A mesterséges intelligenciára az iskolák  már nem tekinthetnek távoli kihívásként. A diákok használják: témák feltérképezésére, szövegek összefoglalására, írásbeli feladatokhoz vagy éppen akkor, amikor egy nehezebb fogalomhoz kérnek magyarázatot. A PISA 2025 magyar eredményeit elemző EdTech Koalíció szerint ezért az AI-jal kapcsolatban egyre kevésbé az engedélyezés vagy a tiltás a legfontosabb kérdés. Sokkal inkább az, hogy a tanuló felismeri-e, mikor érdemes segítségül hívnia, képes-e ellenőrizni a kapott választ, és észreveszi-e, ha a gép hibázik. A szervezet elemzéséből kiderül, hogy félrevezető minden képernyőhasználatot egyetlen kategóriaként kezelni. Más történik akkor, amikor egy telefonra érkező üzenet megszakítja az órai munkát, és más akkor, amikor ugyanazon az eszközön digitális tananyagot olvas a diák vagy egy AI segítségével próbál megérteni egy problémát.

A telefon elvétele önmagában nem megoldás

Magyarországon a 15 évesek mindössze 12 százaléka számolt be arról, hogy társai digitális eszközhasználata rendszeresen megzavarja az órát, miközben az OECD-átlag 28 százalék. A PISA-adatok szerint ráadásul gyengébben teljesítenek természettudományból azok a diákok, akik ilyen zavaró hatásról számolnak be. A mobiltelefonok korlátozása segíthet a figyelem fenntartásában, az EdTech Koalíció szerint azonban ez önmagában kevés. A diákoknak azt is meg kell tanulniuk, hogyan irányítsák saját eszközhasználatukat a tantermeken kívül: mikor segíti őket a technológia, és mikor viszi el a figyelmüket. Ezt az önszabályozást ugyanúgy fejleszteni kell, mint más tanulási készségeket.

Az AI-t használni is meg kell tanulni

A mesterséges intelligencia még összetettebbé teszi ezt a helyzetet. Egy chatbot néhány másodperc alatt kész válasszal szolgálhat egy olyan kérdésre, amelynek végiggondolása korábban hosszabb munkát igényelt. Ugyanez az eszköz ugyanakkor magyarázhat, ötleteket adhat, segíthet rendszerezni az ismereteket vagy új nézőpontokat mutathat. A különbséget a használat módja adja. Az EdTech Koalíció ezért az AI-műveltséget jóval tágabban értelmezi annál, hogy valaki tud-e megfelelő utasítást adni egy chatbotnak. Ide tartozik a válaszok kritikus ellenőrzése, a hibák felismerése, a megfelelő eszköz kiválasztása, az etikus használat és annak eldöntése is, hogy egy adott helyzetben meddig érdemes az AI-ra támaszkodni.

Az önálló gondolkodás kérdése így az AI korában új értelmet kap. A tanulónak nemcsak egy feladat megoldását kell elsajátítania, hanem azt is, hogy mikor segíti a saját gondolkodását a technológia, és mikor kezdi helyettesíteni azt. Az EdTech Koalíció szakmai anyaga szerint a jelenlegi kutatások sem támasztanak alá olyan egyszerű következtetést, hogy a mesterséges intelligencia használata önmagában gyengítené a gondolkodást. Sokkal többet számít, hogyan épül be a tanulási folyamatba.

Többről van szó, mint a képernyő előtt töltött időről

A digitális jóllétet sem pusztán az mutatja meg, mennyi időt tölt egy fiatal a telefonja vagy a számítógépe előtt. Beletartozik az is, mennyire tud figyelni, képes-e irányítani saját digitális szokásait, milyen szerepet töltenek be az eszközök a tanulásában, és hogyan hatnak társas kapcsolataira vagy érzelmi állapotára.

Az EdTech Koalíció ezért három terület együttes kezelését javasolja az iskolák számára: a figyelem védelmét, a technológia pedagógiailag indokolt használatát, valamint a digitális önszabályozás és az AI-műveltség fejlesztését. A digitális eszköznek ott lehet igazán helye, ahol hozzáad valamit a tanuláshoz, az alkotáshoz vagy az együttműködéshez. Más helyzetekben pedig éppen az szolgálhatja jobban a tanulást, ha háttérbe kerül.