Zeki 2006-ban született Budapesten, török–magyar családba. Középiskolai tanulmányait a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban végezte, természettudományi tagozaton, és 2025 tavaszán fejezte be jeles érettségi eredménnyel. Az ELTE matematika alapszakra jelentkezett, és a képzés utáni tervei között szerepel egy külföldi MSc elvégzése, valamint kutatásokban való részvétel is. Széles körű érdeklődése kiterjed a francia irodalmi nagyregényekre is, amelyek eredeti nyelven való elolvasása motiválja arra, hogy a magyar, a török és az angol mellett franciául is tudjon legyen.
Az interjú eredetileg az UNI in&out 2026 nyár kiadványában jelent meg.
Mi alapján döntöttél az érettségi előtt, hogy merre tanulj tovább? Milyen szempontok alakították az egyetemválasztásodat?
A saját érdeklődési köröm alapján választottam a matematika szakot. Egy ideig fontolgattam azt, hogy elmenjek-e mérnöknek a BME-re, de végül az ELTE matematika szak mellett döntöttem. Az érettségi előtt a tanáraimmal és több egyetemistával is beszéltem, hogy az adott szakon milyen tárgyak vannak, illetve mit is tanulnak pontosan. Kérdeztem ELTE fizika, BME fizika, ELTE matematika és BME matematika szakos hallgatókat és a válaszaik is segítettek a döntésben.
Milyen kompetenciákra van szükség a képzésen, és ezek hogyan kamatoztathatók a tanulmányokban, majd a munkaerőpiacon?
A matematika szakon a legfontosabb a feladatmegoldó képesség fejlesztése, a tanulmányok előrehaladása szempontjából ez lenne a legfontosabb. A munkaerőpiacon többek között a bankokban is alkalmaznak matematikusokat és fizikusokat, méghozzá azért, mert máshogy állnak egy probléma megoldásának és máshogyan gondolkodnak.
Az erősségeimmel inkább tisztában vagyok, mint a gyengeségeimmel, habár az utóbbiakat jobban ismerni többet érne, mert könnyebben tudnám korrigálni a hibákat. Amiben biztosan erős vagyok, hogy mélyen és megfontoltan állok hozzá egy problémához, úgy közelítem meg, hogy minden részletét megértsem. Igyekszem minden lehetőséget számításba venni, és amíg ez nem történik meg teljes mértékben, addig nehezen tudok nekiállni az adott dolog megoldásának. Ez elég sok időbe kerül, és gyakran azzal is jár, hogy lassabban haladok, de a munkám biztosan alapos és átgondolt, az eredmény pedig pontosabb lesz.
Számos versenyen vettél részt, kutatással is foglalkoztál már az egyetem előtt. Mik a terveid a jövőre nézve?
Általános iskolás korom óta vittek versenyekre, csak hogy pár példát említsek: Medve matek, Zrínyi, Bólyai, Öveges József, TUDOK, OTIO. A legjelentősebb eredményeim közé tartozik az OTIO-n elért első helyezés, illetve a TUDOK nagydíj, amelyek felejthetetlen élmények voltak.
Az ELTE Talentum Programban vettem részt 11. osztályosként, ahol megismerkedtem a Kutató Diákok Mozgalmával. Az ELTE zárókonferenciáján kriptográfiából tartottam ismeretterjesztő előadást a kutatásomról. A KutDiák poszterversenyén pedig matematikából különdíjat nyertem, ennek köszönhetően meghívást kaptam a nyári Országos Konferenciára.
Első éves hallgatóként egyelőre nem foglalkozom kutatással, de a közeljövőben tervezem folytatni ezt az irányt. Rövidebb távú célom becsatlakozni egy kutatócsoportba, dolgozni egyetem mellett és filozófiát is tanulni. Hosszabb távú tervem, hogy elvégezzem az alapképzést, majd továbbmenjek mesterképzésre, de azt már lehetőség szerint külföldön. Az még nehéz kérdés, hogy milyen munkahelyet képzelek el magamnak, ez majd kialakul.
Az biztos, hogy a nyelvtudásomat mind a tanulmányaimban, mind a munkámban szeretném kamatoztatni: édesapukám török, édesanyukám magyar, és e két nyelv mellett beszélek angolul is. Továbbá az egyetemi éveim alatt tervezek megtanulni franciául, amire leginkább a francia nagyregények szeretete motivál.
Mennyire jut időd magadra, szórakozásra az egyetem mellett? Mivel szeretsz foglalkozni a szabad óráidban, napjaidon?
Az egyetem mellett elég kevés időm marad bármi másra, de a vizsgaidőszakom alatt sok időm volt irodalmi nagyregények olvasására, ami számomra feltöltődés. A fakultatívan felvett tudományfilozófia tárggyal az egyetem keretein kívül, szabad óráimban is szívesen foglalkozom, érdekelnek az ez irányú tanulmányok is.
Mit tanácsolsz azoknak, akik még bizonytalanok a matematika képzés melletti döntésben? És mit azoknak, akiket frissen vettek fel a szakra, akár pont az ELTE-re?
A matematika alapszak elvégzése sok ajtót nyit meg az ember előtt, és számos lehetőséget kínál, amelyek közül bőven lehet választani. Azt tanácsolnám a még bizonytalankodóknak, hogy kérdezzenek meg olyan hallgatókat, akik már a szakon vannak, vagy esetleg elvégezték azt, hogy mit is tanultak pontosan, milyen tárgyaik voltak, miféle lehetőségeket kapnak, kaptak. A hasonlóságokat és a különbségeket meglátni a szakok és tárgyak között, értelmezni, a magunk preferenciáihoz mérni – úgy gondolom, hogy ezek alapján juthat előrébb mindenki a továbbtanulás irányának eldöntésében.
Akiket frissen vettek fel az ELTE-re matek szakra, azoknak azt tanácsolnám, hogy lehetőleg minél hamarabb ismerjék ki az egyetemi rendszert: hogyan épül fel a képzésük, illetve milyen lehetőségek vannak az intézményben, amelyek felkeltik az érdeklődésüket. Ezeket nagyon fontos megragadni, mert ezáltal lehet hatékonyabban előrébb jutni.
Milich Zakariás
- 2006-ban született Budapesten.
- Az ELTE matematika szakának első éves hallgatója.
- Szabadidejében szívesen és érdeklődéssel olvas életrajzokat, irodalmi nagyregényeket és matematikatörténeti könyveket.
- A Kutató Diákok Mozgalmában tagozatvezető-helyettes.
- Matematikai tanulmányai mellett kiemelten érdekli a tudományfilozófia.
Még több értékes tartalom vár!
Az UNI in&out 2026 nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!
