beadandó – Diplomátszerzek

ChatGPT és a diákélet: puskázás vagy új tanulási eszköz?

Egyesek szerint a mesterséges intelligencia a modern kori puskázás eszköze lett, mások szerint az oktatás egyik legnagyobb lehetősége. Az igazság valószínűleg a kettő között van. A kérdés ma már leginkább az, hogyan használják a diákok az MI-t.

Egy új technológia és az alkalmazkodás

A ChatGPT és más generatív MI-eszközök népszerűsége azért nőtt ilyen gyorsan, mert elképesztően könnyű őket használni. Egyetlen kérdésből néhány másodperc alatt készülhet esszévázlat, magyarázat, összefoglaló, nyelvi javítás, prezentációs ötlet vagy programkód is.

Ez diákként óriási segítségnek tűnhet egy túlterhelt időszakban. Különösen akkor, amikor egyszerre kell beadandókat írni, vizsgára készülni és közben valahogy szabadidőt is találni.

Az oktatási intézmények viszont sok esetben lassabban reagálnak erre a változásra. Emiatt jelenleg sok a bizonytalanság:

  • mi számít etikus használatnak
  • hol kezdődik a csalás
  • hogyan lehet ellenőrizni az MI által generált szövegeket
  • milyen készségeket fejleszt vagy gyengít a technológia

A mesterséges intelligencia megjelenése gyakorlatilag újradefiniálta, mit jelent önállóan dolgozni egy digitális környezetben.

A ChatGPT valóban segíthet tanulni

A mesterséges intelligencia egyik legnagyobb előnye, hogy gyors visszajelzést ad. Egy diák kérdezhet tőle újra és újra anélkül, hogy kellemetlenül érezné magát. Ez különösen hasznos lehet olyan helyzetekben, amikor valaki nem meri feltenni az alapkérdéseket órán.

Sokan használják arra, hogy:

  • egyszerűbb magyarázatot kapjanak egy nehéz témára
  • összefoglaljanak hosszú szövegeket
  • nyelvet gyakoroljanak
  • ötleteket gyűjtsenek
  • tanulási tervet készítsenek

MI-alapú pedagógia asszisztenst fejlesztettek az Oktatási Hivatalnál

A jó használat egyik kulcsa az interaktivitás. A ChatGPT akkor működik igazán hasznosan, ha a diák gondolkodik közben, visszakérdez, pontosít és ellenőrzi a válaszokat. Ebben az értelemben az MI lehet egyfajta digitális tanulási partner.

A probléma ott kezdődik, amikor eltűnik a saját gondolkodás

Az MI-rendszerek nagyon könnyen teremtenek olyan illúziót, mintha a tanulási folyamat megspórolható lenne. Néhány perc alatt elkészülhet egy beadandó, összerakható egy esszé, generálható egy prezentációvázlat.

Csakhogy a gyors eredmény nem feltétlenül jelent valódi tudást. Az oktatáspszichológiai kutatások szerint a mély tanulás egyik legfontosabb része az aktív feldolgozás, a problémamegoldás, az önálló gondolkodás, az összefüggések felismerése, valamint a hibázás és javítás folyamata.

Ha valaki minden nehezebb lépést kiszervez az MI-nek, könnyen kialakulhat az a helyzet, hogy a kész szöveget leadja, közben maga a tudás nem épül be. Ez különösen veszélyes lehet hosszabb távon. Egy vizsgán, szakmai helyzetben vagy munkahelyen ugyanis a valódi készségek derülnek ki.

Az MI magabiztosan tud tévedni

Az egyik legfontosabb probléma, hogy a ChatGPT és más generatív rendszerek nem „tudják”, mi igaz. Mintázatok alapján generálnak szöveget, emiatt előfordulhatnak:

  • pontatlan állítások
  • kitalált források
  • hibás adatok
  • félrevezető magyarázatok

A veszélyt az jelenti, hogy ezeket gyakran nagyon meggyőző stílusban írják le. Ezért vált a digitális műveltség egyik kulcskészségévé a forrásellenőrzés. A jövőben valószínűleg nem az lesz a legértékesebb kompetencia, hogy valaki gyorsan talál információt, hanem az, hogy felismeri, mi hiteles és mi nem.

Puskázás vagy újfajta kompetencia?

A vita egyik legérdekesebb része éppen az, hogy sok tanár és diák teljesen máshogy tekint az MI-re. Egyesek szerint egy generált beadandó ugyanúgy csalás, mint a hagyományos puskázás. Mások szerint az MI használata a jövő természetes készsége lesz, hasonlóan ahhoz, ahogy ma már mindenki használ keresőmotorokat.

Valószínűleg a különbséget az dönti el, mire használja valaki az eszközt. Ha az MI helyettesíti a gondolkodást, kiváltja az önálló munkát, eltakarja a tudáshiányt, akkor könnyen válhat etikailag problémássá. Ha viszont segít rendszerezni az információt, támogatja a tanulást, inspirációt ad, visszajelzést nyújt – akkor valódi oktatási eszközzé válhat.

A kreativitás kérdése sem egyszerű

Sokan attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia gyengíti a kreativitást. Közben érdekes módon sok diák éppen kreatív ötletelésre használja:

  • címötletekhez
  • prezentációkhoz
  • történetvázlatokhoz
  • vizuális koncepciókhoz
  • projektötletekhez

A kreativitás viszont nem pusztán ötletgenerálás. Sokkal inkább az a képesség, hogy valaki képes új kapcsolatokat létrehozni, saját nézőpontot kialakítani és kritikusan gondolkodni. Ebben az emberi szerep továbbra is meghatározó marad.

Az oktatás valószínűleg már nem lesz ugyanaz

A mesterséges intelligencia megjelenése valószínűleg hosszú távon is átalakítja az oktatást. Elképzelhető, hogy a jövőben kevesebb hangsúly kerül majd a puszta információ-visszaadásra, és fontosabbá válik:

  • a problémamegoldás
  • a kritikus gondolkodás
  • a kreatív alkalmazás
  • a kommunikáció
  • az együttműködés

Az MI ugyanis sok rutinfeladatot képes felgyorsítani, közben az emberi érték továbbra is abban marad erős, hogyan értelmezünk, döntünk és gondolkodunk.

A ChatGPT ezért valószínűleg nem egyszerűen „jó” vagy „rossz” eszköz lesz a diákéletben. Inkább egy új technológia, amelynek használata fokozatosan alakítja át azt, hogyan tanulunk, írunk és dolgozunk együtt az információval.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Az ötös szemináriumi dolgozat 9 aranyszabálya

A szemináriumi dolgozat elkészítése ritkán tartozik a legkedvesebb tevékenységek közé, hiszen még az esős, hűvös idő beköszöntével is ezernyi jobb program jut eszedbe ennél. Ugyanakkor az adat-, illetve anyaggyűjtés során hasznos készségekre tehetsz szert, melyeket aztán a szakdolgozatodnál is kamatoztathatod a későbbiekben.

1. Ismerd a pontos követelményeket!

Mint minden feladatnál, egy szemináriumi dolgozat esetében is a legfontosabb, hogy pontosan tisztában legyél azzal, mit vár tőled az oktató. Ez kiterjedhet a témaválasztásra, a terjedelemre, a felhasználandó szakirodalmak mennyiségére, a bibliográfia összeállítására, a kutatás módszertanára, a hivatkozási stílusra és a formai követelményekre is. Rengeteg időt spórolsz magadnak, ha végig fejben tartod ezeket, esetleg lemented egy jegyzetbe a mobilodon. Így a folyamatokat már eleve a követelmények köré tudod szervezni, és nem dolgozol feleslegesen.

 

2. Légy körültekintő a témaválasztásnál!

Ha nem előre kiosztott témát kell feldolgoznod, érdemes megragadni ezt a lehetőséget a fejlődésre. Ha motiválnak a kihívások, akár az is jó ötlet, ha olyan területből írd a beadandód, mely annyira nem érdekel, ugyanis előfordulhat, hogy éppen a kutatás miatti elmélyülés segít megkedvelni az adott témát. Ahogy egy szakdolgozatnál, úgy itt is érdemes mérlegelni, hogy mennyi időd van, hiszen ezen múlik, hogy milyen komplexitású témát „engedhetsz meg” magadnak. Egyeztess a végleges témáról az oktatóddal, így előre tudja jelezni, ha valami kifogása van a választásoddal kapcsolatban, nem a jegybeírásnál alakul ki konfliktus.

 

3. Tervezz!

Nem vagy elkésve: egy 6-8 oldalas, 6-7 szakirodalmi tételre építő szemináriumi dolgozat elkészítése kényelmesen belefér két hétbe, ha mindennap foglalkozol vele. Legyen egy konkrét forgatókönyved időpontokkal, listával az egy napra jutó feladatokról. Fontos, hogy reálisak legyenek a napi céljaid, de azokkal mindenképp igyekezz végezni. A dolgozat megírására és átnézésére mindenképp hagyj több napot, akár kis szünettel. Ez segíthet abban, hogy kicsit ülepedjen benned az írás élménye, és „friss szemmel” tudj rátekinteni a munkádra.

 

4. Jegyzetelj!

Az anyaggyűjtés során SOHA ne hagyatkozz a memóriádra, mert amit elfelejthetsz, azt bizony el is fogod. ? Jegyzeteld ki a felhasznált szakirodalmak pontos bibliográfiai adatait, a felhasználni kívánt idézeteket, vagy fotózd le őket, és készíts nekik egy külön mappát. Mindenképp jegyezd fel a pontos oldalszámokat is, ugyanis később ezzel együtt lesz teljes a hivatkozásod, amikor valamit szó szerint idézel a dolgozatban.

 

5. „Csak tiszta forrásból!”

A Bartók Bélától eredő szállóige kifejezetten érvényes bármiféle egyetemi feladat elkészítésénél. A „Wikipédiára nem hivatkozunk” már egyértelműen közhely, de még ez sem feltétlenül elegendő a sikerhez. Ökölszabály, hogy elismertebb folyóiratok közül válogassunk, és lehetőleg olyan szerzőkre hivatkozzunk, akik tekintéllyel bírnak az adott területen. Könyvek esetében segítséget nyújthat a kiadó is: egy magasabb presztízsű kiadó gondozásában megjelentetett kötetre érdemesebb hivatkozni, mint egy magánúton kiadottra. Ha van egy kiemelt jelentőségű állításunk (pl. előzetes kutatási eredmény), amely alapját képezi a gondolatmenetünknek, igyekezzünk több helyről is „megerősíteni” ezt az információt, minél több forrást találva hozzá.

Ne stresszelj az utolsó pillanatban, inkább fogadd meg tanácsainkat! (Forrás: Pixabay)

 

6. Oszd fel az írást!

Ha a leadási határidő éjjelén ragadsz billentyűzetet, akkor persze nincs erre mód – de ha csináltál már ilyet, pontosan tudod, hogy egy ültő helyben ilyen sokat írni embert próbáló feladat. Javasoljuk, hogy inkább bontsd részletekre az írási folyamatot: a bevezetésnek akár már az anyaggyűjtés fázisában is nekiláthatsz. A szakirodalmak ismertetését pedig elkezdheted úgy is, hogy még nincs meg az összes forrásod. Ha részekben gondolkodsz a beadandóról, sokkal logikusabb is lesz a felépítése, amit minden oktató díjazni szokott.

 

7. Figyelj a nyelvezetre!

Egy tudományos szöveg megalkotásánál körültekintőbben és választékosabban szükséges fogalmazni, mint például egy Instagram-poszt esetében. De ne ess át a ló túlsó oldalára sem! Ha követhetetlenül hosszúak és körmönfontak a mondataid, nagyon megnehezíted az oktató dolgát. Bár csábítónak tűnhet hosszas körmondatokat alkotni a karakterszám növelése végett, biztos lehetsz abban, hogy a tanárod sem ma kezdte, és nyilvánvaló lesz számára, hogy üres szószaporításra törekszel. Ne félj a szakkifejezések használatától, de figyelj arra, hogy pontosan és helyesen használd őket.

 

8. Olvas(tas)d át!

Bármilyen hosszabb szöveget adsz ki a kezed közül, mindenképpen olvasd át a leadás előtt. Így feltűnhetnek az esetleges elgépelések, helyesírási hibák, következetlenségek, szóismétlések – szóval bármi, ami esetleg levonhat a jegyedből. Ha van ismerősöd, aki szívesen segít ebben, érdemes vele is átolvastatni egyszer a kész dolgozatot, ugyanis az ember a saját munkájában nehezebben szúrja ki az előbbi problémákat.

 

9. Egy kis emberismeret sosem árt!

Jó, ha azt is számításba veszed, hogy milyen személyiségű az oktatód, aki értékeli a beadott munkád. Ha az órák során közvetlennek, az egyéni megoldásokat és látásmódot értékelő embernek ismerted meg, bátrabban beleszőheted az egyéniséged az írásodba. Ha viszont más prioritások jellemzőek rá, akkor azokat figyelembe véve készítsd el a munkádat.