Emberek a havason (1942)

Szőts István első nagyjátékfilmje azon ritka magyar klasszikusok közé tartozik, amelyeknél a táj nem puszta háttér, hanem szinte önálló szereplő. A cselekmény az erdélyi hegyek közé visz, ahol egy székely favágó a családjával próbál boldogulni. A hangulat eleinte egészen emelkedett, de ahogy halad a történet egyre kendőzetlenebb kép tárul elénk a helyi szegénységről.

A produkció Nyírő József írásai alapján készült, és főleg erdélyi, székelyföldi helyszíneken forgott: így például Hargita megyei Csíksomlyón, a Gyilkos-tónál és a Hagymás-hegységben. Mai szemmel is feltűnő, mennyire másként néz ki, mint sok korabeli magyar film: kevésbé színpadias, jóval nyersebb, ami annak is köszönhető, hogy nem csak színészekkel forgattak. A filmben ugyanis valódi favágók és pásztorok is felbukkannak.

Kalotaszegi Madonna (1943)

Rodriguez Endre mozija egyszerre romantikus történet, művészfilmbe hajló melodráma és erdélyi hangulatkép. A film főhőse Hegyi Ádám, a fiatal, tehetséges festő, aki a világtól elvonultan él Kalotafőn, egy hegyek közé zárt faluban. Nyugodt hétköznapjait egy fiatal lány szerelme forgatja fel, aki nemcsak modellje, hanem múzsája is lesz.

Eredetileg két jelenetet – egy kalotaszegi vásárt és egy körösfői lakodalmat – színesben forgattak le, de ezek ebben a formában nem maradtak fent. Ami azért is kár, mert a kalotaszegi viselet és a népi környezet színei fontos részét adhatták a filmélménynek. De Kalotaszeg világa így is romantikus és festői: olyan hely, amelynek emléke végig meghatározza a szereplőket.

Föltámadott a tenger (1953)

A Rákosi-korszak monumentális 1848-as történelmi filmje Petőfi Sándor és Bem József alakján keresztül idézi fel a forradalom és szabadságharc eseményeit. A film második fele már kifejezetten az erdélyi hadjárat sikereire fókuszál. Székelyföld ebben a moziban emelkedett, hősi és erősen ideologizált történelmi hadszíntér.

A ’Föltámadott a tenger’ ma már legalább annyira érdekes kordokumentum, mint történelmi alkotás. Hatalmas tömegjelenetekkel dolgozik a produkció: a forgatás mintegy 200 színésszel és 3000 statisztával zajlott. A sztori a látványos csaták mellett erős pátosszal dolgozik, de közben jól látszik rajta az ötvenes évek hivatalos történelemszemlélete is. A sztoriba beszivárgott az osztályharcos ideológia is, ami miatt minden nemesi származású szereplő, még a magyar oldalon is negatív szereplőként van elkönyvelve.

Valan – Az angyalok völgye (2019)

A film nézése közben könnyen elbizonytalanodhatunk: biztos, hogy magyar mozit látunk? A havas fenyvesek, az elhagyatott bányavárosi utcák és a sötét tónusú képek annyira pontosan idézik a skandináv thrillerek világát, mintha a történet valahol Észak-Európában játszódna. Pedig a film nagyon is erdélyi: Bagota Béla első nagyjátékfilmje egy hólepte bányavárosba vezet, ahol egy eltűnt személy régi esete és egy újabb nyomozás fonódik össze.

A film egyik érdekessége, hogy a kitalált Valant erdélyi helyszínekből rakták össze. A fő helyszín Balánbánya volt, de forgattak Sepsiszentgyörgyön, és Brassóban is. A rendező egy interjúban elárulta: a film főbb motívumai egy álomból származtak, és Erdélyt annak ellenére választotta helyszínnek, hogy korábban nem is járt ott.

Tündérkert – Kísértések kora (2023)

Ebben a sorozatban a déli havasok egy veszélyes politikai sakktáblaként jelennek meg. Biztosan sokan felkapják a fejüket, amikor egy hazai történelmi sorozatot a „magyar Trónok harcaként” kezdenek emlegetni. A Tündérkert – Kísértések kora esetében azonban nem kell ettől megijedni: a sorozat nem akar nagyobbnak látszani annál, ami, viszont az udvari intrikák, hatalmi játszmák és árulások világát kifejezetten élvezetesen mutatja be. A történet a 17. századba vezet, ahol a fejedelmi trónon éppen Báthory Gábor ül. Nem könnyű uralkodó: indulatos, kiszámíthatatlan, és gyakran előbb nyúl a kardjához, mint az eszéhez. Ráadásul nemcsak az ellenségeivel bánik kegyetlenül, hanem sokszor azokkal is, akiknek elvileg a szövetségeseinek kellene lenniük.

A sorozat persze nem hibátlan. Akadnak kevésbé erős jelenetek és döccenések, de aki ezeken túl tud lépni, az egy látványos, feszült és meglepően szórakoztató történelmi drámát kap. Amikor a Tündérkert igazán jó, akkor nagyon működik: a személyes sérelmek és Báthory lassú bukása kifejezetten átélhetővé válik. A fejedelem pedig valóban sokat tett azért, hogy az utókor ne különösebb szeretettel gondoljon vissza az uralkodására. A sorozat egyik legnagyobb ereje a szereplőgárda: a Báthoryt alakító Katona Péter Dániel különösen emlékezetes.