mivel a hallgatók fizikailag is közel élnek egymáshoz, sokkal spontánabb kapcsolatok alakulnak ki, mint egy sima egyetemi órán. Egy közös vacsora könnyen többórás beszélgetéssé válhat. Egy vizsgaidőszak alatt teljes folyosók kezdenek együtt tanulni. És mindig van valaki, aki tud kölcsönadni egy töltőt, jegyzetet vagy túlélőtippeket egy nehéz vizsgához.

A felsőoktatási kutatások szerint az ilyen közösségi kapcsolatok fontos szerepet játszanak a hallgatók mentális jóllétében és egyetemi beilleszkedésében. Azok a diákok, akik erősebb társas hálóval rendelkeznek, általában könnyebben kezelik az egyetemi stresszt és kisebb eséllyel morzsolódnak le. A kollégium sokaknál ezért nem egyszerű lakhatási forma lesz, hanem valódi közösségi élmény.

Vizsgaidőszak: a kollégiumi élet külön dimenziója

A vizsgaidőszak alatt a kollégium hangulata teljesen átalakul. A közös konyhákban egyszerre jelenik meg a koffein, az instant tészta és a pánik. A nappali ritmus felborul: valaki hajnali háromkor még tanul, más reggel hatkor kezdi.

Ilyenkor különösen erős lesz az a furcsa „kollektív túlélés” érzés, ami sok kollégiumi emlék alapja. Az emberek egyszerre stresszesek és támogatóak egymással. A kollégium egyik sajátossága, hogy a magány ritkább, mint egy albérletben. Ez sokszor segít a nehezebb időszakokban is.

Több mint lakóhely

Kívülről a kollégium sokszor egyszerűen olcsóbb lakhatási lehetőségnek tűnik. Belülről viszont egy nagyon intenzív szociális tér. Olyan hely, ahol a hallgatók nemcsak szakmai anyagokat tanulnak, hanem önállóságot, alkalmazkodást és közösségi működést is.

Talán ezért emlékeznek rá olyan sokan később is meghatározó időszakként. Nem azért, mert mindig kényelmes vagy nyugodt volt, hanem mert elképesztően tartalmas élményeket adott rövid idő alatt.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Mit csinál egy egyetemista egy nap alatt?

A reggel, ami ritkán úgy indul, ahogy tervezték

Az egyetemi időbeosztás egyik legfurcsább része, hogy egyszerre nagyon szabad és nagyon szétesett. Egy középiskolához képest sokkal kevesebb a folyamatos kontroll, emiatt az időmenedzsment hirtelen saját felelősséggé válik.

Sok hallgatónak nem kezdődik az oktatás reggel nyolckor. Előfordul, hogy csak délelőtt tízkor van az első előadás, máskor pedig reggel nyolctól estig tartanak az órák. Emiatt az egyetemi reggelek gyakran improvizatívak: gyors készülődés, kávé útközben, jegyzetek keresése a telefonban, és annak próbálgatása, hogy vajon mennyi idő alatt lehet átérni a campus egyik végéből a másikba.

A szabadság elsőre felszabadító, később viszont sokan rájönnek, hogy könnyű elveszni benne. Az egyetem egyik legfontosabb „rejtett tantárgya” valójában az önszervezés.

A híres „bejárjak vagy ne járjak?” dilemma

Az egyetemi órák világa teljesen más, mint a középiskola. Az előadások gyakran több száz fős termekben zajlanak, ahol a hallgatók jóval önállóbban működnek. Senki nem szól rá automatikusan arra, aki nem figyel, és sok helyen a jelenlét sem kötelező.

Ez eleinte sokaknak szabadságnak tűnik. Aztán jön az első vizsgaidőszak, amikor hirtelen kiderül, mennyire fontosak voltak azok a jegyzetek és magyarázatok, amelyeket „majd otthon bepótolom” felkiáltással kihagytak.

A szemináriumok általában interaktívabbak:

  • közös beszélgetések
  • prezentációk
  • csoportmunkák
  • viták
  • gyakorlati feladatok

Itt sokkal inkább számít az aktív részvétel. Egy bölcsész- vagy társadalomtudományi szakon például gyakori, hogy a hallgatók hosszabb szövegekről vitáznak, míg természettudományos vagy műszaki területeken laborok és gyakorlati feladatok dominálnak.

A tanulás azon része, amit kívülről kevesen látnak

Az egyetemi tanulás egyik legnagyobb újdonsága a közoktatáshoz képest, hogy sokkal több önálló munkára épül. Az órák gyakran csak „keretet” adnak, a valódi feldolgozás pedig otthon történik.

Ez sokféleképpen nézhet ki:

  • szakirodalmak olvasása
  • jegyzetek rendszerezése
  • beadandók írása
  • kutatómunka
  • prezentációkészítés
  • vizsgára készülés

A vizsgaidőszak külön világ. Ilyenkor a könyvtárak hirtelen megtelnek, az alvásmennyiség látványosan csökken, és a hallgatók furcsán pontos becsléseket adnak arról, hány kávé szükséges egy tételsor túléléséhez.

Közben az egyetem egyik legfontosabb készsége lassan mégis kialakul: hogyan tanul valaki önállóan. Ez az a kompetencia, ami később a munka világában is rengeteget számít.

Az egyetemi élet nem csak tanulásból áll

A közösségi része legalább annyira meghatározó, mint az órák. Az egyetemen rengeteg spontán kapcsolat alakul ki: közös tanulások, menzázások, hosszú beszélgetések órák után vagy teljesen véletlen találkozások a campuson.

Sok hallgató számára ezek a kapcsolatok adják az egyetemi évek legerősebb emlékeit. Egy kutatás szerint a felsőoktatási élmény egyik legfontosabb eleme éppen a társas beágyazottság: azok a diákok, akik erősebb közösségi kapcsolatokkal rendelkeznek, általában könnyebben kezelik az egyetemi stresszt is.

A szabadidő egyetemistaként viszont gyakran furcsán széttördelt:

  • két óra között egy gyors kávé
  • esti sport vagy edzés
  • kollégiumi beszélgetések
  • hallgatói rendezvények
  • sorozatnézés „tanulás helyett”
  • késő esti beadandóírás pániküzemmódban

Az egyetemi élet ritkán olyan rendezett, mint a motivációs videókban. Inkább egy folyamatos egyensúlyozás a feladatok és a szabadság között.

Munka az egyetem mellett

Sok hallgató ma már dolgozik az egyetem mellett. Van, aki szakmai gyakorlatot végez, más diákmunkát vállal vagy gyakornoki pozícióban dolgozik. Emiatt az időbeosztás még összetettebbé válik.

Ez egyszerre lehet:

  • anyagi segítség
  • szakmai tapasztalat
  • kapcsolatépítési lehetőség
  • komoly mentális terhelés

Az egyetemista lét egyik kevésbé romantikus része éppen az, hogy sokan folyamatos időnyomás alatt működnek. Az önállóság ára gyakran a túlzsúfolt napirend.

Az egyetemi napok valódi lényege

Kívülről az egyetemi élet sokszor csupán az órarendről szól. Belülről viszont inkább arról, hogyan tanul meg valaki fokozatosan önállóan működni. Nem csak szakmailag, hanem emberileg is.

Az egyetem egyszerre jelent szabadságot és felelősséget. Senki nem fog minden lépést ellenőrizni, közben rengeteg új lehetőség nyílik meg. Talán ezért marad olyan meghatározó időszak sokak számára: mert nem csak tudást ad, hanem egy teljesen új ritmust az élethez.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Kevesebbet kellene magolni, többet gondolkodni – Így képzeli el a jövő iskoláját Lannert Judit

Lannert Judit hangsúlyozta, hogy a 21. századi iskola nem egy előre gyártott modell, hanem olyan intézmény, amelyet az adott társadalom és közösség alakít ki. Szerinte a mesterséges intelligencia megjelenése alapjaiban kérdőjelezi meg az iskola jelenlegi működését, különösen az értékelési rendszereket. Úgy véli, ma már számos hagyományos számonkérési forma könnyen kijátszható mesterséges intelligencia segítségével, ezért a jövőben nem a tényanyag visszaadása, hanem a tanulási folyamat, a gondolkodás és a problémamegoldás módja kellene, hogy a középpontba kerüljön.

Mesterséges intelligencia az oktatásban

A miniszter nem tekinti egyértelműen pozitív jelenségnek az MI térnyerését. Szerinte valódi veszély, ha a technológia kiváltja az emberi gondolkodást, és eltűnik a tanár és a diák közötti tanulási folyamat. Éppen ezért úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia hatékony használatához előbb megfelelő szövegértési, logikai és kritikai gondolkodási készségekre van szükség. Az iskolák feladata nem az lenne, hogy külön tantárgyként tanítsák az MI-t, hanem hogy valamennyi tantárgyba beépítsék annak tudatos használatát, miközben a pedagógusokat és a szülőket is felkészítik az új kihívásokra.

A jelenlegi oktatási rendszer egyik legnagyobb problémája a túlzott mennyiségű tananyag és a lexikális tudás túlsúlya. A magyar diákok Európa legszorgalmasabbjai közé tartoznak, mégis csak közepes eredményeket érnek el nemzetközi összehasonlításban. Ez szerinte azt jelzi, hogy az oktatási rendszer nem hatékonyan használja fel a gyerekek idejét és energiáját. A kevesebb néha több – hangsúlyozta –, ezért csökkenteni kellene a túlterhelést, rugalmasabb tanulásszervezésre lenne szükség, és nagyobb szabadságot kellene adni az iskoláknak abban, hogy a helyi igényekhez igazítsák a tanítás módját.

Érettségi és gimnáziumi felvételi

Az érettségi kérdésében Lannert Judit nem a rendszer megszüntetését, hanem annak reformját támogatja. Szerinte az érettségi fontos magyar hagyomány, amelynek megvan a maga közösségi és személyes jelentősége, ugyanakkor jobban kellene mérnie a 21. században szükséges kompetenciákat. Úgy látja, hogy a jelenlegi vizsgarendszer túlságosan a tudásanyag visszaadására koncentrál, miközben háttérbe szorul a problémamegoldás és az önálló gondolkodás. Az interjúban példaként említette a skandináv országok projektalapú megoldásait, ahol a diákok komplex feladatokon keresztül bizonyíthatják tudásukat és együttműködési készségeiket.

Különösen élesen fogalmazott a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok felvételi rendszerével kapcsolatban. Véleménye szerint ezek az intézmények nem feltétlenül azért érnek el jobb eredményeket, mert hatékonyabban fejlesztik a tanulókat, hanem mert a rendszer már korán kiválogatja a kedvezőbb társadalmi hátterű diákokat. Kutatási eredményekre hivatkozva azt állította, hogy a tanulók fejlődési üteme ezekben az iskolákban sem gyorsabb, mint más intézményekben. A rendszer szerinte elsősorban az elit társadalmi pozícióinak újratermelését szolgálja, miközben jelentős stresszt ró a családokra és a gyerekekre. Emiatt a felvételi rendszer átfogó felülvizsgálatát tartja indokoltnak.

Lehetőségek és segítő rendszerek

Az interjú egyik legfontosabb társadalompolitikai témája az iskolai szegregáció volt. Lannert szerint Magyarországon továbbra is rendkívül erős a kapcsolat a családi háttér és a tanulmányi eredmények között, ami azt jelenti, hogy a rendszer nem képes kiegyenlíteni a társadalmi különbségeket. Ez nemcsak igazságossági kérdés, hanem gazdasági probléma is, hiszen az ország jelentős emberi erőforrásokat veszít el azzal, hogy sok tehetséges fiatal nem kap megfelelő lehetőségeket. A változás szerinte nem pusztán jogszabályokkal érhető el: hosszú távú, helyi közösségekre építő munkára, valamint megfelelő szakmai és anyagi támogatásra van szükség.

A pedagógusok helyzetéről szólva úgy fogalmazott, hogy az iskolákban sokkal több támogató szakemberre lenne szükség. A tanárokra jelenleg túl sok feladat hárul, miközben hiányoznak azok a segítő rendszerek, amelyek megkönnyítenék a munkájukat. A jövő iskolájában szerinte természetes lenne, hogy egy osztály munkáját több pedagógus, asszisztens vagy más szakember segíti, és nagyobb hangsúlyt kap a szülőkkel való együttműködés is.

Mire számíthatunk a következő években?

A felsőoktatás jövőjével kapcsolatban árnyalt álláspontot képviselt az alapítványi fenntartású egyetemek ügyében. Úgy véli, az alapítványi forma önmagában nem problémás, hiszen nagyobb rugalmasságot biztosíthat az intézmények számára, ugyanakkor a jelenlegi modell több ponton korrekcióra szorul. A következő időszak egyik legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy az egyetemek vezetőivel, oktatóival és hallgatóival közösen alakítsanak ki átlátható és fenntartható működési modellt. Emellett szerinte a felsőoktatás értékelésében nagyobb szerepet kellene kapnia az oktatás minőségének és a hallgatóközpontú szemléletnek, nem csupán a könnyen mérhető teljesítménymutatóknak.

Az oktatási miniszter végül arról beszélt, hogy a következő évek legfontosabb célja egy emberközpontúbb iskolarendszer kialakítása lehet. Olyan oktatást szeretne, amely több szabadságot ad a gyerekeknek, ösztönzi a kérdezést és a hibázást, valamint nagyobb teret biztosít az egyéni érdeklődésnek. Megfogalmazása szerint a siker nem feltétlenül abban mérhető majd, hogy a diákok többet tudnak-e, hanem abban, hogy felszabadultabbak, motiváltabbak és bizakodóbbak lesznek-e a jövővel kapcsolatban.

A kiemelt kép forrása: Facebook / Lannert Judit.

Kiemelkedően szerepeltek a Debreceni Egyetem diákjai az OTIO-n

Az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia (OTIO) döntőjét követően a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája, valamint a DE Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma a kreatív, tudományos és műszaki tehetségek neveléséért és támogatásáért bronz minősítést vehetett át.

„Intézményünk az idei tanévben csatlakozott a programhoz. Ősszel a Debreceni Egyetem adott helyszínt a regionális fordulónak, ahol igen magas volt a beérkezett pályázatok száma. A verseny során a diákok lehetőséget kaptak felfedezésük bemutatására, továbbfejlesztésére. Nagyon fontosnak gondolom a lehetőséget, amit a program nyújtott. A középiskolás tanulók kiléphettek a köznevelési keretekből a tudományok, az egyetemi kutatások világába. Ezzel jelentős plusztudásra tehettek szert, amit az egyetemi tanulmányaik elkezdésekor kamatoztatni tudnak, hiszen képesek lesznek bekapcsolódni a tudományos kutatásokba, fiatal koruk ellenére. Mindemellett egy remek közösségi élmény volt. Azonos gondolkodásmódú, tehetséges fiatalok találkozhattak egymással az ország különböző pontjairól” – értékelte a verseny eredményeit Denichné Hajdu Tímea, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája főigazgatója.

Nagyné Biró Edit igazgató szerint a DE Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma a Magyar Innovációs Szövetség bronz minősítésével csatlakozott Magyarország leginnovatívabb iskolái közé.

„Ez az eredmény nemcsak rangos szakmai elismerés, hanem egyértelmű visszaigazolása annak is, hogy intézményünk tehetséggondozó munkája eredményes. A siker mögött szakmai oktatóink elkötelezett és magas színvonalú felkészítő tevékenysége, az iskola támogató szemlélete, valamint diákjaink tehetsége, kitartása, kreativitása és kutatói attitűdje áll. Intézményünk az elmúlt években számos kiemelkedő eredményt ért el a természettudományos és innovációs tehetséggondozás területén, amit az is bizonyít, hogy tanulóink az OTIO regionális fordulójában innovatív projektjeikkel I. és III. helyezést szereztek. Az elért sikerek azt mutatják, hogy diákjaink nyitottak az innovációra, képesek a kreatív problémamegoldásra és tudásukat magabiztosan alkalmazzák valós, jövőbe mutató fejlesztésekben és kutatási projektekben. Ebben meghatározó szerepet játszik az iskolánk tehetséggondozó műhelyében, a 10000 Lóerő Klubban folyó közösségi és szakmai munka is” – foglalta össze az OTIO-n elért eredmények jelentőségét Nagyné Biró Edit.

Az OTIO döntőjében a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskoláját három diák képviselte, mentorálásukban, felkészítésükben aktív szerepet vállalt Szilvássy Zoltán, az egyetem május elsején leköszönt rektora, a Magyar Innovációs Szövetség Észak-alföldi Régió igazgatója. Az innovációs megmérettetésen Nagy-Szendrey Noel a benzokain tartalmú bukkális tapaszok újszerű fejlesztését mutatta be.

„A benzokain egy helyi érzéstelenítő, amely csökkenti a fájdalmat azáltal, hogy gátolja az idegi impulzusok továbbítását. Gyakran használják a szájüreg, a torok és a nyelőcső gyulladásos panaszainak enyhítésére. A benzokain egyik problémája azonban, hogy rosszul oldódik vízben, ezért nehezebb hatékony gyógyszerformát készíteni belőle. Ezt a kutatásban ciklodextrin segítségével próbáltuk javítani, amely növeli a hatóanyag oldhatóságát és felszívódását” – mondta a hirek.unideb.hu-nak a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája diákja.

A benzokainos szuszpenziókat egykor gyakran alkalmazták szájüregi és torokgyulladások kezelésére, de ma már ritkábban készítik őket a gyógyszertárakban. Ezért jelenthet jó alternatívát a bukkális tapasz, amely vékony, polimer alapú filmréteg, amely a szájban gyorsan feloldódik. Ennek köszönhetően a hatóanyag rövid idő alatt felszívódik a szájnyálkahártyán keresztül. A tapaszok használata kényelmesebb és higiénikusabb lehet, mint a kenőcsök vagy ecsetelők alkalmazása.

Rusznyák Ágnes, a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának adjunktusa, valamint Krakomperger Zsolt biológia-környezettan tanár szerint a projekt több területen is innovatív: gyógyszertechnológiai, gyógyszerfejlesztési és betegközpontú szempontból is előrelépést jelent. Gazdasági előnye lehet például, hogy a tapaszok tovább eltarthatók, így csökkenthetik a gyógyszerpazarlást, társadalmi szempontból pedig javíthatják a betegek együttműködését és támogathatják az egészségmegőrzést.

Szalóki Ármin fejlesztésének fókuszában a nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésének célzott teranosztikai megközelítése állt. Ez a daganattípus a leggyakoribb tüdőráktípus, amely a tüdőrákos esetek körülbelül 85 százalékát adja és világszerte sok halálesetért felelős.

„A kezelés egyik legnagyobb problémája, hogy a daganatok nagyon eltérőek lehetnek és gyorsan ellenállóvá válhatnak a jelenlegi gyógyszerekkel szemben. A modern onkológia egyik legújabb iránya a teranosztika, amely egyetlen célzott molekulával egyszerre segíti a diagnosztikát és a kezelést. Ez a módszer már sikeresnek bizonyult prosztatarák esetében. A jelen kutatás célja az volt, hogy ezt az elvet alkalmazzák a nem-kissejtes tüdőrák kezelésére is” – fejtette ki Krakomperger Zsolt biológia-környezettan tanár, Szalóki Ármin konzulense.

A fejlesztés középpontjában egy B7-H3 nevű fehérjét célzó rendszer áll. Ez a fehérje sok tüdőrákos daganatban megtalálható, míg az egészséges szövetekben alig fordul elő. A rendszer egy kis méretű antitestet használ, amely könnyebben és gyorsabban bejut a daganatba, mint a hagyományos nagy antitestek.

Szalóki Ármin fejlesztésének része egy speciális vesevédő összekötő elem is, amely segít megakadályozni, hogy a radioaktív anyag károsítsa a vesét. A Debreceni Egyetem köznevelési intézményének tanulója szerint ez az elméleti modell segíthet leküzdeni a daganatok változatosságából adódó kezelési nehézségeket, miközben nagyobb biztonságot nyújthat a betegeknek. Szalóki Ármin a jövőben a Debreceni Egyetem laboratóriumaiban szeretné folytatni kutatásait, hogy a fejlesztést laboratóriumi vizsgálatokkal is továbbfejlessze.

Szeőcs Dávid új dróntechnológiai innovációjában a merev- és forgószárnyú rendszerek előnyeit ötvözte.

„A merevszárnyú drónok hosszabb ideig tudnak repülni és nagyobb távolságokat képesek megtenni, viszont nehezebb velük a fel- és leszállás. A forgószárnyú drónok legnagyobb előnye, hogy függőlegesen tudnak felszállni és leszállni, ezért szűk vagy akadályozott helyeken is jól használhatók. A fejlesztés során olyan technológiai megoldást dolgoztunk ki, amelynél a drón függőleges helyzetbe száll fel, majd a levegőben vízszintes helyzetbe fordul át a hatékony repülés érdekében. A folyamat teljesen automatikusan történik szenzorok és a rotorok vezérlése segítségével” – hangsúlyozta Szeőcs Dávid.

A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolájának diákja a fejlesztés során nemcsak számítógépes szimulációkat végzett, hanem egy működő prototípust is sikerült megépíteni, amely végrehajtotta a fel- és leszállás legkritikusabb szakaszait.

Farkas Oszkár, a Debreceni Egyetem gyakorló gimnáziumának főigazgató-igazgatóhelyettese, konzulens szerint a megoldás előnye, hogy a drón kisebb futóművel is és repülés közben is minden irányban jól irányítható a rotorok szabályozásával. Ez biztonságosabbá teheti a repülést és bizonyos esetekben kiválthatja a hagyományos vezérsíkokat is. A jelenlegi függőleges fel- és leszállásra képes merevszárnyú drónok között kevés olyan megoldás létezik, amely ezt a két előnyt egyszerre tudja hatékonyan biztosítani.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Vb-címet ünnepelhetett a debreceni informatikus hallgató

A neves nemzetközi képzőközpontokat magában foglaló konzorcium, a Leading Learning Partner Association által szervezett Digital Skills Cup négy kategóriában, a felhasználói és a szakértő szintű mesterséges intelligencia, az IT Security (kiberbiztonság), valamint az IT Developer (szoftverfejlesztés) terén kínált lehetőséget a résztvevők digitális ismereteinek tesztelésére. Az online térben rendezett döntőt regionális küzdelmek előzték meg, ezek győztesei kvalifikálták magukat az utolsó, mindent eldöntő fordulóra. A hazai versenyt S M Sadman Sakib Sayor, a Debreceni Egyetem Informatikai Kar végzős programtervező informatikus BSc-s hallgatója nyerte, aki ezzel jogot szerzett arra, hogy a nemzetközi világdöntőben is bizonyítson.

A bangladesi származású hallgató 2023-ban kezdte meg tanulmányait a Debreceni Egyetem Informatikai Karán. Tanulmányai során sikeresen teljesítette a kar ITS Cybersecurity felkészítő kurzusát, majd a nemzetközileg elismert Certiport ITS Cybersecurity ipari tanúsítványt is megszerezte.

„Büszke vagyok arra, hogy képviselhettem Magyarországot és az egyetemet a nemzetközi porondon. Különösen fontosnak tartom az ipari tanúsítványok megszerzésének lehetőségét. Bangladesben korlátozottak az ilyen lehetőségek, ezért nagyra értékelem, hogy a Debreceni Egyetemen olyan nemzetközileg elismert tanúsítványokat szerezhettem, melyek egyszerre járulnak hozzá a szakmai fejlődésemhez és a kompetenciáim hiteles igazolásához. A kurzus és az ipari vizsga is jelentős segítséget nyújtott a versenyre való felkészülésben” – mondta.

A felkészítő kurzus kidolgozója, Szabó Ákos szerint a hallgató sikere jól mutatja a program gyakorlati hasznosságát és bizonyítja, hogy a megszerzett tudás nem csak a tanúsító vizsgákon, hanem nemzetközi versenykörnyezetben is sikeresen alkalmazható. Hozzátette: a kar célja, hogy korszerű, a piaci elvárásoknak megfelelő és nemzetközileg is elismert tudást adjon a hallgatóknak.

Sadman nemzetközi sikere kapcsán Hajdu András, az Informatikai Kar dékánja kifejtette, hogy a DEIK három éve foglalkozik nemzetközi ipari tanúsítványokhoz kapcsolódó képzésekkel és vizsgáztatással, hallgatók és külső érdeklődők számára egyaránt kínál felkészítő képzéseket, és Certiport partnerként vizsgaközpontot működtet lehetővé téve, hogy az egyetemisták helyben tehessenek nemzetközileg elismert szakmai vizsgákat.

„Fontos törekvésünk volt, hogy a nemzetközi képzési trendek, tematikák és számonkérési, beszámolási formák is megjelenjenek az Informatikai Karon, így hallgatóink a reguláris egyetemi képzésen túl olyan elvárásokkal és mérési rendszerekkel is találkozhatnak, melyek nemzetközi szinten meghatározóak. A globális szemlélet javítja a hazai hallgatók agilitását és mobilitását, valamint hozzájárul ahhoz is, hogy az innovációra épülő kutatás-fejlesztési és piacra viteli lehetőségek még erőteljesebben jelenjenek meg a kar szakmai ökoszisztémájában. Sadman világbajnoki címe kiváló példája annak, hogy a tehetség, a szorgalom, a korszerű szakmai felkészítés és a nemzetközi mércékhez igazodó képzési környezet együtt kimagasló eredményekhez vezethet” – hangsúlyozta a kari vezető.

A Leading Learning Partner Association által szervezett és a Microsoft, valamint az Amazon Web Services által koordinált versenyen hatvannégy országból több mint négyezerháromszázan vettek részt, közülük 959-en indultak az IT Security kategóriában.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Diákmunka külföldön: kaland, tapasztalat vagy kockázat?

Miért vonzó ennyire a külföldi diákmunka?

A legtöbb diák számára az első motiváció egyszerű: pénzt keresni. Sok országban magasabbak az órabérek, mint Magyarországon, így néhány hónap alatt jelentős összeget lehet félretenni. Ennél azonban gyakran sokkal fontosabb az a tapasztalat, amit egy idegen környezet ad.

A külföldi munka ugyanis egyszerre jelent:

  • nyelvgyakorlást valós helyzetekben
  • önállósodást
  • nemzetközi kapcsolatokat
  • kulturális tapasztalatot
  • munkatapasztalatot egy idegen közegben

Sokan éppen azért vágnak bele, mert szeretnének kiszakadni az ismerős környezetből. Egy új országban hirtelen minden hétköznapi helyzet önálló döntéssé válik: közlekedés, ügyintézés, pénzbeosztás vagy akár a kommunikáció.

[kiemelt] Ez a fajta intenzív tanulási folyamat sokszor gyorsabban fejleszt készségeket, mint egy hagyományos iskolai helyzet. [/kiemelt]

Milyen típusú diákmunkák a leggyakoribbak?

A külföldi diákmunkák többsége szezonális vagy rövid távú munka. Ezek általában olyan területekhez kapcsolódnak, ahol időszakosan nagyobb munkaerőigény jelenik meg.

A leggyakoribb típusok közé tartozik:

  • vendéglátás és turizmus
  • szállodai kisegítő munka
  • mezőgazdasági szezonmunka
  • fesztivál- és rendezvényfeladatok
  • nyári táborok és animátori munkák
  • gyermekfelügyelet és au pair programok
  • raktári és logisztikai kisegítő munkák

Egyetemisták körében gyakoriak a szakmai gyakorlathoz kapcsolódó programok is, például kutatási asszisztensi vagy irodai pozíciók nemzetközi környezetben. Ezek általában jobban kapcsolódnak a későbbi karrierhez, viszont sokszor magasabb nyelvi és szakmai elvárásokkal járnak.

Amit tényleg adhat egy külföldi munka

A külföldi diákmunka egyik legnagyobb előnye, hogy nagyon gyorsan fejleszti az alkalmazkodóképességet. Egy idegen környezetben az ember sokkal intenzívebben figyel, kommunikál és old meg problémákat.

A pszichológiai kutatások szerint az ilyen tapasztalatok erősíthetik:

  • az önbizalmat
  • a rugalmasságot
  • a kulturális nyitottságot
  • a kommunikációs készségeket
  • a stresszkezelést

A nyelvtanulás szempontjából is különösen erős élmény lehet. Egy idegen nyelv napi használata teljesen más helyzet, mint egy tantermi gyakorlat. Sok diák számol be arról, hogy néhány hét intenzív kommunikáció után sokkal magabiztosabban kezd beszélni.

A munkatapasztalat szintén fontos előny lehet. Egy külföldi munka azt mutathatja egy későbbi munkaadó számára, hogy a jelentkező képes volt önállóan boldogulni egy új környezetben.

A közösségi médiából gyakran kimaradó rész

A külföldi diákmunkákról készült tartalmakban általában a pozitív oldal látszik: tengerpart, új barátok, utazás és jó hangulat. A kevésbé látványos részek ritkábban kerülnek elő.

Pedig egy külföldi munka fizikailag és mentálisan is megterhelő lehet. Gyakori probléma:

  • a túl hosszú munkaidő
  • a bizonytalan szálláskörülmények
  • a nyelvi félreértések
  • az elszigeteltség érzése
  • a kulturális különbségekből fakadó konfliktusok

Sokan először tapasztalják meg, milyen egyedül lenni egy idegen országban, távol a megszokott támogató közegtől. Ez különösen nehéz lehet akkor, ha a munkahelyi környezet stresszes vagy kizsákmányoló.

[kiemelt] A külföldi diákmunkák egyik legnagyobb veszélye éppen az, hogy a fiatal munkavállalók gyakran kevésbé ismerik a jogaikat. [/kiemelt]

Mire érdemes figyelni indulás előtt?

Az egyik legfontosabb szabály, hogy egy külföldi munkát soha nem érdemes kizárólag közösségi médiás ajánlások alapján elfogadni. A hiteles háttérellenőrzés alapvető.

Indulás előtt érdemes:

  • ellenőrizni a szerződést és a munkafeltételeket
  • utánanézni a munkaközvetítő cégnek
  • tájékozódni az adott ország munkajogi szabályairól
  • pontosan tisztázni a szállás és a fizetés részleteit
  • vészhelyzeti kapcsolatokat előkészíteni

Fontos az is, hogy a diák reális elvárásokkal induljon el. Egy külföldi munka ritkán olyan, mint egy folyamatos nyaralás. Gyakran fárasztó, kiszámíthatatlan és intenzív tapasztalat.

Több, mint pénzkeresés

A külföldi diákmunka hosszú távú hatása sokszor nem a megkeresett összegben mérhető. Inkább abban, hogy valaki megtapasztalja: képes boldogulni egy idegen helyzetben. Ez a tapasztalat később sok más élethelyzetben is visszaköszönhet. Egy állásinterjún, egy egyetemi félév alatt vagy akár egy új munkahelyen.

[kiemelt] Aki már egyszer megtanulta, hogyan alkalmazkodjon egy teljesen új környezethez, általában könnyebben kezel későbbi változásokat is. [/kiemelt]

A külföldi diákmunkák ezért egyszerre lehetnek izgalmas lehetőségek és komoly tanulási helyzetek. A különbséget sokszor az dönti el, mennyire tudatosan és felkészülten vág bele valaki.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

MI-eszközök, amik tényleg segíthetnek a tanulásban

Mire jó valójában az MI egy diáknak?

Az MI-eszközök legnagyobb előnye, hogy gyorsan rendszereznek és egyszerűsítenek információt. Egy hosszú tanulmányból készíthetnek összefoglalót, segíthetnek ötletelni, magyarázatot adhatnak bonyolult fogalmakra, vagy támogatást nyújthatnak nyelvtanulásban és kutatómunkában.

A legtöbb diák eleinte keresőként használja ezeket az eszközöket, később viszont kiderül, hogy sokkal többre képesek. Jó promptokkal egy MI-rendszer tud:

  • tanulási tervet készíteni
  • vizsgatételeket összefoglalni
  • gyakorlókérdéseket generálni
  • prezentációs ötleteket adni
  • szöveget javítani vagy egyszerűsíteni
  • idegen nyelvű forrásokat értelmezni

A lényeg viszont az, hogy az MI nem „helyettesíti” a tanulást. Inkább egyfajta digitális asszisztensként működik, amely felgyorsíthat bizonyos folyamatokat.

ChatGPT – a digitális gondolkodópartner

A ChatGPT az egyik legismertebb MI-eszköz, és sok diák elsőként ezzel találkozik. Népszerűsége részben abból fakad, hogy beszélgetésszerűen működik: lehet tőle kérdezni, pontosítani, újrafogalmazást kérni vagy akár vitatkozni vele.

Tanulásban különösen hasznos lehet:

  • bonyolult fogalmak egyszerű elmagyarázására
  • esszévázlatok készítésére
  • nyelvtanulásra
  • programozási hibák értelmezésére
  • prezentációs struktúrák kialakítására

A veszélye pont abból fakad, ami az ereje is: nagyon meggyőzően fogalmaz. Egy MI-modell azonban nem „tudja”, hogy mi igaz, hanem mintázatok alapján generál szöveget. Emiatt előfordulhatnak kitalált források, pontatlan állítások vagy hibás adatok.

Ezért fontos szabály, hogy:

  1. szakdolgozatnál vagy beadandónál mindig ellenőrizni kell a forrásokat
  2. tudományos állításokat érdemes hiteles adatbázisban visszakeresni
  3. az MI által generált szöveget nem célszerű gondolkodás nélkül bemásolni

A legjobb használati mód leginkább az, ha a ChatGPT nem megír helyetted valamit, hanem segít jobban átlátni egy témát.

Google Gemini – amikor az MI együtt dolgozik a keresővel

A Gemini egyik nagy előnye, hogy erősen kapcsolódik a Google ökoszisztémájához. Ez diákként különösen kényelmes lehet, mert könnyebben kezel dokumentumokat, keresési eredményeket és online forrásokat.

Jól működik például:

  • kutatási témák gyors áttekintésére
  • prezentációs ötletek gyűjtésére
  • hosszabb szövegek összefoglalására
  • Google Dokumentumokkal való munkára

A Gemini sok esetben frissebb online információkat is kezel, ami előny lehet aktuális témáknál. Ettől még ugyanúgy fontos a kritikus gondolkodás. Az interneten található hibák ugyanis az MI-válaszokban is megjelenhetnek.

A digitális írástudás egyik új része éppen az lett, hogy valaki felismeri: egy gördülékeny válasz még nem automatikusan pontos válasz.

Perplexity AI – amikor a források is számítanak

A Perplexity az utóbbi időben azért lett népszerű diákok között, mert sok esetben megmutatja, milyen források alapján válaszol. Ez különösen hasznos kutatómunkánál vagy beadandók készítésénél.

Az eszköz egyik legjobb tulajdonsága, hogy:

  • gyorsan összegzi a témákat
  • linkeli a felhasznált oldalakat
  • segít elindulni tudományos keresésben
  • könnyebbé teszi a háttérkutatást

Egy egyetemista számára ez időspórolás szempontjából nagyon erős eszköz lehet. Közben itt is igaz, hogy a forrás minősége döntő. Egy rossz vagy pontatlan weboldal ugyanúgy félrevezető lehet, még akkor is, ha az MI hivatkozik rá.

A Perplexity inkább „okos kutatási asszisztensként” működik jól, nem végső válaszadóként.

Notion AI – rendszerezés káosz helyett

A Notion AI főleg azoknak hasznos, akik egyszerre sok projekttel, jegyzettel és határidővel dolgoznak. Egyetemistáknál ez különösen gyakori: külön mappák, jegyzetek, beadandók és kutatási ötletek között könnyű elveszni.

A rendszer segíthet:

  • jegyzetek összefoglalásában
  • tanulási rendszerek kialakításában
  • meeting- vagy előadásjegyzetek rendezésében
  • feladatlisták generálásában

Ez az eszköz kevésbé „látványos”, mint egy chatbot, hosszú távon mégis sokat javíthat a hatékonyságon. Az innovatív tanulás egyik kulcsa ugyanis nem csak az információ megszerzése, hanem annak rendszerezése is.

Grammarly – angol szövegekhez életmentő lehet

A Grammarly főleg angol nyelvű beadandóknál, motivációs leveleknél vagy prezentációknál lehet nagyon hasznos. Többet tud egy hagyományos helyesírás-ellenőrzőnél: figyeli a stílust, az érthetőséget és a mondatok természetességét is.

Különösen jó:

  • ösztöndíjpályázatok írásánál
  • e-mailek megfogalmazásánál
  • angol nyelvű esszéknél
  • szakmai kommunikáció fejlesztésénél

A kockázat itt inkább az, hogy könnyű teljesen ráhagyni a szöveget az eszközre. Egy idő után fontos felismerni, hogy a jó íráskészség továbbra is emberi kompetencia marad. Az MI segíthet csiszolni a szöveget, de a gondolatok minősége továbbra is a felhasználón múlik.

A legfontosabb készség: tudni kell jól kérdezni

Az MI-korszak egyik legérdekesebb változása, hogy felértékelődött a kérdezés képessége. Egy rosszul megfogalmazott kérdés általában gyenge választ eredményez, egy pontos és átgondolt prompt viszont meglepően hasznos eredményeket hozhat.

Ezért egyre többen beszélnek arról, hogy a jövő digitális kompetenciái közé tartozik:

  • az információellenőrzés
  • a forráskritika
  • a jó promptírás
  • az adatok értelmezése
  • a technológiai tudatosság

Az MI-eszközök valószínűleg hosszú távon is velünk maradnak. A kérdés inkább az, hogy passzív másolásra használjuk őket, vagy valódi gondolkodási támogatásként. A különbség sokszor nem magában a technológiában van, hanem abban, hogyan viszonyul hozzá a felhasználó.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

5 film baráti estékhez – Ne csak a háttérben menjen!

Az alábbi filmek közös pontja, hogy nem zárják le magukat a stáblistával. Mindegyik hagy maga után egy kérdést, egy bizonytalanságot vagy egy gondolatot, amit jó megbeszélni másokkal. Egy baráti filmest így nem csak szórakozás lesz, hanem egyfajta közös értelmezés is. És néha pont ezekből a beszélgetésekből lesz az, ami jobban megmarad, mint maga a film.

A kezdet, ami nem is olyan egyszerű: Eredet

Kevés film indít úgy beszélgetést, mint az Eredet. Első nézésre egy látványos, álomvilágokkal játszó sci-fi, ahol a szereplők az emberi tudat rétegeiben mozognak. A történet viszont gyorsan túlmutat a „mi történik éppen” szinten, és átvált arra, hogyan működik a valóságérzékelésünk.

Baráti körben ez a film tipikusan az, amit utána még fél óráig biztosan nem lehet lezárni. Ki mit értett? Mi volt valóság, mi volt álom? És egyáltalán: mennyire bízunk a saját emlékeinkben? Nem véletlen, hogy sokan újranézik, mert másodjára teljesen más rétegek nyílnak meg benne.

Mesterséges intelligencia és emberi döntések: A nő

A nő elsőre egy visszafogott, lassabb filmnek tűnhet, de valójában nagyon erős kérdéseket tesz fel arról, hogyan kapcsolódunk egymáshoz. A történet egy magányos férfi és egy mesterséges intelligencia kapcsolatán keresztül mutatja meg, hogyan változik az intimitás fogalma egy digitális világban.

Ez a film különösen jól működik baráti esték végén, amikor már nincs szükség pörgésre, inkább egy kicsit csendesebb gondolkodásra. A legérdekesebb kérdése talán nem is az, hogy lehet-e szeretni egy MI-t, hanem az, hogy mennyire vagyunk jelen a saját kapcsolatainkban.

Barátság, ami nem mindig kényelmes: Good Will Hunting

A Good Will Hunting tipikusan az a film, amit sokan „felemelő drámaként” írnak le, de valójában sokkal összetettebb. Egy fiatal zseni története, aki nem a tudásával küzd, hanem azzal, hogyan viszonyuljon saját lehetőségeihez és traumáihoz.

Baráti társaságban ez a film gyakran elindít olyan beszélgetéseket, amik ritkán kerülnek elő: mit jelent felnőni, mit jelent a tehetség, és mennyire határoz meg minket a múltunk. Nem könnyű film, de pont ezért marad meg hosszabban.

Egy döntés ára: Pillangó-hatás

A Pillangó-hatás egy olyan film, ami után szinte garantáltan felmerül a „mi lett volna, ha…” kérdés. A történet egy fiatal férfiról szól, aki képes visszatérni a múlt bizonyos pontjaira, és megváltoztatni döntéseket – de minden változtatás új, váratlan következményeket hoz.

Ez a film könnyen átfordul közös gondolkodásba: mennyire kontrolláljuk az életünket, és hol kezdődnek a véletlenek? A film egyik legerősebb hatása, hogy utólag is dolgozik az ember fejében.

Identitás és emlékezet: Harcosok klubja

A Harcosok klubja egy férfi belső szétesésén keresztül mutatja meg, hogyan alakulhat ki identitásválság a modern társadalomban, ahol a fogyasztás és az elvárások folyamatosan formálnak minket.

Ez a film sokszor vitaindító baráti körben, mert mindenki másképp reagál rá. Van, aki a társadalomkritikát látja benne, van, aki a pszichológiai réteget, és van, aki egyszerűen egy erős, provokatív történetként értelmezi. Épp ez teszi jó közös filmélménnyé.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Természettudomány képzési terület: szakok és intézmények

Az idén természettudományos szakokra alap- és osztatlan képzésben közel 3700-an nyertek felvételt. A természettudományi képzés népszerűsége stabil, és az ország egész területén számos elismert képzőhely érhető el.

KÉPZÉSI TERÜLETI RANGSOR

A természettudományi képzési terület összesített rangsorát a BME-TTK vezeti 81,1 ponttal, amely mögött szorosan következik a PTE-GYTK 80,1 és az ELTE-TTK 79,6 ponttal, ezeket követi a DE-TTK (79,2) és az SZTE-TTIK (78,2).

HALLGATÓI KIVÁLÓSÁG ÉS OKTATÓI MINŐSÉG

A hallgatói kiválóság terén a BME-TTK emelkedik ki a legmagasabb átlagos felvételi pontszámmal (440,6 pont), majd az ELTE-TTK következik 431,9 ponttal. A jeles emelt szintű érettségivel bejutó hallgatókat tekintve a PTE-GYTK, az ELTE-TTK és a BME-TTK is 95 százalék feletti aránnyal büszkélkedhet (96, 95,7, illetve 95,6 százalék). A tudományos fokozatot szerzett oktatók aránya alapján a DE-TTK teljesít a legjobban, 85 százalékkal. Az SZTE-TTIK (83,1 százalék) is a kiválók közé tartozik, a BME-TTK pedig 74,1 százalékos aránnyal büszkélkedhet.

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS ÉS PÁLYAKEZDÉS

Ezen a területen a vidéki intézmények dominálnak: a DE-TTK (42,8 százalék) és a PTE-GYTK (36,4) áll az első két helyen, ami jelzi a képzések vonzerejét a nemzetközi piacon. A rendelkezésre álló adatok alapján a BME-TTK-n végzettek bruttó átlagjövedelme kiemelkedik a mezőnyből (690 ezer forint fölött), ezt követően viszonylag egységesek az adatok a rangsor elején.

NÉPSZERŰ SZAKOK ÉS KÉPZŐHELYEK

A természettudományi terület legnépszerűbb alapszakjai a biológia, a matematika és a fizika. A szakrangsorok alapján a szakirányú kiválóságban is a budapesti egyetemek a legjobbak.

Biológia

A biológia szak rangsorának élén az ELTE-TTK áll 79,4 ponttal, ezt követi a DE-TTK (79) és az SZTE-TTIK (78,2). A negyedik helyen a PTE-TTK (76,7) található. Az ELTE-TTK hallgatói átlagosan a legmagasabb pontszámmal (432,6 pont) jutottak be. Az ELTE-TTK büszkélkedhet a legmagasabb arányú jeles emelt szintű érettségivel érkező felvételizővel (96,6 százalék), a DE-TTK-n ez 69,5. A DE-TTK és az SZTE-TTIK is kiemelkedő a tudományos fokozatot szerzett oktatók arányát tekintve (85 és 83,1 százalék). A PTE-TTK végzettjei a legmagasabb átlagos bruttó kezdő bérrel (535.292 forint) indulnak, míg a DE-TTK-ról és az SZTE-TTIK-ról kilépők is magas, nagyjából 495 ezer forintos jövedelemre számíthatnak.

Kíváncsiságból hivatás a biológia alapképzésben

Matematika

A matematika szak esetében egyértelműen a BME-TTK (86,1 pont) és az ELTE-TTK (85,5) áll az első két helyen, ezeket követi a DE-TTK (85,3) és az SZTE-TTIK (84,6). A BME-TTK-ra felvettek átlagos pontszáma 430,7 pont, az ELTE-TTK-ra bekerülők átlagosan 450,5 pontot értek el. Az ELTE-TTK hallgatóinak a 95,8 százaléka érkezett jeles emelt szintű érettségivel, míg a BME-TTK-n ez az arány 93,8 százalék. A matematikaképzés a DE-TTK-n a legvonzóbb a külföldiek számára (51,2 százalék), ezt követi a BME-TTK (23,3). A legmagasabb kezdő bérrel a BME-TTK (750.288 forint) és az ELTE-TTK (716.263) végzettjei számolhatnak. Az oktatói minőségben (a minősítettek arányában) a DE-TTK (85 százalék) és az SZTE-TTIK (87) a kiemelkedő.

Az elmélettől az alkalmazásig a matematika alapképzéssel

Fizika

A fizika szak rangsorát is a BME-TTK (83,6 pont) és az ELTE-TTK (82,3) uralja. A harmadik helyen a DE-TTK (81,6), a negyediken az SZTE-TTIK (80,4) áll. Az ELTE-TTK büszkélkedhet a legmagasabb átlagos felvételi pontszámmal (453,5 pont), és a BME-TTK-val holtversenyben itt a legmagasabb (98 százalék) a jeles emelt szintű érettségivel érkezők aránya. A DE-TTK és az SZTE-TTIK mutatója egyaránt 85 százalék körüli a tudományos fokozatot szerzett oktatói aránnyal. A DE-TTK a legnépszerűbb a nemzetközi hallgatók körében (68,3 százalék), ami jelzi a kar nemzetközi elismertségét. A bruttó átlagos kezdő bér a DE-TTK-n végzettek esetében a legmagasabb (758.811 forint), az ELTE-TTK végzettjei pedig 687.135 forintos átlagjövedelemre számíthatnak.

Részecskéktől a galaxisokig a fizika alapképzésben

Tudj meg többet további természettudomány képzésekről!

Alapszakok

Fedezd fel a világ titkait a molekulák szintjén a kémia alapképzésben!

Mesterszakok

Az MI és az agykutatás határán – A számítógépes és kognitív idegtudomány mesterképzés

Kutatás és innováció a sejtek világában – A molekuláris biológia mesterképzés

A földkéregtől a környezetvédelemig: a geofizikus mesterképzés

Biotechnológia mesterképzés: ahol a tudomány az élet szolgálatában áll

Az intézményi és szakos rangsorokat az UNIside az Oktatási Hivatal adatai alapján készítette. A teljes rangsorok az UNI in&out 2026-os lapszámában találhatók.

——

A kiemelt kép forrása: Shutterstock.

Mit adhat egy jó pedagógus a diákjainak?

A tanár, aki nem csak tanít, hanem keretet ad a gondolkodásnak

Egy jó tanár egyik legfontosabb hatása nem az, hogy rögzít az agyunkban egy képletet vagy egy történelmi dátumot, hanem az, hogy megtanít gondolkodni. Ez elsőre elvontnak hangzik, de a gyakorlatban nagyon is konkrét: hogyan teszel fel kérdéseket, hogyan vizsgálsz egy problémát, hogyan keresel összefüggéseket.

A pszichológiai kutatások régóta hangsúlyozzák, hogy a tanulás nem pusztán információátadás, hanem kognitív keretek kialakítása. Egy jó tanár segít abban, hogy a diák ne csak megtanulja az anyagot, hanem értse is, hogyan épül fel egy gondolatmenet. Ez a fajta tudás később bármilyen területen hasznos lesz, akár egyetemen, akár munkahelyen.

Sok diák csak később veszi észre, hogy egy-egy tanár valójában nem a tananyagot adta át igazán, hanem egyfajta gondolkodási stílust. Ez az, ami megmarad akkor is, amikor a konkrét tételek már rég feledésbe merültek.

Az a bizonyos mondat, ami később visszatér

Szinte mindenki emlékszik legalább egy olyan tanári mondatra, ami valamikor „csak egy órai megjegyzés” volt, később viszont jelentést nyert. Lehetett ez egy kritika, egy biztatás vagy egy egyszerű megfigyelés. Ezek a mondatok sokszor nem azonnal hatnak, hanem késleltetve.

A pedagógiai kutatások ezt hosszú távú oktatási hatásnak nevezik: amelyek nem mérhetők azonnali jegyekben vagy teszteredményekben, mégis befolyásolják a pályaválasztást, az önbizalmat és a tanuláshoz való viszonyt. Egy tanár például észreveszi, hogy valaki jól érvel, vagy hogy kreatívan gondolkodik, és ezt kimondja. Ez a visszajelzés sokszor fontosabb, mint maga az érdemjegy.

A diákok gyakran csak évekkel később értik meg, hogy egy-egy ilyen mondat irányt adott. Nem konkrét döntést hozott helyettük, hanem megerősített egy lehetőséget.

A biztonságos tér, ahol lehet hibázni

Egy jó tanár egyik legfontosabb, láthatatlan ajándéka az, hogy olyan környezetet teremt, ahol a hibázás nem végállomás, hanem tanulási folyamat. Ez különösen fontos gimnáziumi korban, amikor a teljesítménykényszer sokszor erős, és a jegyek könnyen identitásformálóvá válnak.

A tanuláskutatásban régóta ismert, hogy a hibázástól való félelem gátolja a fejlődést. Ha egy diák nem meri megpróbálni a választ, mert fél a rossz jegytől vagy a megszégyenüléstől, akkor nem aktiválódik az a gondolkodási folyamat, ami a valódi tanuláshoz kellene.

Egy jó tanár nem azt üzeni, hogy a hiba jó, hanem azt, hogy a hiba része a folyamatnak. Ez a különbség finom, de nagyon erős hatású.

Nem minden tanár „nagy”, de minden tanár hat

A tanárok hatása nem mindig látványos vagy azonnal felismerhető. Nem minden órából lesz emlékezetes élmény, és nem minden tanár alakít át egy életutat. De az oktatáskutatás egyik érdekes megfigyelése, hogy a hatás nem feltétlenül intenzitásban mérhető, hanem összhatásban.

Lehet, hogy valaki csak egy rövid ideig tanít egy diákot, mégis ad egy olyan élményt vagy visszajelzést, ami később fontos lesz. Máskor egy teljes tanéven át tartó kapcsolat épít lassan, fokozatosan önbizalmat vagy érdeklődést egy tárgy iránt. Ezért is nehéz pontosan leírni, mit jelent „jó” tanárnak lenni.

Mit visz tovább egy diák egy jó tanártól?

Ha leegyszerűsítjük, egy jó tanár három dolgot adhat, ami túlmutat az iskolán:

  • gondolkodási keretet, ami később is használható
  • önbizalmat ahhoz, hogy próbálkozz új helyzetekben
  • egyfajta belső mércét, hogy mit jelent jól csinálni valamit

Ezek nem tantárgy-specifikus dolgok. Nem számít, hogy valaki matematikát, irodalmat vagy biológiát tanít. A hatás sokszor ugyanaz: hogyan viszonyulsz a tanuláshoz és saját magadhoz.

A pedagógusnap mögötti kérdés

A pedagógusnap egy emlékeztető arra, hogy az oktatás nem csak tudásról szól, hanem kapcsolatokról is. Arról, hogy valaki időt szán arra, hogy segítsen egy másik embernek eligazodni egy bonyolultabb világban.

És bár sok minden változik az iskolában, egy dolog elég stabil marad: mindig lesznek tanárok, akik mondanak valamit, ami akkor talán nem tűnik fontosnak, később viszont meghatározóvá válik.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Zöldebb jövő az iskolapadtól: a környezetvédelem világnapja

Amikor a fenntarthatóság kikerül a tankönyv utolsó fejezetéből

A fenntartható oktatás alapgondolata egyszerűbb, mint amilyennek hangzik: nem elég a környezetről tanulni, meg kell tanulni együtt gondolkodni vele. Ez azt jelenti, hogy a tananyag nem csak az ökológiai problémákat mutatja be, hanem azt is, hogyan kapcsolódik össze a gazdaság, a társadalom és a környezet.

Az UNESCO fenntartható fejlődési oktatási programja például azt hangsúlyozza, hogy a jövő oktatásának nemcsak tudást kell átadnia, hanem készségeket is: rendszerszintű gondolkodást, problémamegoldást és felelős döntéshozatalt. Ez már nem egy külön „zöld modul”, hanem egyre inkább alapelv.

A gyakorlatban ez sokszor apró változásokban jelenik meg. Egy földrajzórán nemcsak az erdőirtásról van szó, hanem arról is, hogyan hat ez a globális gazdaságra. Egy gazdasági példában nemcsak a növekedés számít, hanem az is, milyen környezeti költséggel jár. A fenntarthatóság így lassan keretként jelenik meg minden tantárgy körül.

A „zöld szakmák” már nem csak környezetvédőknek szólnak

Amikor valaki a zöld szakmákra gondol, gyakran természetvédelmi őrök, kutatók vagy környezetmérnökök jutnak eszébe. A valóság ennél sokkal tágabb. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint a zöld gazdaság nem egy külön szektor, hanem minden olyan tevékenységet magában foglal, amely csökkenti a környezeti terhelést vagy javítja az erőforrás-hatékonyságot.

Ez azt jelenti, hogy egyre több hagyományos szakma is „zölddé” válik. Nem feltétlenül a munkakör neve változik, hanem a tartalma.

Például:

  • egy mérnök energiatakarékos épületeket tervez
  • egy közgazdász fenntartható befektetéseket vizsgál
  • egy informatikus adatközpontok energiahatékonyságán dolgozik
  • egy logisztikai szakember optimalizálja a szállítási útvonalakat
  • egy marketinges környezettudatos kommunikációt épít

A zöld átmenet egyik legfontosabb következménye, hogy a fenntarthatóság nem külön szakma lesz, hanem sok szakma része.

Mit tanulnak ma azok, akik holnap a fenntarthatóságon dolgoznak?

A fenntartható jövőhöz szükséges tudás nem egyetlen irányból érkezik. Inkább egy olyan tudáskombináció, amelyben technológia, természettudomány és társadalmi érzékenység egyszerre van jelen.

Egyre fontosabbá válnak például:

  • az adatértelmezési készségek (pl. klímaadatok, energiafelhasználás elemzése)
  • a rendszerszintű gondolkodás (hogyan hat egy döntés több területre)
  • a digitális eszközök használata (modellezés, szimulációk, AI-alapú elemzés)
  • a kommunikációs készségek (hogyan lehet komplex problémákat érthetően elmagyarázni)

A klímaváltozás kutatásában például már nem elég csak biológiai vagy földtudományi tudás. A modellekhez számítástechnikai ismeretek kellenek, az eredményekhez pedig társadalmi és gazdasági értelmezés is.

Ez az interdiszciplinaritás az, ami miatt a fenntarthatóság területe különösen gyorsan fejlődik. Nincs egyetlen „helyes szakma”, inkább egymásra épülő kompetenciák rendszere alakul ki.

Magyarország és a zöld átmenet: nem csak jövőkép

Magyarországon is egyre több egyetem és képzési program reagál a fenntarthatósági kihívásokra. Környezetmérnöki, energetikai, agrár- és gazdasági képzésekben is megjelennek a zöld szemléletű tárgyak, és egyre több hallgató vesz részt olyan projektekben, amelyek valós környezeti problémákra keresnek megoldást.

A vállalati szektorban is látható az elmozdulás. Az energiahatékonyság, a hulladékcsökkentés és a karbonlábnyom-mérés ma már nem csak CSR-tevékenység, hanem üzleti szempont is. Az Európai Unió zöld átállási stratégiái pedig tovább erősítik ezt a trendet, mert a szabályozás is egyre inkább fenntarthatósági alapokra épül.

A hallgatók számára ez azt jelenti, hogy a „zöld tudás” nem elméleti extra, hanem egyre inkább piacképes készség.

A fenntarthatóság mint gondolkodásmód

A fenntartható oktatás egyik legfontosabb üzenete nem az, hogy mit ne tegyünk, hanem az, hogy hogyan gondolkodjunk összefüggésekben. Egy döntés nem önmagában létezik, hanem hatással van más rendszerekre is: környezetre, gazdaságra, társadalomra.

Ez a fajta szemlélet különösen fontos a fiatal generációk számára, mert ők lépnek ki arra a munkaerőpiacra, ahol a fenntarthatóság már nem opcionális kérdés lesz. Egyre több pozícióban alapelvárás, hogy valaki értse az energiahatékonyságot, a környezeti hatásokat vagy a felelős erőforrás-használatot.

A környezetvédelmi világnap így nemcsak emlékeztető, hanem egyfajta tükör is: azt mutatja meg, hogy a „zöld jövő” nem külön világ, hanem a jelen oktatásának és szakmáinak fokozatos átalakulása.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.