Egy indiai álláskereső idén nyáron szokatlan ajánlatot tett az interneten: a teljes első havi fizetését odaadná annak, akinek a céges ajánlásával sikerül munkát szereznie. Hamarosan más pályakezdők is hasonló felajánlásokkal jelentkeztek. Volt, aki még jogi megállapodást is hajlandó lett volna kötni arról, hogy állja a szavát. Az esetekről az Economic Times is beszámolt. Elsőre szélsőséges példának tűnhet, mégis pontosan rávilágít egy változásra, amelyre szeptember elején a World Economic Forum is felhívta a figyelmet: az AI korában ismét többet érhet, ha valaki személyesen ajánl bennünket egy állásra.

Háromszor annyi jelentkezésből kell választani

Az AI jelentősen megkönnyítette az álláspályázatok elkészítését. Egy önéletrajz néhány perc alatt hozzáigazítható a meghirdetett munkakörhöz, ahogy a motivációs levél megírásához sem kell már üres dokumentum előtt ülni. A Greenhouse 2026-os felmérésében 1700 álláskeresőt, 198 toborzót és 373 felvételi döntésekben részt vevő vezetőt kérdeztek meg az Egyesült Királyságban, Írországban és Németországban. Az álláskeresők 78 százaléka mondta azt, hogy AI segítségével szabja személyre az önéletrajzát vagy a pályázatát.

A másik oldalon eközben látványosan megnőtt a feldolgozandó anyag mennyisége. A Greenhouse adatai alapján egy toborzónak ma közel háromszor annyi jelentkezést kell kezelnie egy meghirdetett állásnál, mint 2021-ben. Ez új problémát teremt. Ha tíz vagy száz pályázó helyett több száz, hasonlóan jól megírt önéletrajz érkezik, egyre nehezebb megállapítani, melyik dokumentum mögött van valóban az a tudás és tapasztalat, amelyet a szöveg ígér.

A World Economic Forum ezt egyfajta álláspályázati fegyverkezési versenyként írja le: AI segíti a jelentkezőket az anyagaik elkészítésében, miközben a vállalatok szintén algoritmusokkal próbálják átválogatni a megsokszorozódott pályázatokat. Ebben a helyzetben válik értékessé egy olyan információ, amelyet jóval nehezebb tömegesen előállítani: egy másik ember személyes ajánlása.

Egy volt évfolyamtárs tényleg segíthet bejutni egy céghez

A személyes kapcsolatok előnyét egy korábbi magyar kutatás is kimutatta. Ilyés Virág és Sebők Anna az Economics of Education Review folyóiratban megjelent kutatásukban magyar adminisztratív adatokon vizsgálták, milyen kapcsolat van az egyetemi ismeretségek és a későbbi karrier között. Egyetemi kapcsolatnak azokat tekintették, akik ugyanazt a képzést ugyanabban a félévben kezdték és fejezték be. Az eredmény szerint nagyobb volt annak az esélye, hogy valakit felvegyen egy vállalat, ha ott már dolgozott korábbi egyetemi társa. A legerősebb kapcsolatot ráadásul az alapképzésen megismert hallgatótársaknál találták.

A hatás a munkába állással sem ért véget. Azok, akik olyan céghez kerültek, ahol volt korábbi egyetemi társuk, a vizsgálatban magasabb fizetést kaptak, jobb pozíciókba kerültek és hosszabb ideig maradtak az adott munkahelyen. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az adatokból önmagában nem bizonyítható, hogy minden esetben közvetlenül az ismerős segítette a felvételt.

A World Economic Forum mostani adatai mindenesetre arra utalnak, hogy az álláskeresés következő korszakában a technológiai tudás mellé egy régi tényező térhet vissza: ki tudja hitelesen azt mondani rólunk egy munkaadónak, hogy érdemes velünk leülni beszélgetni.

A kapcsolati háló építésére ezért már az egyetemi évek alatt érdemes lehet tudatosan figyelni. Ezt a szemléletet követi az UNIside Glow up! Napja is: a karriertervezés, az önismeret és a fontos készségek fejlesztése mellett a program több alkalmat is teremt a személyes kapcsolatépítésre.