Fejlett technológiák és megújuló energia: a felsőoktatás jövője a magyar iparban
Innováció UNIside 2024. november 28.

Fejlett technológiák és megújuló energia: a felsőoktatás jövője a magyar iparban

Az ipari automatizálás, a fejlett technológiák és a megújuló energia lehet a jövő legfontosabb ágazata nemcsak globálisan, de itthon is. Egy friss hazai kutatás szerint az ipar 4.0, azaz az ipari digitalizáció forradalma csak pár éve pörgött fel, mégis nagy változásokat hozott a magyar gazdaságba, növelve a termelékenységet és a versenyképességet. Többféle kihívásnak kell megfelelnie a vállalkozásoknak, amelyben az egyik kulcs lehet az oktatással való együttműködés, a fejlesztési projektekben való részvétel és a folyamatos innováció.

A cikk eredetileg 2024. szeptemberében, az UNI in&out Innováció 2024 kiadványban jelent meg.

 

Mivel a magas technológiai intenzitású iparágak a fejlettebb régiókban koncentrálódnak, így az ipari vállalatok 60 százaléka nem tudja teljesen kiaknázni az általa birtokolt adatok potenciálját, a digitalizáció terjesztése pedig folyamatos oktatást, továbbképzést igényel, ezért a felsőoktatás és a vállalatok együttműködését kell még inkább erősíteni.

A digitalizáció a 21. század elejének vitathatatlanul az egyik legfontosabb trendje, amelynek ipari, logisztikai, nagyvállalati vetületét korábban ipar 4.0 néven emlegették, mára inkább az átfogóbb, ipari digitalizáció kifejezés terjedt el. Néhány konkrét felhasználási terület segítségével igyekszünk rávilágítani a változás különböző aspektusaira.

A zöldgazdaság, a megújulók és az ipari digitalizáció

A jövő elektromos hálózatainak fejlesztése nem csupán a fizikai infrastruktúra bővítését igényli, hanem a digitalizáció eszközeinek bevezetését is – nyilatkozta Balasa Levente, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának vezetője. Magyarországon a napelemek aránya az energiamixben 2035-re akár a jelenlegi két és félszeresére is nőhet, ami komoly kihívásokat jelent az elektromos hálózatok számára. Itthon a napenergia aránya az áramtermelésben a világon a harmadik, Európában pedig a második legmagasabb. A napelemek Magyarország teljes áramtermelésének több mint a 18 százalékát teszik ki, mert a napelemes kapacitások bővítése már 2024 tavaszára elérte a korábban 2030-ra kitűzött 6 gigawattos célt.

Az egyre növekvő, 2030-ra akár 50 százalékkal növekvő terhelés és az új technológiai kihívások, mint az elektromos járművek töltése, kezelése érdekében szükség van adatalapú, intelligens mérésre és okos hálózati elemek alkalmazására. Erre remek megoldást adnak az úgynevezett intelligens villamos hálózatok, amelyek valós időben monitorozzák az alrendszereiket, ezáltal megmutatják, hol vannak extra kapacitások és hol szükséges új kapacitások kiépítése – tette hozzá Balasa Levente. Az elektromos járművek akkumulátorai a háztartások, az intézmények számára hatalmas energiatároló eszközként is szolgálhatnak, amiket összekötve az épületmenedzsment-rendszerekkel, kiegyenlítettebb, stabilabb lokális villamosenergia-gazdálkodást eredményezhet az olyan V2G-hálózatok révén, amelyeket Nyugat-Európában már több helyen kiépítettek – igaz, egyelőre ott is kísérleti jelleggel.

A mesterséges intelligencia (MI) és az öntanuló szoftverek használata segíthet az automatizált hálózati műveletekben, a fogyasztási minták és anomáliák előrejelzésében, valamint az energiaelosztás optimalizálásában. Az MI alkalmazása révén gyorsabban felismerhetők a rendellenes működések és hatékonyabb lehet a válaszadás. Balasa Levente szerint a hatalmas mennyiségű adat tárolása és feldolgozása, valamint a hálózati erőforrások rugalmas kezelése a kiberbiztonsági követelményeknek megfelelő szoftveres technológiák révén valósítható meg. Az előttünk álló időszakban tehát új képességeket és megoldásokat kell bevezetni a villamosenergia-elosztási szektorban (is) azért, hogy a környezeti, megfizethetőségi és energiabiztonsági szempontok figyelembevételével fenntarthatóvá váljon az áramellátás – vont konklúziót a szakember.

A hazai ipar és a negyedik ipari forradalom

Egy 2024 nyarán megjelent tanulmányban a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársai, Páger Balázs és Kiss Éva (a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének munkatársa) arról írnak A feldolgozóipar és az ipar 4.0-technológiák területi összefüggései Magyarországon a negyedik ipari forradalom elején című tanulmányukban, hogy az ipar 4.0-technológiák bevezetése jelentős hatással van a magyar feldolgozóipar területi eloszlására és versenyképességére.

Mint kifejtik: a fejlettebb régiókban koncentrálódó magas technológiai intenzitású iparágak hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, míg a kevésbé fejlett területeken való technológiai fejlesztések elősegítik a regionális egyenlőtlenségek csökkentését. Az állami és a helyi fejlesztési stratégiák pedig kulcsfontosságúak az ipar 4.0 sikeres integrációjában, különös tekintettel a munkaerőpiaci kihívások kezelésére és a kkv-k támogatására.

A tanulmány kimutatta, hogy a magas és közepesen magas technológiai intenzitású iparágak jellemzően a fejlettebb régiókban koncentrálódnak, míg az alacsonyak inkább a kevésbé fejlett területeken találhatók. Ez a területi eloszlás jól tükrözi a gazdasági fejlettség és az innovációs képességek közötti különbségeket.

Az adatok szerint az ipar 4.0-technológiák elterjedése és a digitális infrastruktúra fejlettsége szorosan összefügg. Azok a régiók, ahol a magas és közepesen magas technológiai intenzitású iparágak vannak jelen, ott a digitális infrastruktúra is fejlettebb. Ezzel szemben az alacsony technológiai intenzitású iparágak koncentrációja a digitális infrastruktúra kevésbé fejlett régióiban jellemző.

Az ipari digitalizáció gyors terjedése

Az ipar 4.0-technológiák, mint a robotika, az automatizálás, a mesterséges intelligencia és az Internet of Things (IoT), egyre inkább terjednek a magyar feldolgozóiparban, még akkor is, ha mindennapi használatuk csak évről évre lesz egyre szélesebb körű. Az ipari robotok használatának aránya szoros kapcsolatban áll ezekkel az iparágakkal, ami arra utal, hogy a kevésbé fejlett iparágakban is jelentős az automatizálás mértéke. Ezek az új technológiák nemcsak növelik a termelékenységet, hanem hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez is. Az adatok szerint azok a vállalatok, amelyek korán adaptálták ezeket a technológiákat, jelentős versenyelőnyre tettek szert.

Munkaerőpiac: folyamatos képzés szükséges

A mintegy 8-10 éve erősödésnek induló ipari digitalizációs trendek egyik legjelentősebb hatása a munkaerőpiacon érzékelhető. A technológiai fejlődés új állásokat teremtett, ugyanakkor volt, amelyek megszűntek a hagyományos iparágakban. Az új technológiák bevezetése pedig megköveteli a munkavállalók folyamatos továbbképzését és a digitális készségeik fejlesztését.

Az említett tanulmány adatai szerint a munkaerőpiaci változások regionális szinten is jelentősek. A fejlettebb régiókban, ahol a technológiai intenzitás magasabb, a munkaerőpiac is gyorsabban alkalmazkodik az új technológiákhoz. Az alacsonyabb technológiai intenzitású régiókban azonban lassabb az átalakulás, ami további kihívásokat jelent a vállalati és az oktatási rendszer szemszögéből is.

Lényegesek a helyi, digitális fejlesztések

A kormányzat és a helyi önkormányzatok a digitalizáció terjedését sok eszközzel támogatják. Ezek közé tartoznak a pénzügyi ösztönzők, a kutatási és fejlesztési támogatások, valamint a képzési programok, amelyek célja a munkaerőpiaci alkalmazkodás elősegítése. Különösen fontos a kkv-k támogatása, amelyeknek gyakran korlátozott az erőforrásaik a valódi, jól hasznosítható technológiai átállás hatékony végrehajtásához.

Sok vidéki régióban szükséges a széles sávú 5G-mobilnetes hálózatok lefedettségének növelése. Különösen az ipari és kereskedelmi automatizálás, vagy akár a mezőgazdaság digitalizációja, azaz az okoseszközök kellően stabil netkapcsolat hiányában még lehetőséget sem adnak a fejlődésre, elsősorban a nagyvárosoktól távolabb eső régiókban.

A HUN-REN tanulmányának adatai szerint tehát a digitális infrastruktúra fejlettsége jelentős hatással van az ipar 4.0-technológiák elterjedésére is, ezért a kormányzat célzott beruházásokkal segíti a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását.

Új világrend, új kihívások a vállalatok előtt

A Morgan Stanley innovációs világra fókuszáló korábbi, igen átfogó elemzése szerint a többpólusú világra való áttérés megköveteli a globális ellátási láncok kockázatmentesítését és a kutatás-fejlesztés újbóli előtérbe helyezését. Az elemzők megállapították, hogy a nearshoring (a gyártás földrajzilag közelebb telepítése), a friendshoring (a gyártás baráti országokba való áthelyezése) és a termelés lokalizálása kulcsfontosságú stratégia lesz a globalizáció problémáinak sokasodásával.

Ez az elmozdulás felpörgeti a versenyt a technológiai, ipari és megújuló energiával foglalkozó ágazatokban, új lehetőségeket és kihívásokat teremtve a befektetők számára. A Morgan Stanley globális vezetője szerint a kritikus anyagok baráti országoktól való beszerzése a politikai ösztönzők és a beruházási korlátozások miatt valószínűleg előtérbe kerül. Az innovációs verseny fokozódása is várható, mivel egyes országok igyekeznek előnyt szerezni bizonyos iparágakban.

Ezek az ágazatok nyernek sokat

A Morgan Stanley elemzői szerint a többpólusú világra való áttérésnek a következő területeken lesznek a legnagyobb hatásai, a nyertes ágazatok és régiók is ezek közül kerülnek ki:

  • ipari automatizálás

A többpólusú világban nagyobb szükség van a gyárakba, raktárakba és gépekbe való beruházásokra, hogy alkalmazkodni lehessen az ellátási láncok átalakításához. A hardvert és szoftvert biztosító beszállítók, akik megkönnyítik ezt a globális átállást, valószínűleg gyorsabban fognak növekedni, mint az elmúlt évtizedben. A piac a jelenlegi 136 milliárd dollárról, 2030-ra 211 milliárdra, ezen belül az Egyesült Államok részesedése a 20 milliárd dollárról 33 milliárdra nőhet.

  • megújuló energia és e-autó-akkumulátorok

Az energiabiztonság és az energiafüggetlenség az amerikai döntéshozók egyik fő fókuszpontjává vált, és az elektromos járművek ennek egyik kulcsfontosságú eleme. A Morgan Stanley elemzése szerint az elektromos járművek tömeges elterjedésének az eléréséhez jelentősen át kell alakítani az akkumulátorok ellátási láncát, amelynek a 90 százaléka jelenleg Kínától függ. Az alkatrészek és a gyártás áthelyezése, kiépítése 2040-ig több mint 7 ezer milliárd dollárnyi beruházást igényel.

  • globális beruházások fejlett technológiába 

A félvezetők gyártásának diverzifikálása most kiemelt jelentőségű a befektetők, a vállalatok és a politikai döntéshozók számára. A kapacitás növelése érdekében a vállalatok (köztük az Intel) több mint 180 milliárd dollárnyi új beruházást terveznek a félvezetőgyártásban az Egyesült Államokban.

Friss nemzetközi kitekintés: a fenntarthatóság is képbe kerül

A friss, digitalizációval kapcsolatos tanulmányokat áttekintve kiderül: a technológiai fejlődés és az ipari IoT-megoldások bevezetése nemcsak a versenyképesség, az ipari hatékonyság növelésében, de a fenntarthatósági célok elérésében is sokat segíthet. Az így kiolvasható adatok alapján egyértelmű, hogy a nagy- és közepes vállalatoknak továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a digitális infrastruktúra fejlesztésére és az új technológiák integrálására, hogy versenyképesek maradjanak a globális piacon.

 

Digitalization 2024 – Staufen AG és AppliediT

A Digitalization 2024 című tanulmányban a Staufen AG és az AppliediT 417 ipari vállalatot kérdezett meg Németországban, Ausztriában és Svájcban. A kutatás rámutatott, hogy az ipari vállalatok 60 százaléka nem tudja teljes mértékben kiaknázni az adatainak potenciálját, emiatt jelentős értéknövekedési lehetőségeket veszítenek el. Az elemzés szerint a cégek leggyakoribb adattárolási módszere az ERP-rendszerek használata (77 százalék), amelyet az adatbázisok (69 százalék) és az Excel-táblázatok (54 százalék) követnek. A tanulmány hangsúlyozza a koherens IT-rendszer-infrastruktúrák kiépítésének fontosságát a fragmentált adatkezelés elkerülése érdekében.

Digital transformation insights – Gartner

A Gartner által készített jelentés a digitális átalakulás legfontosabb trendjeit mutatja be a gyártásban. A kutatás szerint a gyártási IT-vezetők 67 százaléka elsődlegesnek tartja az operációs modellek javítását a digitális technológiai beruházások során. A jelentés kiemeli a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) alkalmazásának a lehetőségeit is, amely képes új betekintéseket (insights) és ajánlásokat is nyújtani a gyártásban a szenzorok által gyűjtött adatok alapján. A generatív MI segíthet személyre szabott képzési anyagok létrehozásában és virtuális tréningkörnyezetek kialakításában, amelyek valós körülményeket szimulálnak.

Forrás és további részletek:
https://www.gartner.com/en/industries/manufacturing-digital-transformation

2024 Industrial Digitalization Report – Nokia

A Nokia 2024-es jelentése szerint az ipari vállalatok egyre inkább használják a privát, okosvezeték nélküli hálózatokat. A felmérésben részt vevő vállalatok 79 százaléka számolt be jelentős fenntarthatósági javulásról, miután bevezették ezeket a hálózatokat. A jelentés bemutatja, hogy a privát vezeték nélküli hálózatok milyen előnyöket nyújtanak az ipari automatizáció és a fenntarthatóság terén például az energiafogyasztás csökkentésével és a folyamatok hatékonyságának növelésével. Egy finnországi kikötőüzemeltető például jelentős üzemanyag-megtakarítást ért el az automatizált rendszerek révén. De más ágazatok is szóba jöhetnek: az energiaszektorban például a digitalizáció támogatja a megújuló energiaforrások termelését és a hálózatok átalakítását azzal a céllal, hogy a szektor gyorsabban átálljon a fenntartható energiaforrásokra. A digitalizáció minden iparágat támogathat a szén-dioxid-mentesítés útján – von konklúziót a Nokia jelentése.

2024 Manufacturing Industry Outlook – Deloitte USA

A Deloitte 2024-es, az ipari kilátásokat számba vevő elemzése szerint a gyártási ágazat továbbra is szembesül a munkaerőpiaci kihívásokkal és az ütemesen emelkedő költségekkel. A jelentés szerint a gyártók egyre inkább digitális eszközöket alkalmaznak a tehetségek megszerzése és megtartása érdekében, beleértve a mesterséges intelligencia használatát a toborzásban és a munkaerőpiaci igények beazonosításában. A jelentés kiemeli a generatív MI alkalmazásának fontosságát is a képzési anyagok testreszabásában és a virtuális tréningkörnyezetek kialakításában.

Billions of Better Decisions tanulmány – ABB

Az ipari digitalizációval is foglalkozó energetikai gépeiről ismert óriáscég, az ABB tanulmánya az ipari digitalizáció és a fenntarthatóság közötti kapcsolatot tárja fel. A kutatás szerint a globális döntéshozók 96 százaléka úgy véli, hogy a digitalizáció elengedhetetlen a fenntarthatósági célok eléréséhez, de csak 35 százalékuk alkalmazza az ipari IoT-megoldásokat széles körben. Az elemzés kiemeli, hogy a digitalizáció lehetővé teszi a jobb döntéshozatalt, növelve a termelékenységet, csökkentve az energiafogyasztást és az üvegházhatású gázok kibocsátását.

 

Az UNI in&out Innováció 2024 kiadvány célja, hogy segítsen eligazodni a technológiai fejlődés gyors ütemében, és bemutassa, hogyan formálják a legújabb innovációk a jövő iparát és oktatását. Kiadványunk ezúttal az MTMI (matematika, természettudomány, műszaki és informatikai) területekre fókuszál, körüljárja az ipar 4.0-koncepciót és témaköreit.

Az UNI in&out Innováció 2024 megvásárolható online a shop.uniside.hu oldalon, valamint a Relay és Inmedio hálózat, illetve az Auchan és Interspar üzleteiben.

Ez is érdekelhet