A cikk eredetileg 2024. szeptemberében, az UNI in&out Innováció 2024 kiadványban jelent meg.

Az elkövetkező évtizedben jelentős kihívások várnak az európai és a magyar gazdaságra: a bér- és anyagköltségek, valamint a kamatszintek nem tértek vissza a pandémia előtti alacsony szintre, a földgáz és a villamos energia ára jelentősen megemelkedett, és valószínűtlen, hogy a 2020 előtti szintekre csökkenne. A geopolitikai változások zavart okoznak az ellátási láncokban, míg a fejlett világban egyre nagyobb a képzett munkaerő hiánya, ami akadályozhatja a gazdasági növekedést. Ezenfelül a digitális és zöldátállás is jelentős nehézségeket hordoz. Magyarországnak kulcsfontosságú, hogy e kihívások ellenére megőrizze, sőt növelje világgazdasági részesedését, különösen a növekedés minőségi szemléletére helyezve a hangsúlyt.

A szakirodalom és a nemzetközi példák alapján a gazdasági bővülést azok az országok érhetik el, amelyek fókuszált gazdaságpolitikát követnek és kiemelten fejlesztik a technológiai szektort. Erre jó példa Dél-Korea 1980–1989 közötti, elektronikai iparra épülő növekedése, valamint Izrael 2008–2016 közötti high-tech alapú fejlődése. Dél-Korea az exporttámogatásra, az oktatásra, a KFI-infrastruktúrára, az ipari parkokra és a befektetések ösztönzésére alapozva lett globális elektronikai nagyhatalom, Izrael pedig a magasan képzett munkaereje és az erős innovációs ökoszisztémája révén lett a high-tech szektor egyik vezetője. Ezen országok példái iránymutatók lehetnek a magyar gazdaság számára is.

A Makronóm Intézet kutatásának keretében 43 ígéretes területből adatalapú módszerrel 14 kitörési pontot választottunk ki, amelyek jó piaci kilátásokkal, alacsony kitettséggel és fejleszthető hazai adottságokkal büszkélkednek. A kiválasztást egy százfokozatú pontrendszer alapján végeztük, amely figyelembe vette a piaci körülményeket, a hazai adottságokat és kitettségeket. A megmaradt 14 területet részletesen megvizsgáltuk, ötven szakértői interjút készítve hazai vállalatok vezetőivel, egyetemi kutatókkal és KFI-központok képviselőivel. Ebbe az alábbi területek tartoznak: munkaszervezés-automatizáció, digitális logisztikai technológia, robotika, virtuális, kiterjesztett és kevert valóság (VR/AR/ MR), felhőalapú számítástechnika, SaaS, mesterséges intelligencia, gépi tanulás, adattudomány – Big Data, kiberbiztonság, pénzügyi szolgáltatások és technológia, önvezető járművek, bio-, egészségügyi, élelmiszer-, agrártechnológia.

Egészségügyi technológia: az egyik legnagyobb potenciállal büszkélkedő terület. Az egészségügyi technológia magában foglalja a gyógyításban alkalmazott megoldásokat, eljárásokat, anyagokat és eszközöket. Idetartoznak a gyógyszerek, a tápszerek, a diagnosztikai és terápiás eljárások, valamint az orvostechnikai eszközök. A globális egészségügyi igények növekedésével együtt nő a kereslet az innovatív technológiák iránt, különösen a gyógyszer- és vakcina-előállítás, a diagnosztika, valamint a terápiák terén. A kitörési pont fő területei a nano-, a biotechnológia, a 3D-nyomtatás és a robotika.

A nemzetközi adatok alapján az egészségügyi technológia globális piaca 2022-ben 75 ezermilliárd forint volt, ami 2030-ra 267 ezermilliárdra nőhet, évi 17 százalékos bővüléssel. Magyarországon a piac mérete 2030-ra elérheti az 1336 milliárd forintot. A piac már növekedési fázisban van, így a biotechnológiába való befektetések középtávon (2025–2030) megtérülhetnek. A piac mérsékelten koncentrált, sok beszállítóval és kevés vevővel, a verseny még nem túl intenzív. Az USA dominál a legnagyobb szereplőkkel, mint a Henry Schein Practice Solutions és az Epic Systems Corporation, de a japán Olympus is jelentős.

A technológiai kitörési pontok általában jelentős humánerőforrás-igényt támasztanak, és ez különösen igaz az egészségügyi technológia területén. Az interjúk és a szakirodalmi források alapján öt kulcsfontosságú szakmai végzettséget azonosítottunk, amelyekre a következő években különösen nagy figyelmet kell fordítani. Ebből négy jelenleg hiányszakmának számít. A biomérnökök biotechnológiai rendszerek fejlesztésére, új eljárások és termékek tervezésére specializálódtak. Az egészségügyi mérnökök szintén kiemelkedő szerepet játszanak, mivel ők jól értik a tudományos és mérnöki alapokat, emellett széles körű ismereteik vannak a fiziológiai és anatómiai rendszerekről, de az elérhetőségük átlag alatti. A minőségbiztosítási mérnökök a minőségbiztosítási rendszerek kialakításában és működtetésében jártasak, és bár az elérhetőségük átlagos, az e terület iránti kereslet folyamatos. A gyártástechnológusok a gyártási folyamatok technológiai felügyeletét végzik, szintén átlagos elérhetőséggel. Míg az egészségügyi technikusok, például a fogtechnikusok, akiknek a képzése itthon hiányzik, a szomszédos országokban elérhető, de a szakképzés színvonala közepes, és nem mindig biztosít azonnal alkalmazható tudást.

A mesterséges intelligencia (MI) egyre fontosabb szerepet játszik az egészségügyben is, mivel segíti a betegellátást, a diagnosztikát és a kezelések hatékonyságát. Az MI nemcsak a nyilvánvaló területeken, hanem a háttérfolyamatokban is támogatja az orvosokat, segítve az információk jobb megértését és a betegek hatékonyabb kezelését. A vállalatvezetők 83 százaléka szerint az MI világszerte megoldásokat nyújt az egészségügyi problémákra.

A Harvard Egyetem kutatásai szerint a mesterséges intelligencia használata akár a felére csökkentheti a kezelés költségeit és 40 százalékkal javíthatja az eredményét. Például a mellrák szűrésében az MI akár 30-szor gyorsabban és 99 százalékos pontossággal képes diagnosztizálni a mammográfiás vizsgálatok során. A University of Hawaii kutatása is megerősíti, hogy az MI, amely több millió képet elemez, jobban felismeri a rákos elváltozásokat, mint az orvosok.

A mesterséges intelligencia nemcsak a diagnosztikában, hanem az MRI-vizsgálatok során is segíthet, ahol akár tizedére csökkentheti az adatfeldolgozás idejét. Ezenkívül az egészségügyi dolgozók adminisztratív munkáját is gyorsíthatja, időt szabadítva fel a betegellátásra. Az Accenture felmérése szerint az adminisztratív feladatok 70 százalékát lehet automatizálni, ami további jelentős előnyöket hozhat az egészségügy számára.

Az egészségügyi technológiához szorosan kapcsolódik a biotechnológia. Ennek a globális piaca 2022-ben 422,7 ezermilliárd forintot ért, és 2030-ra 1200 ezermilliárdra nőhet, ami évi 14 százalékos bővülés. Magyarországon is jelentős növekedés várható, a piac mérete 2030-ra elérheti a 6001 milliárd forintot. A globális biotechnológiai szektor már növekedési szakaszban van, és az abba való befektetések középtávon megtérülhetnek. Jelenleg kevés a beszállító és a vevő, ami erős versenyt jelent a több mint 36 ezer szereplő között. Az Egyesült Államok a vezető résztvevő, míg a V4-ek közül Lengyelország és Magyarország emelkedik ki.

A biotechnológia széles körű felhasználási lehetőségeket kínál, amelyek között két terület különösen figyelemreméltó: a bioműanyagok és a génmódosított növények. Az előbbiek természetes alapanyagokból, például keményítőből vagy növényi olajokból készülnek és lebomlanak, csökkentve ezzel az üvegházhatású gázok kibocsátását. Bár jelenleg csak kis részesedést képviselnek a csomagolási piacon, növekvő kereslet figyelhető meg irántuk, különösen Európában és Ázsiában, ahol a nem lebomló műanyagok használatát is korlátozzák. A génmódosított növények, amelyeknek a DNS-ét technológiai úton módosítják, segíthetnek a klímaváltozás következményeinek kezelésében. Jobban ellenállnak a betegségeknek, alkalmazkodnak a szélsőséges időjárási körülményekhez és kevesebb művelést igényelnek, így csökkenthetik a mezőgazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Az Egyesült Államokban fejlesztett Kernza évelő fű példája jól illusztrálja a GMO-technológia potenciálját a fenntartható mezőgazdaságban.

A szerző Purczeld Eszter, a Makronóm Intézet vezető elemzője