Az Egyetemi-ipari Innovációs Hálózat (University Industry Innovation Network, UIIN) nevű Európa egészében jelentős EU-s szervezet égisze alatt megrendezett rangos eseményen mintegy félezer európai egyetemi és vállalati résztvevő gyűlt össze a Budapesti Kongresszusi Központban. Azért, hogy a felsőoktatási és az egyetemek ipari kapcsolódásaira épülő innovációk legfontosabb trendjeiről eszmét cseréljenek és megosszák egymással, konkrétan legjobb tapasztalataikat.

Európa és a világ minden részéről érkeztek

A képviselt 250 szervezet és a 60 országból érkezett száznál is több előadó segítségével egyszerre 5 külön teremben vitatták meg a friss trendeket az egyetemeket képviselő résztvevők és az előadók. Mégpedig az egyetemek gazdasághoz, ipari szereplőkhöz kapcsolódó stratégiájukat, az oktatáshoz kapcsolódó innovációk legfrissebb trendjeit. Emellett a kutatási eredmények való életre gyakorolt hatásait és azok monetizálhatóságát.

[kiemelt]Többek között így került szóba az Európa egészének fontos rendezvényen a mesterséges intelligencia szerepe az oktatásban és az innovációban, az uniós és regionális együttműködések, a kutatói munka újfajta megközelítése. Ezen túl, a tradicionális egyetemi modellek megváltozása, a robotika és a blokklánc technológiák terjedése, az oktatási formák drasztikus megváltozása (digitalizáció), a felsőoktatás szerepe a fenntarthatósági kérdések megválaszolásában. Valamint az üzleti és az egyetemi szféra közötti együttműködés vadonatúj útjai, lehetőségei.[/kiemelt]

A konferencia megnyitó beszédét Arno Meerman, az UIIN alapító-vezetője tartotta, aki beszédében kiemelte, hogy az új trendek és technológiák, mint például a digitalizáció és a mesterséges intelligencia terjedése alapjaiban változtatják meg az évtizedek, sőt az évszázadok óta kialakult felsőoktatási modelleket. Nem csak Európa szerte, de az egész világon. (Arno Meermannal rövidesen exkluzív interjú is megjelenik az Uniside.hu portálon.)

A SZIE Európa egyik leginnovítívabb intézménye

A nemzetközi – közel sem csak Európa számára fontos – rendezvény hazai szervezésében közreműködő győri Széchenyi István Egyetemet fenntartó alapítványának képviseletében az eseményt eredetileg megnyitó Palkovics László, elnök helyett az egyetem oktatási rektorhelyettese, Lukács Eszter mutatta be a Nyugat-Magyarországi fejlesztéseket.

Továbbá az egyetem legújabb science parkját és az ipari kapcsolatainak rendszerét. A rektorhelyettes előadásában kitért fia győri Egyetem innovációs munkájára, az új ipari parkokra, illetve azokra az átalakításokra amelyekkel Széchenyi István Egyetem hozzájárul a technológia és tudástranszfer missziójához a régióban, így például kiemelte, hogy az Audival és más meghatározó régiós cégekkel hosszú évekre visszanyúló együttműködéseket ápolnak.

Az Szent István Egyetem ipari stratégiájának pillérei Fotó: Uniside.hu

Kettős felhasználású technológiák

A konferencia főtámogatóját, a TECHTRA Technológiai Transzfer Intézetet, amelynek egyik fő célja az úgynevezett kettős felhasználású (civil és védelmi céllal is alkalmazható) technológiák kutatása és fejlesztése, Nedecky Lilla, a nemzetközi HUB vezetője mutatatta be. Mint mondta, fő céljuk, hogy az ipari és akadémiai világ szereplői között technológiai és tudástranszfert valósítson meg, ezáltal pedig versenyképesebbé tegyék a hazai vállalkozásokat, különösen a kettős felhasználású technológiák tekintetében.

Együttműködés a TECHTRA és a UIIN között – nem csak Európa érintett

Egy friss együttműködés keretei közt szervezte meg ezt a közös konferenciát  a győri TECHTRA Technológiai Transzfer Intézet és a holland Egyetemi Ipari Innovációs Hálózat (UIIN) 2023. május 9-11. között Budapesten.

A UIIN lényegében egy 2012-ben alapított tudásközpont, melynek célja a tudástranszfer sikeres elősegítése egyetemek, iparágak, vállalkozók és hallgatók között. A UIIN emellett saját kutatásokat is végez, rendezvényeket szervez. Valamint képzési és tanácsadási szolgáltatásokat nyújt több mint 80 szervezetből és 500 egyéni tagjából álló közössége számára. A szervezet 2013 óta szervez európai konferenciákat. Budapesten első alkalommal szervezett a UIIN eseményt.
A 2023-as konferencia célja az egyetem és ipar közötti interakció, a vállalkozók és az elkötelezett egyetemisták együttműködésének megvalósítása. Továbbá tapasztalataik megosztása és meglátásaik ismertetése által. A rendezvény fő előadói voltak:

– Cristina Riesen, az Educreators Foundation alapítója és vezérigazgatója,
– Diana El-Azar, a Minerva Project stratégiai kommunikációs igazgatója,
– Emma Salgård Cunha, a Cambridge-i Egyetem kereskedelemi menedzsere,
– Kelly Sexton, a Michigani Egyetem kutatási és innovációs partnerségekért felelős alelnöke, – Philipp Gerbert, a TUM Venture Labs általános ügyvezető igazgatója,
– Robert Giezendanner-Thoben, az EPFL ipari ügyekért felelős igazgatója, valamint
– Roberta Malee Bassett, a Világbank globális felsőoktatási vezetője is.

Egy érdekes magyar workshop a mesterséges intelligenciáról – Európa is felfigyelt az MI-re

Hogyan kezeljük az MI kihívásait és lehetőségeit az egyetemek és az ipar közötti együttműködésben? – tették fel a kérdést az UIIN konferenciájának talán egyik legérdekesebb workshopján a magyar előadók. Korányi László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, KIM (korábban Innovációs és Technológiai Minisztérium) innovációs főtanácsadója, továbbá az Óbudai Egyetem óraadó oktatója vezette a beszélgetést és gyakorlatot.

A neves, korábban az állami innovációs területen vezetőként is dolgozó oktató és kollégái egészen újszerű megközelítéssel világították meg a címben szereplő felvetést.

Interaktív munka a magyar workshopon

A szokásos passzív hallgatóságot kifejezetten interaktív munkára ösztönözte. A résztvevők csapatokra oszlottak. Feladatuk pedig az volt, hogy képzeletbeli tanárként adjanak mérnök, illetve informatikus hallgatóiknak feladatokat adjanak. Olyanokat, amelyeket azok a ChatGPT segítségével nem tudnak megoldani! Természetesen a hallgatók, ahogyan a való életben, ebben a szimulált játékban is használhatták a Chat GPT-t. Ám legfeljebb a munka előkészítésében, és egyes részfeladatok elvégzése során. Az egy órás műhelymunkát követően a többségnek sokkal világosabbá vált, hogy miként is működik a mai mesterséges intelligencia, mire lehet azt használni, illetve mire nem vagy mire kevésbé alkalmas.
Kiderült például, hogy programokat vagy weboldalakat egészen jól alkot meg az MI. Ám például veszélyes dolog akár internetes kutatásokban is az MI-re hagyatkozni. A Chat GPT képes arra is, hogy egészen valósnak tűnő, ám általa abban a pillanatban kreált webes linkeket és referenciákat „köpjön ki”.

Azaz már egy egyszerűbb internetes keresést sem tanácsos az MI-re bízni. Nem, hogy az adott keresési eredmények tényszerűségét, valóságtartalmát, valódiságát lenne érdemes számonkérni rajta. Továbbá egy szóbeli felelet, vagy mérnöki (hardver készítési és hasonló) munkák leírását sem fogja elvégezni az MI. Hiszen ez utóbbi esetben tényleges mérnöki-szerelési munkák tapasztalatairól is szó lehet. Ezeket egy algoritmus még hosszú-hosszú évek múltán sem lesz képes hihetően improvizálni.

Az eseményen hazai egyetemek képviselői is részt vettek előadóként, például:

• Prónay Szabolcs (Szegedi Egyetem),
• Németh Szilárd (Budapest Business School),
• Korányi László és kollégája, Kozlovszky Miklós (Óbudai Egyetem, lásd e cikkben, a magyar workshop tudósítást)
• Rakovics Márton (ELTE)

Hamarosan jövünk néhány téma részletesebb ismertetésével is az interjú mellett.