Ahogy az internet egyre inkább bárki számára hozzáférhetővé válik, úgy szaporodnak az álhírek, hamis információk mindenféle platformon. Sok kutatás vizsgálta már, hogy a felnőttek milyen hatékonysággal szűrik ki a valós adatokat, tényeket a rengeteg fals, félrevezető hír közül. De mi a helyzet a fiatalokkal? Az ELTE PPK kutatói friss tanulmányukban erre keresték a választ.
Csökken az érdeklődés a hírek iránt
Több kutatás rámutatott már, hogy a kamaszok egyre kevésbé érdeklődnek a napi aktualitások iránt. Nem csak Magyarországon, világszerte jellemző ez a probléma. Ezzel párhuzamosan egyre nehezebben is ismerik fel a hamis információkat, ami igen fontos probléma, hiszen a fiataloké a jövő, a most vizsgált gimnazisták hamarosan választópolgárokká válnak. A demokrácia gépezetének fontos részei lesznek, így elengedhetetlen számukra, hogy különbséget tudjanak tenni hír és álhír, igaz és hamis információ között.
Ugyan a mai korosztály sok időt tölt a közösségi média különböző platformjain, nem jellemző, hogy kifejezetten híreket keresnének, inkább csak azt olvassák, ami véletlenszerűen eléjük kerül. Az influenszereknek nagy hatása van erre a generációra, így hírek tekintetében is sokszor inkább rájuk támaszkodnak, mint az újságírókra. A kutatás arra is rámutatott, hogy nem igazán szokták a hírforrások hitelességét, megbízhatóságát ellenőrizni.
Mi segíti és mi hátráltatja az álhírek kiszűrését?
Az ELTE PPK kutatói, Faragó Laura, Orosz Gábor, Paskuj Benedek és Krekó Péter a fenti kérdésre próbáltak választ adni kutatásukban. Összesen 25 iskola 1582 gimnazistája vett részt a kutatásban, mely különböző feladatokon keresztül térképezte fel a kamaszok képességeit.
Valós és álhíreket mutattak nekik, olyan formátumban, ahogy a Facebookon is szembetalálkoznak velük, ezek közül kellett kiválasztaniuk, hogy melyik igaz és melyik hamis. Egy másik feladatban véletlenszerűen létrehozott, értelmetlen mondatokról kellett eldönteniük, hogy jelentenek-e valamit. Aki egy ilyen észszerűtlen, logikátlan mondatnak jelentést tulajdonít, az gyakrabban, könnyebben bedőlhet az álhíreknek is.
A fiatalok a demokrácia gépezetének fontos részei lesznek, így elengedhetetlen számukra, hogy különbséget tudjanak tenni hír és álhír, igaz és hamis információ között. (Fotó: Pexels)
A kognitív képességek fontosak a felismeréshez
Hogyan védjük így meg a kamaszokat a világhálón rájuk zúduló hamis információktól? Összességében hasonló eredményt kaptak a kutatók a serdülők vizsgálatakor, mint a felnőttekre specializálódott kutatás esetében. Az analitikus gondolkodás a legnagyobb segítsége a fiataloknak, illetve a mérlegelésre való motiváció. Már az nagy előrelépés, ha egy-egy hír olvasása folyamán komolyan elgondolkodnak annak tartalmán, latolgatva, hogy igaz-e.
A kutatás még arra is rámutatott, hogy amelyik családban a szülőknek magasabb az iskolai végzettsége, valamint az etnikai többséghez tartoznak, ott a kamaszok kevésbé dőlnek be az értelmetlen idézeteknek és jobb eséllyel szűrik ki az álhíreket. De ezzel együtt mégis a kognitív képességek a legmeghatározóbbak a sikeres felismerés szempontjából. Ha egy tinédzser nyitott, motivált az analitikus gondolkodásra, az megvédheti őt az interneten keringő rengeteg fals információtól.
