A melegebb hónapokban előfordulhat, hogy az akár már hosszabb ideje szedett gyógyszerek mellékhatásaiban változások következnek be. Rengeteg olyan orvosság van, amely fényérzékenységet, egyéb súlyos bőrtüneteket okozhat, vagy éppen a szervezet hőháztartására gyakorol negatív hatást. Ezeknek az elkerülésére, illetve kordában tartására adott tanácsokat Sebők Szilvia, a Semmelweis Egyetem főgyógyszerésze és mesteroktatója.
Antibiotikumok, gombaellenes szerek, szívgyógyszerek, véralvadásgátlók, vízhajtók, cukorbetegség elleni készítmények, fájdalomcsillapítók és pszichiátriai szerek. Ezek mind olyan gyógyszercsoportok, amelyek használata nyáron fokozott figyelmet igényel – mondta el Sebők Szilvia. Az általuk kiváltott fényérzékenységi reakciók nagyobb részét az úgynevezett fototoxicitás okozza.
A fototoxicitás és a fotoallergia
A SOTE mesteroktatója elmondta, hogy a fototoxicitás akkor alakul ki, amikor egy gyógyszer vagy annak bomlásterméke megjelenik a bőr sejtjeiben, és UV-fény hatására a hámréteg olyan lesz, mintha leégett volna. Az égő, szúró, esetenként hólyagokkal járó fájdalom leginkább az orvosságok dózisától függ, nem pedig az egyéntől. Minél többet szed valaki az adott gyógyszerből, valamint minél több napfény éri a bőrét, annál nagyobb az esélye a fototoxicitásra. A tünetek percekkel, de akár órákkal a napozás után is jelentkezhetnek a napnak kitett bőrfelületeken.
A másik kellemetlen tünetegyüttes, amivel gyakran összekeverik a fototoxicitást, az a fotoallergia. Azonban ennek esetében nem kémiai, hanem immunreakcióról van szó, ami nem dózisfüggő. Egyszerűen a bőrben a napfény hatására átalakuló gyógyszer idegen anyagként beindítja a szervezet védekezőrendszerét és ekcémaszerű, viszkető bőrtüneteket okoz. Ezek az UV-fénynek kitett, de még a ruhával fedett bőrfelületeken is megjelenhetnek, akár több nappal, egy héttel a napozást követően is.
A főgyógyszerész hozzátette, hogy mindkét esetben égő, irritált, gyulladt szem is lehet a következmény. A visszatérő fényérzékenységi reakciók hosszú távon növelhetik a bőrrák kockázatát, ezért a megelőzés kulcsfontosságú – hangsúlyozta dr. Sebők Szilvia.
Dr. Sebők Szilvia, a Semmelweis Egyetem főgyógyszerésze és mesteroktatója (Fotó: Semmelweis Egyetem – Kovács Attila)
Hogyan tehetünk a tünetek ellen?
A fényérzékenyítő mellékhatásokkal rendelkező készítmények szedése mellett nyáron fontos a minél nagyobb bőrfelületet elfedő, könnyű ruha viselése, valamint a rendszeres fényvédőhasználat. Amennyiben lehetséges, érdemes a kezelőorvossal konzultálni valamilyen alternatív gyógyszer kiválasztásáról, esetleg a dózis csökkentéséről. Ha ezek közül egyik sem megoldható, a kellemetlen tünetek elkerülését segítheti, ha az érintett este veszi be a szóban forgó orvosságot.
Azonban dr. Sebők Szilvia arra is figyelmeztetett, hogy az orvossal való egyeztetés nélkül semmilyen készítményt sem szabad elhagyni, vagy az adagolását csökkenteni. Bár a fényérzékeny tünetek kellemetlenek, egyes gyógyszerek szedésének szakvélemény nélküli megszakítása egészségkárosodáshoz is vezethet.
A hőszabályozás problémái
Sebők Szilvia elmondta, hogy egyes antidepresszánsok fokozhatják az izzadást, ami könnyen kiszáradáshoz vezethet, és vannak olyanok is, amelyek megzavarhatják a szervezet hőszabályozását. Nyáron a vízhajtók szedésekor is körültekintően kell eljárni, mert a fokozott vizeletürítés még több folyadékot von el a szervezettől. Így a hőségben gyorsabban alakulhat ki dehidratáció, szédülés, ájulás vagy akár súlyos elektrolit-zavar is.
Egyes szívgyógyszerek (pl. béta-blokkolók) szintén ronthatják a test természetes hűtési mechanizmusát, ami által a szívnek fokozott terhelést jelent a meleg. Ráadásul a különböző gyógyszerek hatásai össze is adódhatnak, ezért többféle tünet is jelentkezhet egyszerre, amit a kánikula tovább súlyosbíthat.
Időseknél, akik jellemzően több készítményt is szednek egyszerre, illetve sokfélét, a kockázat még nagyobb: náluk jelentősen gyakoribb tünet lehet a fényérzékenység, a kiszáradás és a hőártalom. Dr. Sebők Szilvia szerint fontos felismerni a veszélyt jelző körülményeket: ha súlyos napégés vagy egyéb bőrtünet jelentkezik egyes gyógyszerek szedése mellett, vagy éppen hányást és szédülést tapasztalnak a vízhajtó miatt, akkor a betegek azonnali orvosi ellátást igényelnek.
A gyógyszerek megfelelő tárolása
A nyári időszakban különösen fontos figyelni a gyógyszerek helyes tárolására. Vannak olyan készítmények (pl. egyes inzulinok, biológiai készítmények, vakcinák), amelyek kifejezetten hűtést igényelnek. Már az is csökkentheti a hatásukat, ha egy időre kint felejtjük ezeket a hűtőszekrényből.
A mesteroktató hozzátette, hogy egyes antibiotikumok, szemcseppek, kúpok és vérkészítmények, valamint a biotechnológiai úton előállított gyógyszerek szintén érzékenyek a melegre, illetve a jelentősebb hőmérséklet-ingadozásra is. A hormontartalmú orvosságok, mint a fogamzásgátlók vagy a pajzsmirigy-hormonpótlók tárolhatók szobahőmérsékleten, de a 30 fok feletti meleg ezeket is károsíthatja. Vagyis nyáron megfelelő hőmérsékletű helyiségben, de leginkább hűtőben érdemes tartani a készítményeket.
Minden orvosság esetében fontos elolvasni a pontos tárolási előírást, amit a betegtájékoztatók 5. pontja tartalmaz. Ha a gyógyszer színe, szaga vagy állaga megváltozik, semmiképpen sem szabad felhasználni, ugyanis súlyos mellékhatásokat okozhat. Az ilyen készítményeket csomagolással együtt le kell adni a gyógyszertárban vagy bedobni a gyógyszerhulladék-gyűjtőbe – hívta fel a figyelmet dr. Sebők Szilvia.
Oktatás, kutatás-innováció és gyógyítás a Semmelweis Egyetemen
A Semmelweis Egyetem az országos és a nemzetközi rangsorokban is előkelő helyen szerepel. Merkely Béla rektor különösen büszke arra, hogy az intézmény évtizedek óta az oktatást, a kutatást és a gyógyítást tartja szem előtt, egyfajta szentháromságként.
Az egyetemen a hozzájuk jelentkező diákokat a lehető legjobb képzésekben részesítik, és emellett a nagyközönséget is rendszeresen igyekeznek tájékoztatni. Rendszeresen publikálnak mind a legfrissebb kutatásokról és eredményekről, mind a gyógyszerek okozta fényallergiához hasonló problémák kezeléséről. Ráadásul az egyetem a magyar betegellátás tíz százalékát adja, így hazánk legnagyobb ilyen jellegű intézményének számít.
A SOTE kutatási területeinek fejlettségét mutatja az is, hogy Zobor Annamária Ditta, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Szemészeti Klinika docense 2023-ban nívós nemzetközi díjat nyert az egyetemen folytatott munkájáért. Több mint 17 éve kutatja az öröklődő szembetegségeket és dolgozik új terápiás lehetőségek kidolgozásán és vizsgálatán.
A nemzetközi L’ORÉAL–UNESCO For Women in Science programban elnyerhető ösztöndíj célja, hogy a fiatal tudós nőket és kutató szakembereket gyakorlatba is vehető tudományos eredmények elérésére sarkallja, valamint előmozdítsa a magyar nők helyzetét a tudományos pályán, a legkülönbözőbb kutatási területeken.
