Néhány hét múlva kezdődik az őszi félév, az albérletpiacon pedig éppen most jöhet a nyár második nagy hulláma: augusztus közepére az is kiderül, kik kaptak kollégiumi férőhelyet, és kiknek kell lakást vagy szobát keresniük. Budapesten egyelőre nem szálltak el tovább az árak, miközben több vidéki egyetemvárosban folytatódott a drágulás.
Az új félév közeledtével sok egyetemista számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy hol és mennyiért tud lakni a következő hónapokban. Egy jól sikerült albérletkeresés hónapokra meghatározhatja egy hallgató kiadásait, és ma már önmagában az is több tízezer forintos havi különbséget jelenthet, hogy valaki a fővárosban, Debrecenben vagy Miskolcon kezdi meg a tanévet.
Budapest: a garzon is komoly tétel
A főváros továbbra is a legdrágább nagy egyetemi központ, az idei nyár ugyanakkor hozott némi megkönnyebbülést. Július közepén a kiadó társasházi lakások medián bérleti díja 260 ezer forint volt, valamivel az egy évvel korábbi 270 ezer alatt. Az egyetemisták számára érdekesebb garzonpiacon a legfeljebb 40 négyzetméteres lakások havi díja 200 ezer forint körül alakult. Aki saját lakás helyett szobát keresett, nagyjából 110 ezer forintos középértékkel találkozhatott.
Budapesten persze néhány metrómegálló is sokat számíthat. A nagy egyetemekhez közeli XI. kerületben az egy- és kétszobás lakásokért 265–270 ezer forint körüli összeget kértek, és élénk egyetemista kereslet jellemzi a IX., VIII., III. és XIV. kerületet is.
A város külső részein valamivel könnyebb alacsonyabb árat találni, bár az igazán olcsó budapesti albérlet egyre ritkább. A XIX. kerületben 210 ezer, a XV., XVIII. és XX. kerületben nagyjából 220 ezer forint körül alakult a medián. Ezen a ponton válik igazán fontossá a lakótárs kérdése. Egy kétszobás vagy háromszobás lakás költsége többfelé osztva sok esetben barátságosabb lehet, mint egy saját garzon havi díja.
Debrecen: lassan fővárosi árszint
A cívisváros néhány éve még egyértelműen olcsóbb alternatívának számított Budapesthez képest. A mostani számok már jóval kisebb távolságot mutatnak. A kiadó lakások havi díjának középértéke 220 ezer forint körül alakult, mindössze 40 ezerrel a budapesti szint alatt. Ez nagyjából annyi, amennyit a főváros olcsóbb külső kerületeiben is elkérnek egy lakásért.
A garzonoknál azért maradt némi debreceni előny: a legfeljebb 40 négyzetméteres ingatlanok mediánja 170 ezer forint volt. Egy saját kis lakás tehát körülbelül 30 ezerrel kerülhet kevesebbe havonta, mint Budapesten. Egészen más képet ad a szobapiac. Egy kiadó szoba 69 ezer forint körül mozgott, így Debrecenben különösen sok múlik azon, hogy valaki ragaszkodik-e az önálló lakáshoz. Egy lakótárssal vagy több hallgatóval közösen bérelt ingatlannal jelentősen lejjebb vihető a havi lakhatási költség.
Szeged: már itt is súlya van a lakbérnek
A napfény városa valamivel Debrecen alatt helyezkedik el, ám az ország egyik legnagyobb egyetemi központjában is komoly tétellé vált a lakhatás. A teljes kínálatban 200 ezer forint körül járt a havi bérleti díjak középértéke. A kisebb, legfeljebb 40 négyzetméteres lakásokért körülbelül 160 ezer forintot kértek.
Ez havi 40 ezer forintos különbség Budapesthez képest. Egy teljes tanévre vetítve már tekintélyes összegről van szó, ugyanakkor Szeged árai jól mutatják, mennyire összezártak az elmúlt években a fővárosi és a nagy vidéki egyetemi albérletpiacok.
Pécs: az egyetem közelében gyorsan fogy az árelőny
Baranya központjában kevésbé terhelik meg az albérletárak a hallgatók költségvetését. Júniusban a kiadó lakások havi díja átlagosan 170 ezer forint körül alakult, a legfeljebb 40 négyzetméteres ingatlanok július közepi mediánja pedig 140 ezer forint volt.
A városi átlag azonban Pécsen is csak az egyik fele a történetnek. Az egyetem közvetlen környezetében már jóval magasabb összegekkel lehet találkozni. Az Egyetemvárosban több kisebb, egy-másfél szobás lakást 170–200 ezer forint körüli havi díjjal hirdettek, a jobb állapotú vagy kedvezőbb helyen fekvő ingatlanok ára pedig még ennél is magasabb lehet. Pécs így összességében továbbra is kedvezőbb Debrecennél és Szegednél, ám aki néhány perc sétára szeretne lakni az egyetemtől, annak már jobban ki kell nyitnia a pénztárcáját.
Miskolc: ugyanabból a keretből jóval több fér bele
A mezőny legolcsóbb szereplője Miskolc. A teljes városi albérletpiacon 130 ezer forint körül alakult a medián bérleti díj, vagyis nagyjából a budapesti szint felén. A kisebb lakásoknál még látványosabb a különbség. Egy legfeljebb 40 négyzetméteres ingatlanért 110 ezer forint körüli összeget kértek, miközben Budapesten ugyanez a kategória 200 ezer körül mozgott.
A szobapiacon hasonló az arány: Miskolcon 55 ezer forint körül alakult a középérték, Budapesten ennek éppen a duplája. A két város közötti távolságot talán egyetlen összehasonlítás mutatja meg a legjobban: egy budapesti szoba árából Miskolcon már egy kisebb önálló lakás havi bérleti díja is kijöhet.
Augusztus hozhatja az igazi rohamot
A júliusi ponthatárhirdetés után az albérletpiac ezúttal visszafogottabban indult. A következő fordulópont augusztus közepe lehet, amikorra a kollégiumi felvételek eredménye is egyértelművé válik. Akik férőhely nélkül maradnak, ekkor jelenhetnek meg nagyobb számban a kiadó lakások piacán.
A mostani adatok alapján az egyetemvárosok között hatalmas maradt a szórás. Debrecen már alig marad el Budapest olcsóbb kerületeitől, Szeged is közelebb került a fővárosi árszinthez, Pécs még érzékelhető árelőnyt kínál, Miskolc pedig továbbra is külön kategória.

