BCE – Diplomátszerzek

A kultúra szerepe a jövőben

A második nap záróbeszélgetésének résztvevői: Juhász Anna (Petőfi Kulturális Ügynökség programigazgatója, irodalmár), Somossy Barbara (műsorvezető, rendező), és Méry Rebeka (népdalénekes, etnográfus) voltak.

 

Hogy nézne ki a világ, ahol nincs kulturális tér

Juhász Anna a beszélgetés kezdetén hangsúlyozta, hogy kultúra nélkül nincs életünk, ez az identitásunk része. Ma rengeteg dolog lecserélhető az életben, de azok az alapelvek és azok az emberek, akik a felnövésünket meghatározták, nem lecserélhetők.

Változik a világ, változnak a szavaink, és az is, hogy mennyire tudunk a másikra odafigyelni. Tudunk-e még figyelni akár egy 90 perces filmre. A változásokat nem szabad ellenségként kezelnünk, mert a változó életben is továbbadhatók a kulturális kincsek.

Somossy Barbara meglátása szerint a kultúra közvetíti magát az életet, az emberi sorsokat. A mesterséges intelligencia kapcsán megjegyezte, hogy szuper dologra képes, de a lélek hiányzik belőle. Az élethez azért tudunk a filmeken és a zenén keresztül kapcsolódni, mert abból születnek.

Méry Rebeka a népi kultúrával kapcsolatban elmondta, hogy örök érvényű dolgokról szól, hiszen mindig lehet kapcsolódni a szimbólumokkal. A népdalok a múltra építenek, és összekötő hidat jelentenek a múlt és a jelen között. Jelentősége van annak, hogy örökérvényűek és minden korosztály tud belőlük meríteni.

A Clout Culture záróbeszélgetésén arról is szó esett, hogyan hat a ChatGPT a mai kultúra alakulására. (Fotó: UNIside)

 

A technikai változás átírja a napjaink keretét, és a kultúrafogyasztást is

Somossy Barbara hangsúlyozta, hogy ismertebbek leszünk, ha az alkotásunk népszerű, de ez nem lehet cél. A mesterséges intelligencia nem élt át emberi érzéseket, ezért fontos, hogy egy alkotótevékenységnél az embernek mindig ott kell lennie. Csoda az, amire képesek a kulturális alkotások, mert őszinte, valóságos érzelmet tudnak kiváltani.

Juhász Anna szerint a könyveket semmi sem tudja pótolni, viszont az folyamatosan változik, hogy mit hogyan fogalmazunk meg. Az írásban a költő a jövőnek is dolgozik. Egy kézzel írt levélben is végig gondolt érzelmek, idő és várakozás van; az olvasás is arról szól, hogy időt adunk valakinek. Azért, mert érdekel. Nem jelekkel és rövidítésekkel fogalmazunk meg valamit, így felértékelődik a négyszemközti világ.

 

A ChatGPT lehetséges hatása az irodalomra

Juhász Anna szerint a ChatGPT nem veheti el az emberi tényezőt az irodalomból, hiszen a mesterséges intelligencia képes lehet arra, hogy megírjon egy szerződést, de ha belegondolunk egy fontos versbe, azt csak egy olyan ember tudja leírni, aki érez. Erre születnek az alkotók.

Somossy Barbara azt mondta, hogy bár sokan elefántcsonttoronyként gondolnak a népzenére, mégis minden magyar embert megmozgat, mert bennünk van, és egy felgyorsult világban is működik. Befogadható, minden magyar ember vérében ott van. Ez a mesterséges intelligenciával nem pótolható, mert érezhető benne az ember, és attól van olyan hatása.

Méry Rebeka szerint a COVID-19 bizonyította, hogy mennyire szükség van az élő kultúrára, legyen az akár egy koncertélmény, ahol egyszerre érzünk az előadóval.

 

A kultúrát érintő folyamatok, a globalizáció, a nemzetközi tér felértékelődése

Juhász Anna a szórványban élő magyarok megszólítását tartja célnak, hogy ha Magyarországon van egy kulturális előadás, azt bárhol, ahol magyarok élnek, ugyanúgy megkaphassák. Ne csak Budapesten., hanem vidéken és Kárpát-medence területén is elérhetővé váljon az élő kultúra. A magyar irodalomfordítással elérhető a világ minden pontján, és akár a XX. századi, akár a kortárs irodalmat nézzük, van elismertsége. Fontos a fordítástámogatás is, meg kell mutatni, hogy kik vagyunk, és minél több helyre el kell menni, ahol magyarok élnek, hogy aki nyitott a magyar irodalomra, az megkapja.

Somossy Barbara úgy fogalmazott. hogy a művészet híd az emberek között. Mert az érzések, amiket közvetít, univerzálisak.

Méri Rebeka a népdalokkal, a magyar nyelvű zenével kapcsolatban elmondta, hogy úgy közvetít érzelmeket, hogy azt nem szükséges más nyelvre lefordítani, de ugyanez vonatkozik a népi kultúrára is. Ez minden nép nemzeti kultúrájával kapcsolatban így van, hiszen a sajátosságai miatt lesz kuriózum.

Milyenek a mai fiatalok?

A konferencia célja az volt, hogy a kultúra aktualitásait, a magas– és a populáris kultúra, a művészetek és a marketing, a nyelv és a kommunikáció, a kortárs és a hagyományos kultúra kérdéseit vizsgálja ifjúsági fókusszal. A konferencián előadások és panelbeszélgetések során osztották meg gondolataikat a meghívottak angol és magyar nyelven.

Sok friss kutatási eredménnyel találkozhattunk, amelyeket elsőként a konferencián ismertettek.

 

Olvasás és kultúrakutatás

Gyulavári Tamás (a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing– és Kommunikációtudományi Intézetének vezetője) köszöntője után Böszörményi-Nagy Gergely (a Design Terminal vezetője, a Brain Bar alapítója) gondolatait hallgathatták meg a résztvevők Az olvasók lázadásáról címmel, Szakos Enikő (a Tanuláskutató Intézet intézeti koordinátora) moderálásával.

A kultúrakutatás aktuális kérdései című kerekasztalbeszélgetésén Alexandra Solea (a Rome Business School és a National University of Music in Bucharest docense), Benczes Réka (a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára) és Szálka Zsuzsanna (a Magyar Zene Háza szakmai-koordinációs igazgató-helyettese) volt a színpadon, a moderátor Sullivan Ferenc (az Ifjúságkutató Intézet kutatója) volt.

A délután a world café discussion programmal ért véget, amelynek keretében bemutatók és beszélgetés PhD hallgatókkal folytatott beszélgetések kapták a főszerepet.

Sok friss kutatási eredménnyel találkozhattunk, amelyeket elsőként a konferencián ismertettek. (Fotó: 123RF)

 

Előadók a világ különböző pontjairól

A pénteki nap Szalai Zoltán (az MCC főigazgatója) köszöntőjével indul.

Eztán angol nyelvű előadások következtek, amelyre a világ különböző pontjain lévő egyetemekről érkeztek az előadók:

  • Anna Brosch (a University of Silezia in Katowice adjunktusa)  Jennie Bristow (a Canterbury Christ University adjunktusa)
  • Kárpáti Andrea (a Budapesti Corvinus Egyetem professzora)
  • Kiss-Kozma Georgina (az Ifjúságkutató Intézet kutatója)
  • Uricska Erna (Budapesti Corvinus Egyetem óraadó oktatója)
  • Barnucz Nóra (a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje)
  • Madhusmita Boruah (a Tezpur University adjunktusa)
  • Swikrita Dowerah (a jaipuri Manipal University adjunktusa)
  • Marija Vorkule (a rigai University of Latvia tanársegédje)
  • Szabó Lilla Petronella (a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa)
  • Amna Zulfiqar (az iszlámábádi National University of Modern Languages adjunktusa)
  • Faiza Khalid (az iszlámábádi National University of Modern Languages tanársegédje) Lorenzo Bernasconi (a firenzei Machiavelli Center for Political and Strategic Studies kutatója)

 

Fesztiválok, tartalomfogyasztás és digitális kultúra

Az ebédszünetet követően rátértek a konferencia magyar nyelvű részére. Az előadásokon az ifjúság tartalomfogyasztásáról, a digitális kultúra generációs jellegzetességeiről és a fiatal fesztiválozókról is szó esett.

Előként Pillók Pétert (a Századvég Társadalomtudományi Kutatócsoportjának igazgatója) hallgathatta meg a közönség, majd Veczán Zoltán (az MCC ösztöndíjas kutatója), Székely Levente (az Ifjúságkutató Intézet igazgatója) és Szabó Júlia (a Babeş-Bolyai Egyetem oktatója) tartott előadást. Itt olyan friss kutatási eredményeket osztottak meg a közönséggel, amiket eddig nem is láthattunk.

 

Ezt követően a fesztiválok szervezői szemmel című kerekasztalbeszélgetés vette kezdetét

Papp Gergely (az MCC Feszt főszervezője) Rés Konrád (a Vibe fesztivál főszervezője), Kolonics Erika (a SZIN főszervezője) és Oszkó-Jakab Natália (a Művészetek Völgye igazgatója) osztották meg tapasztalataikat, a moderátor Szentgyörgyi Boglárka (az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának diákja)volt.

A tartalomfogyasztás trendjeiről Bokor Tamás (a Budapesti Corvinus Egyetem docense) Falyuna Nóra (a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa)és Guld Ádám (a Pécsi Tudományegyetem docense) gondolatait hallhatta a közönség, a moderátor: Nagy-Béni Alexandra (a Budapesti Corvinus Egyetem tanársegédje) volt

A kultúra szerepe a jövőben címmel, Méry Rebeka (népdalénekes, etnográfus), Somossy Barbara (műsorvezető, rendező) és Juhász Anna (a Petőfi Kulturális Ügynökség programigazgatója, irodalmár) beszélgettek, a moderátor: Tóth Miklós Bálint (az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának kutatója) volt.

Székely Levente (az Ifjúságkutató Intézet igazgatója) zárszava után Méry Rebeka népdalénekes minikoncertjével ért véget a két napos konferencia.

A kerekasztalbeszélgestéseken elhangzott gondolatokról hamarosan olvashattok az uniside.hu-n.

Rektorváltás a Budapesti Corvinus Egyetem élén

Prof. Dr. Takáts Előd távozása a Corvinus rektori szervezete éléről

2023. július 31-ével távozik a rektori szervezet éléről Prof. Dr. Takáts Előd. Abban az időszakban, amikor ő az akadémiai területet irányította, jelentős lépéseket tett a a Corvinus kitűzött stratégiai céljai felé: regionális elitegyetemmé váljon, és hogy az itt végzett hallgatók Közép-Európa gazdaságának és társadalmának meghatározó szereplői legyenek.

2023. július 31-ével távozik a rektori szervezet éléről Prof. Dr. Takáts Előd. (Fotó: uni-corvinus.hu)

 

Sikerek

Az egyetem az elmúlt három évben megháromszorozta a legrangosabb tudományos folyóiratokban megjelenő kutatási publikációinak számát, ezzel közelebb került ahhoz, hogy 2030-ra a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban a gazdaság- és társadalomtudományi területen Közép-Európa vezető intézménye legyen. A Corvinus megerősítette nemzetközi beágyazottságát, neves külföldi előadók részvételével több nemzetközi konferenciát szervezett, melyeknek köszönhetően tovább növelte presztízsét a globális tudományos életben.

A nemzetközi élvonalhoz tartozó vezető kutatók csatlakoztak az Egyetemhez hosszabb-rövidebb időre, mind a CIAS keretében, mind a nemzetközi tanácsadó testületünkön keresztül. Az AACSB akkreditáció, amit először érdemelt ki magyar egyetem, tovább erősítette az Egyetem nemzetközi beágyazottságát. A rektor irányításával átalakult az akadémiai szervezet: az intézeti struktúra stratégiai szempontok és egységes működési elvek mentén diszciplináris alapon újjászerveződött. Az Egyetem megújulását ebben az időszakban a szenátus reformja is nagyban elősegítette. Prof. Dr. Takáts Előd létrehozta az Illyés Gyula tehetségtámogató programot, amelynek célja, hogy esélyt adjon a nehéz körülmények között élő diákoknak a sikeres egyetemi felvételi elérésében.

 

Prof. Dr. Takáts Előd további tervei

A jövőben több időt szeretne szentelni az egyetemi vezetési és szervezési feladatok miatt szükségszerűen háttérbe szorult nemzetközi tudományos, közgazdaságtudományi és pénzügyi munkának és kutatásnak.

 

Továbbra is garantálják a magas színvonalat

A Budapesti Corvinus Egyetem és az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány köszöni Prof. Dr. Takáts Előd munkáját, erőfeszítéseit és szilárd elkötelezettségét az oktatás, a tudomány és az egyetemi élet területén.

A Budapesti Corvinus Egyetem sok sikert kívánt Prof. Dr. Takáts Előd nemzetközi tudományos tevékenységéhez, aki a jövőben is a Corvinus egyetemi tanára marad.

Az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány július 31-ig megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a rektori feladatok a jövőben is magas színvonalon, az egyetem stratégiai célkitűzéseit szolgálva legyenek ellátva.

Friss gazdasági képzések Székesfehérváron

A fenti híreket jelentette be Kovács Levente rektor és Cser-Palkovics András polgármester a térség középiskolai vezetőinek tartott tájékoztató fórumon Székesfehérvár megyeszékhelyen. Az Alba Regia Műszaki Kar duális képzései mellett a Keleti Károly Gazdasági Kar 2023 szeptemberében induló szakjairól, a felvételi eljárásról, valamint a többletpontok rendszeréről is szó volt a találkozón – de ne szaladjunk ennyire előre.

Átvették a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári campusát

Az Óbudai Egyetem 2023. január 16-án hivatalosan is átvette a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári campusát a feladatot ellátó munkatársakkal, valamint az ingatlanokkal együtt. Így folytatódhat az ott megkezdett felsőoktatási és tudományos kutatási tevékenység.

Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar szervezésével a Keleti Károly Gazdasági Kar szakmai gondozásában 2023 szeptemberétől indítanak új szakokat. 

Amint azt az UNIside megírta: ma minden harmadik mérnök az Óbudai Egyetemen végez.

Gazdálkodási és menedzsment BA, vállalkozásfejlesztés MSc

Garai-Fodor Mónika dékán tájékoztatása szerint gazdálkodási és menedzsment alapszak (BA), valamint a vállalkozásfejlesztés mesterképzés (MSc) is indul idén. A 2023-as felsőoktatási felvételi eljárásban az említett szakokra már jelentkezhetnek is a hallgatók, nappali és levelező munkarendre is, valamint szeptembertől a duális képzési forma is elérhető. 

Székesfehérvár (Fotó: Unsplash)

A gazdálkodási és menedzsment alapszakon a választható specializációk a digitális pénzügyek, továbbá a projektmenedzsment és a B2B marketing. A vállalkozásfejlesztés mesterszakon nappali és levelező munkarendben ismerhetik meg a hallgatók az elméleti és gyakorlati vállalkozásfejlesztési és innovációs ismereteket, miközben tudatosan fejlesztett vezetői készségeket sajátíthatnak el.

Mechatronikai Tudományos és Innovációs Park

Az új épületek az Óbudai Egyetem fejlesztésében, az Alba Regia Műszaki Kar szakmai közreműködésével megvalósuló Mechatronikai Tudományos és Innovációs Park létrehozásában is szerepet kapnak – tudatta Györök György dékán. A beruházás a helyi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység erősödését célozza, valamint támogatja a helyi gazdaság növekedési lehetőségeit.

Ezzel az új nemzetközi innovációs rendezvénnyel erősítenek az egyetemek

Az együttműködési megállapodást a Budapesti Corvinus Egyetem részéről Takáts Előd rektor, a Pannon Egyetem részéről Gelencsér András rektor, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal részéről Birkner Zoltán elnök írta alá október 18-án a Corvinuson (lásd nyitóképünkön).

„Az összefogás kitűnő példája annak, hogy hatékonyan kiaknázzuk a magyar innovációs tudományos műhelyekben meglévő szinergialehetőségeket, és eredményeinket megosszuk a nyilvánossággal, a gazdasági élet szereplőivel. A Corvinuson kétféle szakirányú továbbképzés is elérhető a témában – a kutatási és innovációs menedzser, illetve szakközgazdász program –, amelyek fejlesztésébe az együttműködés révén megszerzett tapasztalatokat is beépítjük” – mondta Takáts Előd, a Corvinus rektora.

“Vész- és válságterhes világunkban különösen fontos a különböző szakmai területeken született innovációs eredmények minél gyorsabb és minél szélesebb körű hasznosítása, az egyes szakterületek és a társadalom közötti párbeszéd megteremtése. Az innováció termékeinek hasznosulása előtt tornyosuló legnagyobb akadály

a megszokás és az ismerethiány, aminek leküzdése legalább akkora kihívás, mint maga az innovációs ötlet kidolgozása.

Azt várjuk, hogy együttműködésünk az előbbi folyamat támogatásához nyújt majd nélkülözhetetlen segítséget” – hangsúlyozta Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora.

Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke kiemelte: „A hazai innovációs rendszer megújítása során közös feladatunk a társadalmi szemléletformálás, hogy a megoldásközpontú, újító gondolkodásmód a lehető legszélesebb körben elterjedjen. Jó úton haladunk, a tudástermelő egyetemek és kutatóintézetek, valamint a vállalkozások is egyre tudatosabbak ezen a téren. Nem véletlen az egyetemi szintű innovációs szakemberképzés sikere, hiszen az elmúlt években folyamatosan nő a kereslet az innovációs folyamatokat átlátó és a mindennapi gyakorlat szintjén menedzselni képes szakértők iránt.”

Az aláíró intézmények a megállapodással szellemi, tudományos kapacitásukat egyesítik annak érdekében, hogy a hazai és nemzetközi innovációmenedzsment tudományos eredményeit az érdeklődők és érintettek számára közvetítsék, népszerűsítsék, ismertségét, elismertségét növeljék. Ennek részeként törekednek a diszciplínát érintő szakmai kutatások, programok, kiadványok, a tudományterületet érintő együttműködések létrehozására, a kapcsolódó képzések fejlesztésére.

Az együttműködő szervezetek a hazai és nemzetközi innovációval kapcsolatos tudományos és szakmai eredmények megosztása és közreadása érdekében

megalapítják az Országos Innovációs Konferenciát, azzal a közös határozott szándékkal, hogy azt nemzetközi rendezvénnyé fejlesszék.

A konferencia célja tehát, hogy lehetőséget teremtsen az innovációról való közös és sokszínű gondolkodásra, az innovációval kapcsolatos szakmai ismeretek átadására, így járulva hozzá a sikeresebb, versenyképesebb hazai vállalkozói szektor, és a fejlettebb, prosperálóbb innovációs gazdasági-társadalmi környezet kialakulásához.

A konferenciát Budapesti Corvinus Egyetem és a Pannon Egyetem évente felváltva rendezi meg,

2022 novemberében a Budapesti Corvinus Egyetem lesz a házigazda.

A rendezvény jogelődjét tavaly a Pannon Egyetem szervezte meg.