Eddig képek és szövegek tömegével tanították a mesterséges intelligenciákat. Most a gyerekek tanulását próbálják meg algoritmizálni a kutatók, hogy önállóan tanulni képes MI-ket állítsanak elő.
Ha jobban belegondolunk, a csecsemők, a kisgyerekek hihetetlen és elképesztő fejlődésen mennek keresztül növekedésük során. Gügyögő kisbabákból pár év alatt hihetetlenül fejlett lényekké válnak, válunk, elképesztő kommunikációs és alkalmazkodó képességről téve tanúbizonyságot.
Számtalan elmélet van a gyerekek fejlődéséről
Hihetetlenül sokan kutatták a csecsemők, a gyerekek fejlődését, számtalan elmélet lát, látott napvilágot erről a folyamatról.
[kiemelt]Néhány tudós azt állítja, hogy a nyelvelsajátítás nagy része asszociatív tanulással magyarázható; ennek során a hangokat érzetekhez társítjuk, hasonlóan ahhoz, ahogyan a kutyák a csengő hangját az ételhez kapcsolják.[/kiemelt]
Mások azt állítják, hogy vannak az emberi elmébe beépített öröklött, már a tudatosságot megelőző képességek, amelyek a nyelvek formáját alakítják, s amelyek döntő fontosságúak a tanulásban.
Megint mások azt állítják, hogy a kisgyermekek az új szavak megértését más szavak megértésére építik.

A kisgyerekek hihetetlen és elképesztő fejlődésen mennek keresztül növekedésük során. (Fotó:123RF)
Saját gyermekükön kísérleteztek
A New York Times című lap egy potenciális forradalmi áttörésről számol be ezen a területen. Brenden Lake a New York University pszichológusa, és felesége Tammy Kwan saját kislányukon, Lunán végeztek kísérleteket.
[kiemelt]A tizenegy hónapos kísérletsorozat során az emberi és a mesterséges intelligenciára szakosodott tudósházaspár minden héten egy órán keresztül egy kamerát erősített Lunára, s játék közben a gyermek szemszögéből rögzítette az eseményeket.[/kiemelt]
Céljuk az, hogy az így készült videók segítségével olyan nyelvi modellt fejlesszenek ki, amely ugyanazt az érzékszervi inputot használja, mint amit egy kisgyermek – mondhatni, egy LunaBotot szeretnének készíteni.
Egy átlagos ötéves gyermek alig több mint 300 ezer szóval találkozik
Az emberi elmét az MI segítségével megérteni számos akadályba ütközik, ami nem csoda, hiszen a kettő merőben különbözik egymástól.
[kiemelt]A modern nyelvi és multimodális modellek – mint például az OpenAI GPT-4 és a Google Gemini – neurális hálózatokon épülnek fel, kevés beépített struktúrával, és főként a megnövekedett számítási teljesítmény és az egyre bővülő adatbázisok felhasználásának eredményeként fejlődnek.[/kiemelt]
A Meta legújabb nagy nyelvi modelljét, a Llama 3-at több mint tízezer milliárd szó felhasználásával képezték ki. Ehhez képest egy átlagos ötéves gyermek alig több mint 300 ezer szóval találkozik.
A jelenlegi mesterséges intelligenciák képesek elemezni a képek képpontjait, a szövegek karaktereit, viszont nem képesek megkóstolni a sajtot vagy a gyümölcsöket, nem éhesek vagy szomjasak, nem érzik a hideget és a meleget. Holott ezek az érzékszervi tapasztalatok alapvető fontosságúak a gyerekek tanulása során.
[kiemelt]A kutatók ugyan mindent megtesznek azért, hogy a gyermek teljes érzékelési folyamát kódokká alakítsák, de az érzékelés, az érzetek döntő fontosságú aspektusai elkerülhetetlenül kimaradnak.[/kiemelt]
„Amit látunk, az csak az aktív tanulási folyamat pusztán töredéke” – mondta az amerikai lapnak Michael Frank, a Stanford pszichológusa, aki évek óta próbálja kamerával rögzíteni az emberi tapasztalatokat. Laboratóriuma jelenleg több mint 25 gyerekkel dolgozik, köztük Lunával, hogy rögzítse az otthoni és a társas környezetben szerzett tapasztalataikat.
Az ember nem egyszerű adatfelvevő, mint az MI-k neurális hálói, hanem tudattal, szándékkal, akarattal rendelkező lény.
Minden, amit látunk, minden tárgy, amit megérintünk, minden szó, amit hallunk, párosul az adott pillanatban meglévő hiedelmeinkkel és vágyainkkal.
Érdekel a cikk folytatása?
A cikk eredetileg a tudás.hu-n jelent meg, teljes terjedelmében ide kattintva tudod elolvasni.