Nyilvánosságra hozta a QS World University Rankings 2027 világrangsorát a brit Quacquarelli Symonds, a felsőoktatási intézmények egyik legismertebb nemzetközi minősítő szervezete. A 2026. június 18-án közzétett lista minden korábbinál szélesebb körű felmérésre épül: a tavalyi rangsorhoz képest mintegy 340-nel több egyetemet vizsgáltak, összesen 106 ország 8808 intézményét értékelték, amelyek közül 1504 került fel a világ legjobbjait felsoroló rangsorra.
A QS értékelési rendszere kilenc mutató alapján méri az egyetemek teljesítményét. A legnagyobb súllyal az akadémiai elismertség (30 százalék) és a tudományos publikációk idézettsége (20 százalék) szerepel, emellett figyelembe veszik a munkaadók véleményét (15 százalék), az oktató–hallgató arányt (10 százalék), valamint 5–5 százalékban a végzettek karriereredményességét, a külföldi hallgatók arányát, a nemzetközi oktatók és kutatók arányát, a kutatási együttműködések nemzetközi beágyazottságát és a fenntarthatósági teljesítményt is.
10 magyar egyetem a rangsorban
A világrangsor élén idén sem történt változás: az első helyet ismét az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) szerezte meg. A második pozíciót holtversenyben a brit Imperial College London és az amerikai Stanford University foglalja el, őket pedig az Oxfordi Egyetem, a Harvard Egyetem és a Cambridge-i Egyetem követi.
A rangsorra 10 magyar felsőoktatási intézmény került fel. A magyar dobogós egyetemek (az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem) rendkívül szoros versenyben állnak egymással: valamennyien az 590–640. hely közötti sávban találhatók, több mint száz pozícióval megelőzve a többi magyar intézményt, miközben összpontszámuk között mindössze pártized pontnyi különbség mutatkozik.
A rangsorban hazánkból szerepel még a BME (751-760, hely), a Pécsi Tudományegyetem (791-800. hely), valamint a MATE, az Óbudai Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Pannon Egyetem (1001-1200. hely) és a Miskolci Egyetem (1401+ kategória).
A teljes felsőoktatási ranglista ide kattintva érhető el.
A Széchenyi István Egyetem lesz Európa egyik legjelentősebb felsőoktatási fórumának házigazdája
A győri Széchenyi István Egyetem ad otthont 2026. június 23–25-én a QS Higher Ed Summit: Europe 2026 konferenciának, amely Európa egyik legjelentősebb felsőoktatási szakmai fóruma. A rendezvényre több mint 500 egyetemi vezetőt, kutatót, iparági szakembert és döntéshozót várnak a világ számos országából, hogy közösen keressenek válaszokat a felsőoktatást érintő legfontosabb kihívásokra. A tanácskozás középpontjában a versenyképesség, az innováció, a nemzetközi együttműködések, a mesterséges intelligencia, valamint az ipar és az egyetemek kapcsolatának erősítése áll.
A konferencia megrendezése jelentős nemzetközi elismerés a Széchenyi István Egyetem számára, hiszen a QS a világ egyik legismertebb felsőoktatási minősítő szervezete. Az esemény azt is jelzi, hogy a győri intézmény egyre meghatározóbb szereplővé válik az európai felsőoktatási térben, amit az elmúlt évek nemzetközi rangsorai is alátámasztanak. A szervezők szerint a csúcstalálkozó kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy az egyetem bemutassa oktatási, kutatási és innovációs eredményeit, miközben tovább erősítheti nemzetközi partnerkapcsolatait és hozzájárulhat a kontinens felsőoktatásának jövőjéről szóló szakmai párbeszédhez.
Az angol nyelvű konferencia első napjának, az Advanced Business Skills Forum-nak Győr ad otthont. A programot a QS alapító elnöke, Nunzio Quacquarelli nyitja meg, aki előadásában arra tér ki, milyen készségekre és kompetenciákra lesz szükségük a felsőoktatásban tanulóknak az elkövetkező két évtizedben ahhoz, hogy az iparban is értékes munkát végezhessenek. A fórum fő előadását pedig Michael Breme, a győri Audi Hungaria igazgatóságának elnöke tartja. A résztvevők emellett a védelmi, az innovációs és az informatikai szektor több elismert hazai és nemzetközi képviselőjét hallgathatják meg.
A konferencia második és harmadik napját Budapesten tartják. A fórum fő témája Európa tehetség- és innovációs előnyének erősítése: a központi témák – többek között – az európai felsőoktatás versenyképessége, az ipari-egyetemi együttműködések, a mesterséges intelligencia és a digitális transzformáció és a munkaerőpiaci relevancia lesznek.
——
A kiemelt kép forrása: 123RF.
