Az agyad téged is becsaphat! Felismered a hamis emlékeket? – Kvíz
Mutatjuk, hogy a magyar egyetemek, mely szakterületeken a legerősebbek
„A jövő a személyre szabott tanulásé” – interjú a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánjával
Nagyobb kép.
Több lehetőség.
Cikkek, interjúk és hasznos tartalmak a továbbtanulásról, a diáklétről és a jövő szakmáiról – egy helyen.
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Hetente válogatott tartalmainkat kapod meg, hogy naprakész légy az egyetemi, oktatási és karrier témákban.
UNI
Összes cikk„A jövő a személyre szabott tanulásé” – interjú a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánjával
A mesterséges intelligencia, az energetika átalakulása és a kvantumtechnológia ígérete egyszerre formálja át az informatikai és villamosmérnöki pályát. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán ezért nemcsak naprakész tudást kell adni, hanem olyan mérnöki gondolkodást is, amely hosszú távon alkalmazkodni tud az új technológiákhoz – mondta dr. Imre Sándor, a kar dékánja.
Tudomány határok nélkül: így ünnepel a Debreceni Egyetem
Élvonalbeli kutatások, generációkat összekötő párbeszéd és a szellemi pezsgés legjava – idén is hatalmas lendülettel veszi kezdetét november 5-én a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat a Debreceni Egyetemen. Az intézmény falai között megvalósuló programok hűen tükrözik azt a lenyűgöző tudományos sokszínűséget, amely a hazai és nemzetközi élmezőnybe repíti az egyetemet.
Visszatérés az európai oktatási és kutatási közösségbe
Az Európai Unió zászlójának jelképes visszahelyezésével tért vissza teljes jogú tagként a Debreceni Egyetem az európai közösség mobilitási és tudományos programjaiba. November elején már az intézmény három doktorandusz hallgatója képviseli a Debreceni Egyetemet a NeurotechEU Európai Egyetemi Szövetség szervezésében megvalósuló Erasmus+ Blended Intensive Programon és ötletmaratonon.
Rangsorok
Összes cikkMutatjuk, hogy a magyar egyetemek, mely szakterületeken a legerősebbek
A Semmelweis Egyetem már a világ 50 legjobbja között szerepel gyógyszertudományokból, az Állatorvostudományi Egyetem az 58. helyet szerezte meg saját tudományterületén, az Óbudai Egyetem pedig a mesterséges intelligencia kutatásában is bekerült a legjobb 300 közé. Az ELTE kilenc szakterületen került fel a nemzetközi listára, miközben a Corvinus, a BME és több vidéki egyetem is figyelemre méltó eredményeket ért el. Megnéztük, hogyan szerepelnek a magyar felsőoktatási intézmények a ShanghaiRanking 2026-os szakterületi rangsorában.
A globális egyetemi rangsorok szerepe az MI korában
„A magyar egyetemek most kezdték meg azt az utat, ami a szélesebb nemzetközi elismertség felé vezet” – emelte ki Nunzio Quacquarelli, a QS alapító elnöke és vezér igazgatója. A QS ED Summit 2026 eseményen vele készített interjúnkban a hazai felsőoktatás nemzetközi pozíciójáról, az erősödő ipari kapcsolódásokról, a mesterséges intelligenciához való alkalmazkodásról beszélgettünk. Az alapító rámutatott a rangsorok különböző célcsoportok számára fontos értékére is.
Tizenkét magyar egyetem a világ élmezőnyében – itt a teljes hazai lista
Tizenkét magyar egyetem került fel a Times Higher Education frissen megjelent 2027-es világrangsorára. A hazai mezőnyből messze a Semmelweis Egyetem végzett a legelőrébb: a tavalyi 272. hely után idén már a 247., ezzel bekerült a világ legjobb 250 felsőoktatási intézménye közé. Mutatjuk, hol szerepel a többi magyar egyetem.
Tudástár
Összes cikkTudomány határok nélkül: így ünnepel a Debreceni Egyetem
Élvonalbeli kutatások, generációkat összekötő párbeszéd és a szellemi pezsgés legjava – idén is hatalmas lendülettel veszi kezdetét november 5-én a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat a Debreceni Egyetemen. Az intézmény falai között megvalósuló programok hűen tükrözik azt a lenyűgöző tudományos sokszínűséget, amely a hazai és nemzetközi élmezőnybe repíti az egyetemet.
Visszatérés az európai oktatási és kutatási közösségbe
Az Európai Unió zászlójának jelképes visszahelyezésével tért vissza teljes jogú tagként a Debreceni Egyetem az európai közösség mobilitási és tudományos programjaiba. November elején már az intézmény három doktorandusz hallgatója képviseli a Debreceni Egyetemet a NeurotechEU Európai Egyetemi Szövetség szervezésében megvalósuló Erasmus+ Blended Intensive Programon és ötletmaratonon.
„A Hold lehet az emberiség következő technológiai ugródeszkája” – interjú Nagy Felicián, űrmérnökkel
Nagy Feliciánt már gyerekként magával ragadta a világűr, ma pedig űrmérnökként olyan technológiák fejlesztésével foglalkozik, amelyeknek extrém körülmények között is megbízhatóan kell működniük. Szerinte a következő nagy ugrást az hozhat ja el, ha az emberiség tartósan be is tud rendezkedni a Holdon.
Munka
Összes cikk
„A kíváncsiság többször vitt előre, mint bármilyen üzleti terv” – az informatika világáról is beszélt a Billingo alapítója
A Billingo alapító vezérigazgatója szerint a vállalkozás nem elsősorban cégek építéséről, hanem önmagunk folyamatos fejlesztéséről szól. Sárospataki Albert azt vallja, a kudarc nem a siker ellentéte, hanem annak része, az önismeret pedig legalább akkora versenyelőny, mint a szakmai tudás. Interjúnkban vállalkozásról, vezetésről, a fiatal generáció lehetőségeiről, a mesterséges intelligenciáról és arról beszélgettünk, miért a kíváncsiság és a folyamatos fejlődés visz igazán előre.
„A fiatal akkor tanul, ha érzi, hogy szükség van rá” – interjú Pintér Róberttel, a Hotel Silvanus igazgatójával
Gyakornokként kezdte, és ma már a visegrádi Hotel Silvanus operatív működését irányítja. Pintér Róbert a fiataloknak adott bizalomról, a 2024-es tűz utáni újra kezdésről és arról beszélt, miért kell egy vezetőnek krízishelyzetben is döntés képesnek maradnia.
Fordulat a magyar fiatalok terveiben: egyre többen itthon képzelik el a jövőjüket
Három év alatt csaknem megduplázódott azoknak a fiataloknak az aránya, akik tíz év múlva is Magyarországon képzelik el az életüket. Jelentősen visszaesett a külföldi munkavállalást tervezők aránya, és az ország jövőjét is egyre többen látják derűlátóan. Egy friss kutatás szerint különösen érdekes a középiskolások hozzáállása: ők a legkritikusabbak a jelennel, mégis a legbizakodóbbak a jövővel kapcsolatban.
Pénzügyek
Összes cikk
Mire érdemes félretenni az első fizetésből?
Megérkezik az első fizetésed, és hirtelen úgy tűnik, mintha rengeteg pénzed lenne. Egy új cipő, egy koncert, egy éttermezés a barátokkal, esetleg egy új telefon – mindenre jutna. Aztán néhány hét múlva megérkezik a felismerés: hová lett az egész? Az első fizetés éppen ezért különleges lehetőség. Nem az a lényeg, hogy mindent félretegyél, és az sem, hogy egyetlen hónap alatt megtanulj tökéletesen bánni a pénzzel. Inkább az, hogy már az elején kialakíts egy olyan szokást, amely később sokkal nagyobb összegeknél is működni fog.
Diákmunka 2026-ban: mennyit lehet keresni, és milyen áron?
Az első fizetés megszerzése sokak számára mérföldkő. Végre saját pénzből vehetsz egy telefont, elmehetsz fesztiválra, félretehetsz a jogosítványra vagy egyszerűen csak kevésbé kell a szüleidtől kérned. A diákmunkának azonban nemcsak anyagi oldala van. Minden munkakör fejleszt valamilyen készséget, miközben megvannak a maga árnyoldalai is. A kérdés tehát nem csupán az, hogy hol fizetnek a legtöbbet, hanem az is, hogy mit tanulsz belőle, és milyen árat fizetsz érte – időben, energiában vagy éppen fizikai megterhelésben.
Állami vagy önköltséges? Mikor melyik éri meg hosszú távon
Sokan úgy készülnek a felvételire, hogy egyetlen cél lebeg a szemük előtt: bekerülni állami ösztöndíjas helyre. Logikusnak tűnik, hiszen ki szeretne több százezer vagy akár több millió forintot fizetni egy diplomáért? A valóság azonban ennél jóval összetettebb. Van, amikor az állami finanszírozás jelenti a legjobb döntést, és olyan helyzet is akad, amikor az önköltséges képzés hosszú távon ugyanúgy megtérülhet. A kérdés nem az, hogy melyik a jobb, hanem hogy melyik illik a saját céljaidhoz, lehetőségeidhez és terveidhez.
Példakép
Összes cikk
Tehetséggondozás: ilyen a jövő iskolája
A jövő iskolájának nem csupán tudást kell átadnia: abban is segítenie kell a diákokat, hogy felismerjék és kibontakoztassák saját képességeiket. A tehetséggondozás, az önálló gondolkodás és a megfelelő készségek fejlesztése egyaránt fontos része a korszerű oktatásnak.
„Az űrszektor sokkal hétköznapibb, mint gondolnánk” – interjú a CERN-nél dolgozó Szabó Rékával
Szabó Réka pályája jól mutatja, hogy egy szakmai út ritkán áll össze egyetlen előre kijelölt irányból. Matematikát tanult, dolgozott részecskegyorsítónál, meteorológiai műholdakkal és a WizzAirnél is, a BME űrmérnöki képzésén folytatva tanulmányait. Jelenleg a CERN-ben dolgozik, közben pedig a Women in Aerospace Europe magyarországi közösségét építi.
Debreceni elnök a HÖOK élén
A Debreceni Egyetem HÖK-elnökét, Németh Kevint választotta meg a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának Közgyűlése a szervezet következő elnökének. Az október 10-én, szombaton tartott közgyűlésen döntöttek a következő elnökségről, amelynek tagjai 10 felsőoktatási intézményből érkeznek.
Egészség
Összes cikk
Hallgatói sikerek a robotsebészeti szimulációs héten
Jól teljesítettek az orvostanhallgatók és rezidensek az október 12-e és 16-a között a Debreceni Egyetemen megrendezett robotsebészeti gyakorlatokon. Az érdeklődőknek egész héten lehetőségük volt arra, hogy kipróbálják a Learning Centerben kiállított robotsebészeti szimulációs és kapcsolódó VR rendszereket. A robot-asszisztált sebészet témakörét a debreceni orvosképzésben már több tantárgyba beépítették, kiemelt cél a robotsebészeti oktatás
„Kérdőjelezz meg mindent” – Interjú Bacsa Grétával
Egy Nógrád vármegyei településről Svédországon és Anglián át Új-Zélandig vezetett az útja. Gyerekként veszítette el a hallását, és sokáig a bántások, az önbizalomhiány és a kapcsolódási nehézségek határozták meg a mindennapjait. Ma utazik, ír, vendéglátásban is dolgozott, könyvet adott ki, és újabb tanulmányokba szeretne kezdeni. Gréta története nem csupán a hallássérülésről szól, hanem szabadságról, önelfogadásról, bátorságról és arról, hogyan lehet a saját határainkat folyamatosan újradefiniálni.
Felöltötték a fehér köpenyt a debreceni orvostanhallgatók
Első alkalommal rendezték meg a Fehér Köpeny Ceremóniát (White Coat Ceremony) a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán. A szombati ünnepségen több mint háromszáz harmadéves orvostanhallgató öltötte magára a preklinikai és klinikai tanulmányaik kezdetét jelképező új fehér köpenyt. Az eseményen szimbolikus esküt is tettek, hogy elkötelezettséggel végzik tanulmányaikat és tudásukat majd a betegek javára, empátiával, alázattal és felelősséggel használják.
