Mit gondolnak a külföldön tanuló diákok a későbbi életükről? | Diplomátszerzek
Példakép Bodzás Szabolcs 2022. szeptember 21.

Mit gondolnak a külföldön tanuló diákok a későbbi életükről?

A Blochams Capital és a Hungarian Youth Association együttműködésében elkészült az első hazai Youth Affluent Fiance 2022 kutatás, mely több száz fókuszcsoportos interjún keresztül mutatja be, hogyan gondolkodnak későbbi életükről a ma 18-25 évesei.

Jelenleg körülbelül húszezer diák tanul külföldön, azaz a 18 és 25 év közötti fiatalok nyolc százaléka. 88 százalékuk a felső középosztály vagy a középosztály tagjaként definiálja magát. A jövőt illetően csupán negyedük állítja, hogy biztosan visszajön Magyarországra a tanulmányai befejeztével.

Úgy gondolják, hogy míg itthon havi nettó 510 ezer forintos fizetéssel tudnának kezdeni – a Magyarországon tanulók csak 330 ezer forint körüli nettó fizetésre számítanak -, addig külföldön ennek több mint dupláját, 1,1 millió forintnak megfelelő összeget keresnének. Továbbá úgy számítják, hogy ez az összeg öt év munkatapasztalat birtokában már havi 2,5 millió forintnyi értékre duzzad.

A többségük nem gondolkodik állami nyugdíjban, 70 százalékuk úgy tervezi, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer már nem fog működni mire ők elég ezt a korhatárt. Emiatt az öngondoskodás mindannyiuk számára prioritás, sőt arra számítanak, hogy idősödő szüleikről is nekik kell majd gondoskodniuk.

[kiemelt]Minden második diák – saját bevallása szerint – már most hosszútávú öngondoskodási stratégiával rendelkezik. Egyharmaduk teljesen másfajta eszközökbe fekteti nyugdíjcélú megtakarításait, mint a szülei.[/kiemelt]

22 százalékuknak már most van kis vagy közepes összegű befektetése. Ezek általában Reddit- és Facebook-tippeken alapulnak. Nem kérnek a tradicionális megoldásokból, digitálisan intézik ügyeiket.

Vagyoni és társadalmi helyzettől függetlenül a külföldön tanuló magyar diákok 20 százaléka sosem beszélt a szüleivel pénzügyekről. A magukat felső vagy felső középosztályba sorolók 22 százaléka mondta azt, hogy élete során sosem szeretne hitelhez folyamodni, míg a közép és alsó középosztálybeliek 14 százaléka. Tehát a külföldi diákok több mint 70 százaléka tervez felvenni hitelt az élete során, 57 százalékuk ingatlanra, 21 százalékuk cégalapítás, cégépítés és működtetés céljából.

Elmondható tehát, hogy a Z-generáció tagjai messze felülmúlják a korábbi generációk tudatossági szintjét.

Ez is érdekelhet