Mutatjuk, hogy a magyar egyetemek, mely szakterületeken a legerősebbek

A világ csaknem száz országának mintegy kétezer felsőoktatási intézményét értékeli a ShanghaiRanking 2026-os szakterületi világrangsora. A Global Ranking of Academic Subjects (GRAS) összesen 57 tudományterületen vizsgálja az egyetemek kutatási teljesítményét a természettudományoktól és a mérnöki tudományoktól az orvos- és társadalomtudományokig. A szakterületi helyezések természetesen nem azonosak az egyetemek összesített világranglista-pozíciójával, és elsősorban a tudományos teljesítményről árulkodnak.

Az Óbudai Egyetem a mesterséges intelligenciában is a legjobb 300 között

Az Óbudai Egyetem három technológiai szakterületen került fel a 2026-os listára. Villamos- és elektronikai mérnöki tudományokból, valamint mesterséges intelligenciából egyaránt a 201–300. helyezési sávban végzett, az informatika és számítástechnikai mérnöki tudományok területén pedig a 401–500. közötti kategóriába sorolták. Az intézmény mindhárom szakterületen egyedüli magyar egyetemként szerepel az adott rangsorban. Kovács Levente rektor az eredményt a célzottan műszaki és technológiai kutatásokra épülő intézményi stratégia visszaigazolásának nevezte.

A Semmelweis és az Állatorvostudományi Egyetem a legelőkelőbb helyeken

A magyar egyetemek közül a Semmelweis Egyetem érte el a legjobb egyedi szakterületi helyezést: gyógyszertudományokból a világ 44. helyére került. Ez jelentős előrelépés a tavalyi 51–70. helyezési sávhoz képest. A Semmelweis további hat területen szerepel a rangsorban. Klinikai orvostudományban, fogorvostudományban és orvosi technológiában is a világ legjobb 200 intézménye közé jutott. Fogorvostudományban a részletes rangsor 187., orvosi technológiában a 197. helyén áll. Kiemelkedő eredményt ért el a budapesti Állatorvostudományi Egyetem is. Az intézmény az állatorvostudományok 51–75. helyezési kategóriájába került, saját közlése szerint a részletes pontszámok alapján az 58. helyet foglalja el.

Az ELTE kilenc területen szerepel, a Corvinus nagyot lépett előre

A szakterületi jelenlét szélességét tekintve az Eötvös Loránd Tudományegyetem emelkedik ki a hazai mezőnyből. Az ELTE kilenc tudományterületen került fel a listára, amelyek közül hétben az első helyet szerezte meg a magyar intézmények között, két esetben holtversenyben. Fizikából, kommunikációból és állatorvostudományból a 151–200. helyezési sávban végzett, neveléstudományból, pszichológiából, politikatudományból és szociológiából pedig a 201–300. közötti kategóriába került. Érdekesség, hogy az ELTE állatorvostudományból is szerepel, noha ezen a területen nem kínál önálló képzést. A helyezést az egyetemi kutatók tudományos publikációi alapozták meg. A Budapesti Corvinus Egyetem közgazdaságtanból és politikatudományból is a 201–300. helyen végzett. Közgazdaságtanból tavaly még a 401–500. helyezési sávban szerepelt.

A vidéki egyetemek is több szakterületen jelen vannak

A Szegedi Tudományegyetem öt szakterületen került a nemzetközi rangsorba. Humánbiológiából, klinikai orvostudományból és fogorvostudományból egyaránt a 201–300. sávban végzett, gyógyszertudományokból és neveléstudományból pedig a 301–400. kategóriában szerepel. A Debreceni Egyetem négy szakterületen ért el helyezést: matematikából, ökológiából, agrártudományokból és gyógyszertudományokból is a 301–400. közötti sávba került. A Pécsi Tudományegyetem fogorvostudományból a 201–300., gyógyszertudományokból a 301–400. helyezési kategóriában szerepel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építőmérnöki tudományokból a 101–150., kémiából a 201–300. helyen végzett. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem agrártudományból és állatorvostudományból is a 201–300. kategóriába került.

Az összes magyar egyetemi helyezés a 2026-os rangsorban

Az alábbi felsorolás a 2026-os GRAS-listán azonosított tíz magyar felsőoktatási intézmény helyezéseit tartalmazza, összesen 37 szakterületi szerepléssel.

• Semmelweis Egyetem: Gyógyszertudományok: 44. hely; klinikai orvostudomány: 151–200.; fogorvostudomány: 151–200.; orvosi technológia: 151–200.; biológiai tudományok: 201–300.; humánbiológia: 301–400.; közegészségtan: 401–500.
• Állatorvostudományi Egyetem: Állatorvostudomány: 51–75. helyezési sáv (a részletes értékelés szerint 58. hely).
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME): Építőmérnöki tudományok: 101–150.; kémia: 201–300.
• Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE): Fizika: 151–200.; kommunikáció: 151–200.; állatorvostudomány: 151–200.; neveléstudomány: 201–300.; pszichológia: 201–300.; politikatudomány: 201–300.; szociológia: 201–300.; matematika: 301–400.; biológiai tudományok: 301–400.
• Szegedi Tudományegyetem (SZTE): Humánbiológia: 201–300.; klinikai orvostudomány: 201–300.; fogorvostudomány: 201–300.; gyógyszertudományok: 301–400.; neveléstudomány: 301–400.
• Óbudai Egyetem: Villamos- és elektronikai mérnöki tudományok: 201–300.; mesterséges intelligencia: 201–300.; informatika és számítástechnikai mérnöki tudományok: 401–500.
• Budapesti Corvinus Egyetem: Közgazdaságtan: 201–300.; politikatudomány: 201–300.
• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE): Agrártudományok: 201–300.; állatorvostudomány: 201–300.
• Pécsi Tudományegyetem (PTE): Fogorvostudomány: 201–300.; gyógyszertudományok: 301–400.
• Debreceni Egyetem (DE): Matematika: 301–400.; ökológia: 301–400.; agrártudományok: 301–400.; gyógyszertudományok: 301–400.

Mit jelent mindez az egyetemválasztásnál?

A ShanghaiRanking a kutatási teljesítmény több összetevőjét értékeli. Figyelembe veszi többek között a vezető nemzetközi folyóiratokban megjelent publikációkat, a tudományos közlemények idézettségét, a nemzetközi együttműködéseket és a kutatók szakmai elismeréseit. A 2026-os rangsorban alapvetően a 2021 és 2025 közötti publikációs teljesítmény szolgált az értékelés alapjául.

A továbbtanulóknak ugyanakkor érdemes a helyezések mellett az adott szak képzési tartalmát, gyakorlati lehetőségeit, nemzetközi kapcsolatait és munkaerőpiaci kilátásait is megvizsgálniuk.