Jellemző, hogy csak azért, mert szerepelt a Strang Things sorozatban, az 1985-ös „Running Up That Hill” című dal (37 évvel a bemutatója után) világelső lett a slágerlistákon. Az előadó, Kate Bush mintegy 2,3 millió dollárt keresett csak a streaming jogdíjakból a sorozat megjelenése utáni egy hónapban.

De nem ő az egyetlen, aki a Netflix-siker farvizén óriási bevételhez jutott: a szériában felbukkanó Eggo gofri eladásai is mérhetően megugrottak – a forgalmuk az első évad után úgy 14 százalékkal nőtt az USA-ban -, pedig a cég nem is fizetett a termékmegjelenítésért.

Siker a lelkesedésből

A streaming-csatornákon gyakran a nagy büdzsés sorozatokat nem lelkes alkotók, hanem üzletemberek hozzák tető alá: az Amazon Gyűrűk Ura szériája vagy a Netflix Vajákja is így indult útjára. Az említett sorozatoknak már megvolt az ötlete, amikor a projekthez elkezdték keresni az alkotókat. Pedig az igazi átütő sikerek jellemzően nem így születnek. Az üzleti megbeszélésekből született szériák rendszerint csalódást keltő nézettségi adatokat hoznak. A Stranger Things viszont őszinte lelkesedésből indult.

Amikor a Duffer testvérek először házaltak a sorozat ötletével a nagy stúdióknál, a fogadtatás minden volt, csak nem lelkes. A filmmogulok nem értették a koncepciót: a sorozat 80-as években játszódik, egy csapat gyerekről szól, de akkor miért van a történetben szörny, kormányzati összeesküvés és tramutaizált kislány? A forgatókönyvet tévécsatornák egész sora utasította vissza. A többség ugyanazon a ponton akadt fenn: nem értették, kinek szól a műsor. „Vagy csináljátok meg gyerekfilmnek, vagy legyen a főszereplő Hopper nyomozó, és vágjátok ki a gyerekeket” – hangzott a visszatérő jótanács. A döntéshozók szerint egy kisiskolásokról szóló horror halálra van ítélve.

Fotó: Wikimedia Commons

Matt és Ross Duffer tudták, amit a stúdiók nem: ha kiveszik a gyerekeket a képletből, a történet elveszíti a lelkét – azt a különleges, gyermeki szemszöget, ami az olyan 80-as években készült klasszikusokat is naggyá tett, mint az E.T. vagy a Kincsvadászok.

A Duffer testvérek lelkesedésére jellemző, hogy nem csak egy forgatókönyvvel a kezükben érkeztek a megbeszélésekre. Készítettek egy vizuális „bibliát”: egy ál-könyvborító is volt hozzá, amely úgy nézett ki, mint egy kopott Stephen King-regény. Emellé összevágtak egy hangulatvideót régi filmekből, John Carpenter zenéjével. Már akkor pontosan látták maguk előtt a sorozatot, amikor az még csak papíron létezett.

De fontos összetevő volt a rugalmasság is. Bár határozott víziójuk volt, a Duffer testvérek hagyták, hogy a történet éljen. A legjobb példa erre Steve Harrington, akit eredetileg egy ellenszenves figurának írtak meg, és a tervek szerint meghalt volna az első évadban. Ám látva a színész (Joe Keery) karizmáját, inkább dobták az eredeti tervet, és megírták a sorozat egyik legszebb karakterfejlődését.

A visszautasítások egyik fő oka a műfaji besorolhatatlanság volt, ám végül pont ez lett a siker kulcsa. A Stranger Things visszahozta a Spielberg-féle „kaland-horrort”. Akár csak a Jurassic Parkról vagy a Spielberg producerkedése alatt született Poltergeistről, a Stranger Things-ről is elmondható, hogy nem csak „szörnyei”, de nagy szíve is van a történetnek. Ez lehetővé tette, hogy olyanok is nézzék, akik amúgy nem bírják a horrorfilmeket.

Nosztalgia-faktor

Mindemellett a Stranger Things jókor volt jó helyen: épp akkor debütált, amikor a 80-as évek iránti nosztalgia alaposan befészkelte magát a popkultúrába. A kor sikerfilmjei sorra kaptak újabb részeket, amire jó példa a Mad Max vagy a Blade Runner is. Emellett több nagysikerü mozi is a 80-as évekbe kalauzolta a nézőit. Jellemző, hogy Stephen King Az-ja ugyan eredetileg az 50-es években játszódott, de a 2017-es feldolgozás inkább 30 évvel későbbre tette a cselekményt, mert jól érezték a készítők, hogy ez a kor most jobban rezonál a közönséggel.

A nézők a Stranger Things-ben is imádták a mobiltelefonok és internet nélküli világot, ahol a gyerekek walkie-talkie-n kommunikálnak és egész nap bicikliznek. Ez a fajta nosztalgia a felnőtteknek a gondtalan gyerekkort, a fiataloknak pedig egy sosem látott, izgalmasan analóg világot vitt a képernyőkre.

Bár a fősorozat véget ért, Stranger Things alkotások a jövőben is lesznek: idén érkezik a Stranger Things: Tales from ’85 animációs spinoff, és a hírek szerint készülni fog egy új élőszereplős széria is.

——

Szerző: Devecsai János.

A kiemelt kép forrása: Facebook / Stranger Things (official page).