A nemzetközi felmérésben – amelyben rekordszámú, 91 ország és gazdasági térség vett részt – Magyarországon 273 oktatási intézmény közel 6400 diákja szerepelt. A felmérés kiemelt fókuszterülete ebben a mérési ciklusban a természettudomány volt. A hazai diákok szövegértési átlaga drasztikusan, 21 ponttal esett vissza a három évvel ezelőtti 473 pontról 452 pontra. Ez az eredmény statisztikailag jelentősen elmarad a 461 pontos OECD-átlagtól. A mérés módszertana szerint mintegy húsz pont felel meg egy teljes tanévnyi tanulási fejlődésnek, vagyis a diákok átlagos szövegértése hozzávetőleg egy egész iskolaévvel maradt el a három évvel korábbi szinttől. Aggasztó adat, hogy a magyar tanulók 32,3 százaléka alulteljesítő, vagyis nem éri el a stabil alapszintet, miközben a kiemelkedő tehetségek aránya alig 3 százalékot tesz ki. A nemek szerinti bontásban a lányok átlagosan 20 ponttal előzik meg a fiúkat szövegértésben, ami illeszkedik a globális mintázathoz.

Matematikából a magyar diákok 459 pontos átlagot értek el, ami 14 pontos romlás a 2022-es szinthez képest. Bár ez a szám statisztikailag nem mutat érdemi eltérést a 463 pontos OECD-átlagtól, a hosszabb távú trend a korábbi 490 pont körüli átlagokhoz képest tartós és mély visszaesést mutat. Matematikából a magyar fiúk átlagosan 19 ponttal teljesítettek jobban a lányoknál. A legfelső képességszintekre csupán a magyar diákok 5,2 százaléka jutott el, szemben a 7,8 százalékos nemzetközi átlaggal.

A szakmai értékelések rávilágítanak arra, hogy bár a digitális szövegértési nehézségek és az eredmények romlása globális trendként is megfigyelhető, a hazai közoktatás módszertani lemaradása és a tehetséggondozás szűkülése kritikus helyzetet teremt. Az alapkészségek tartós romlása közvetlen kihívás elé állítja a felsőoktatást is, hiszen az egyetemekre belépő új hallgatói generációknál egyre szélesebb körben mutatkoznak hiányosságok a komplex szövegfeldolgozásban és az analitikus gondolkodásban.